A 2008-as bajnokság második felének kezdetekor a McLarent vezető Lewis Hamilton vezette a tabellát, nyomában a Ferrari két pilótájával, Kimi Raikkönennel és Felipe Massával, de a dobogókat halmozó és már egy győzelmet szerző BMW-sek is lőtávolon belül voltak hozzájuk képest.
Ekkorra a szezon erőviszonyai is kezdtek kirajzolódni, és általános vélekedésnek számított, hogy a McLaren inkább a lassabb és a nagy mechanikai tapadást igénylő pályákon volt ütőképesebb, míg a Ferrarik a gyorsabb, sodrós kanyarokkal tűzdelt vonalvezetéseken mozogtak otthonosabban. Ezen elmélet alapján a Hungaroringre érkezve mindenki azt várta, hogy a McLarenek hétvégéje következik, és ez a vélekedés megerősítést is nyert, amikor az időmérőn a wokingiak két autója szerezte meg az első két helyet, akárcsak 2007-ben. Az előző évi belharc után azonban immár nem kellett tartani semmi hasonlótól, hiszen Fernando Alonso a tél folyamán visszatért a Renault-hoz, helyét pedig az a csendes Heikki Kovalainen vette át, aki nem csak jó viszonyt alakított ki a csapattal, hanem néhány tizeddel rendszeresen lassabb is volt Hamiltonnál, ez pedig borítékolta az istállón belüli harmóniát.
A két McLaren mögött Felipe Massa és Robert Kubica foglalta el a második sort, akik esélyesnek tűntek arra, hogy felvegyék a versenyt Kovalainennel. Közvetlenül a start után azonban mindkettőjük sorsa másként alakult: Kubica pozíciót veszített Timo Glock Toyotájával szemben, ami megpecsételte a délutánját, Massa azonban igazi álomrajtot vett. A finn McLarenjét szinte azonnal legyorsulta, majd az 1-es kanyar előtt megérkezett Hamilton mellé is, ahol füstölőset fékezett, majd az esélyekkel dacolva a külső íven fordulva maga mögött hagyta a másik ezüstszínű autót is.
Hamilton kénytelen volt besorolni a Ferrari mögé, amivel többé-kevésbé tartani is tudta a lépést, így lemaradása sohasem volt több néhány másodpercnél. Ők ketten azonban Kovalainent kellően leszakították, aki ellenfelek nélkül haladt a dobogó felé, mivel mögötte Glock és az Alonso által feltartott Raikkönen sem tudtak magasabb tempóra kapcsolni. A sorrend az első bokszkiállások után sem változott az élen, Hamilton 2,6 másodperces hátránnyal tért vissza Massa mögé, és a McLaren mindent a második kiállásra tett fel - ha a brit néhány körrel tovább a pályán tud maradni riválisánál, a könnyebb autóval talán elegendő előnyt autózhat majd ki ahhoz, hogy az élre ugorjon.
Azt azonban már nem láthattuk meg, hogy működött-e volna Martin Whitmarshék taktikája, Hamilton ugyanis a 41. körben bal első defektet kapott a 2-es kanyarban, így szinte egy teljes kört meg kellett tennie, hogy visszaérjen a bokszba, a lassú tempó miatt pedig rengeteg időt veszített. Csak a 10. helyen tért vissza a pályára, és bár tempója erős volt, előzni ő sem tudott, és csak az előtte állók kerékcseréi által lépett előre a 6. helyig.
Massa eközben egyetlen riválisának lemorzsolódása miatt már óvatosra vehette az utolsó 30 kört, hiszen Kovalainen több mint 20 másodpercre volt tőle, így azt is megengedhette magának, hogy kissé közelebb engedje a finnt. Úgy tűnt, már semmi nem akadályozhatja meg, hogy a Ferrari kényelmesen elguruljon a célig az első helyen, ám a 67. kör kezdetén nagy robajjal és nagy füstfelhővel mégis eldurrant a takaréküzemmódba kapcsolt V8-as motor Massa autójában.
A brazil tehetetlenül húzódott félre a bokszutca fala mellé a célegyenesben, és nézte, amint a mellette elhúzó Kovalainennel együtt kicsúszik a kezéből a biztos diadal. A McLaren a győzelemre játszott a verseny során, de végül azt nem úgy kapták meg, ahogy tervezték, és nem is azzal a pilótájukkal, aki defektjéig az esélyesebbnek tűnt. Heikki Kovalainen három körrel a leintés előtt vehette át a vezetést, és a szezonban korábban csak egyetlen dobogóig jutó finn megszerezte pályafutása első F1-es győzelmét, egyúttal pedig hazája negyedik versenyzője lett, aki felért a csúcsra az autóversenyzés királykategóriájában.
A második helyre is egy meglepetésember, Timo Glock állhatott fel, aki a rajtnál megragadott 4. pozícióját képes volt megőrizni, majd Hamilton és Massa balszerencséjéből örömmel profitált. A Toyota németje ezáltal először állhatott fel a dobogóra, amelynek csak a harmadik fokán köszönthettünk egy megszokott arcot Raikkönen személyében, aki a második bokszkiállások során tudta végre átugrani Alonsót. Hamilton végül ötödik lett, ezzel megmentve néhány pontot a bajnoki csatában, míg a további pontszerzők között Nelson Piquet Jr., Jarno Trulli és Kubica futottak be.
23. Magyar Nagydíj - 2008. augusztus 1-3. | |||||||
Az időmérő eredménye | A futam végeredménye | ||||||
1. | Lewis Hamilton | McLaren-Mercedes | 1:20,899 | 1. | Heikki Kovalainen | McLaren-Mercedes | 1:37:27,067 |
2. | Heikki Kovalainen | McLaren-Mercedes | 1:21,140 | 2. | Timo Glock | Toyota | +11,061 |
3. | Felipe Massa | Ferrari | 1:21,191 | 3. | Kimi Raikkönen | Ferrari | +16,856 |
4. | Robert Kubica | BMW-Sauber | 1:21,281 | 4. | Fernando Alonso | Renault | +21,614 |
5. | Timo Glock | Toyota | 1:21,326 | 5. | Lewis Hamilton | McLaren-Mercedes | +23,048 |
6. | Kimi Raikkönen | Ferrari | 1:21:516 | 6. | Nelson Piquet Jr. | Renault | +32,298 |
7. | Fernando Alonso | Renault | 1:21,698 | 7. | Jarno Trulli | Toyota | +36,449 |
8. | Mark Webber | Red Bull-Renault | 1:21,732 | 8. | Robert Kubica | BMW-Sauber | +48,321 |
Leggyorsabb kör: Kimi Raikkönen (Ferrari) - 1:21,195, 61. kör | |||||||
Versenytáv: 70 kör |
További érdekességek:
A rovat korábbi cikkei:
1986 - Piquet élete előzésével győzött
1987 - Mansell-dráma, Kesjár autóba ült
1988 - A Senna-Prost csata újabb fejezete
1989 - Mansell legendássá tesz egy kanyart
1991 - Az utolsó futam Schumacher nélkül
1992 - A Vörös Ötös nálunk ér csúcsra
1993 - Csillagok hullnak, születnek újak
1994 - A Mester első magyarországi sikere
1995 - Amikor Schumachernek sem volt válasza
1996 - Villeneuve letette névjegyét
1997 - Amikor "eltűnt" Damon Hill
1998 - Schumacher legnagyobb győzelme
1999 - Finn ünnep Schumacher távollétében
2000 - Hakkinen-dupla a pokoli hőségben
2001 - A Ferrari kettős címszerzése
2002 - Barrichello búcsúztatta a "régi" Ringet
2003 - Alonso nálunk ér fel a csúcsra