Steward
Admin
Pontállások Versenynaptárak Pilóták Csapatok
2019. október 23. szerda
Retro

HGP 1995 - Schumachernek sem volt válasza

A 10. Magyar Nagydíj kevésbé a csatákról, inkább néhány különleges történésről maradt emlékezetes. Erről például az utolsó kanyarban kieső Rubens Barrichello és az elütött Taki Inoue is tudna mesélni.

A Hungaroring Formula-1-es történelme immár első évtizedéhez ért, a mezőny számára megszokott bútordarabbá vált a technikás magyar pálya, amely minden évben egyedi hangulatot és kihívásokat tartogat.

1995-ben ismét a Benetton és a Williams álltak a mezőny élén, ám a Michael Schumacher és Damon Hill közötti versenyfutás második felvonása már kevésbé volt kiélezett, mint az 1994-es harcuk. Ez annak is volt köszönhető, hogy a Benetton Fordról Renault-ra cserélte erőforrásait, amire azok után nyílt lehetősége az enstone-i istállónak, hogy a vezetőség Flavio Briatoréval az élen megvásárolta a franciák motorjait használó Ligier csapatot.

F1_Magyar GP_1995_02

Egy másik jelentős motorszállító-váltást is hozott ez az év, hiszen a McLaren elkötelezte magát a Mercedes mellett, megkezdve ezzel 20 éven át tartó együttműködését a német márkával. Az első közös lépések persze még nem voltak túl sikeresek - gyakran az erőforrás meghibásodása vetett véget Mika Hakkinen és Mark Blundell törekvéseinek. Az élmezőnyben eközben David Coulthard erre az évre már állandó helyet kapott Hill mellett, míg Schumacher mellé új csapattárs érkezett Johnny Herbert személyében.

Bár a Magyar Nagydíjig Schumacher már 5, Hill pedig csak 2 győzelemmel rendelkezett, és a német 21 pontos előnyre tett szert a bajnokságban, az időmérőkön továbbra is a Williamsek voltak a favoritok. Hill már zsinórban negyedik edzéselsőségét szerezte meg szombaton, míg Coulthard gondoskodott róla, hogy a Williams kisajátítsa az első rajtsort. Schumacher a legjobb időtől hattizedre elmaradva lett harmadik, míg őt Gerhard Berger, a megszokottnál jobban szereplő McLarennel Hakkinen és a másik Ferrariban Jean Alesi követte a rajtrácson. Alesi elégedett lehetett ezzel az eredménnyel azok után, hogy pénteken hibázott és a 11-es kanyarban nagy sebességgel a falnak repült autójával.

A rajtot követően az első öt helyen változatlan maradt a sorrend, ám Hakkinen nem húzta sokáig, a Mercedes motor újabb meghibásodása miatt már a harmadik közben kiesett, ezzel Martin Brundle jött fel ötödiknek a Ligier-vel.

Az első hármas hamar elszakadt az üldözőktől, Schumacher pedig körökön át Coulthard nyomában loholt. Előzésből ugyan nem sokat láthattak a nézők a futam során, de amit igen, az legalább szép volt - a 13. körben a német a lassítóban kicselezte a Williamst, amikor Coulthard elfékezte magát, ezzel átvette a második helyet.

Szinte azonnal megkezdődtek a kerékcserék az élmezőnyben, a Williamsek és a Benettonok is kihajtottak a bokszba, utóbbi csapatnál azonban nem ment minden rendben. Az üzemanyagtöltő meghibásodása miatt Schumacher nem kapott elég benzint, így a tervezettnél korábban, már a 26. körben vissza kellett térnie ismét. Amikor Hill is megejtette a maga második kiállását, csupán egy másodperces előnnyel jött ki Schumacher elé a bokszból, csatájuk azonban nem volt olyan szoros, mint elsőre látszott. A németnek ugyanos eltolt taktikája miatt hamarosan ismét jelenése volt a szerelőinél, ezt követően pedig nehezebb autóval kellett köröznie Hillnél, aki így végül méretes különbséget tudott kiautózni vele szemben, és utolsó kiállásáról már 11 másodperc vezetéssel érkezett vissza. Schumacher beletörődött a dobogó második fokába, ám amikor már csak be kellett volna sétálnia a célba a Benettonnal, három körrel a leintés előtt az autója hirtelen erejét vesztette. Az üzemanyagpumpa meghibásodása miatt a címvédő kénytelen volt a pálya szélére parkolni és elbúcsúzni a biztosnak tűnő hat ponttól.

Hill kényelmes rajt-cél győzelmet aratott, a második helyre pedig így visszaugrott Coulthard, kettős győzelmet elérve ezzel a Williams számára. A csapat erőfölényét mutatta, hogy a skót mögött már mindenki más körhátrányban ért célba.

A végére is jutott azonban még egy dráma. Rubens Barrichello a Jordan bokszkiállásainak remek időzítésével előreugrott a harmadik helyre, és üldözőivel a nyakán a dobogó felé száguldott. Ám amikor már úgy tűnt, hogy semmi nem állíthatja meg ezen célja elérésében, az utolsó kör utolsó kanyarjában a Peugeot motor megadta magát, a brazil autója elvesztette az erejét és vészesen lelassult. A tehetetlen Barrichello ugyan még elgurult a célig, de kénytelen volt végignézni, ahogy Berger, Herbert, Frentzen és Panis is elsuhan mellette ez idő alatt, kiszorítva őt még a pontszerzők közül is. A dobogó legalsó fokára így Berger állhatott fel a Ferrarival.

10. Magyar Nagydíj - 1995. augusztus 11-13.
Az időmérő eredménye A futam végeredménye
1. Damon Hill Williams-Renault 1:16,982 1. Damon Hill Williams-Renault 1:46:25,721
2. David Coulthard Williams-Renault 1:17,366 2. David Coulthard Williams-Renault +33,398
3. Michael Schumacher Benetton-Renault 1:17,558 3. Gerhard Berger Ferrari +1 kör
4. Gerhard Berger Ferrari 1:18,059 4. Johnny Herbert Benetton-Renault +1 kör
5. Mika Hakkinen McLaren-Mercedes 1:18,363 5. Heinz-Harald Frentzen Sauber-Cosworth +1 kör
6. Jean Alesi Ferrari 1:18,968 6. Olivier Panis Ligier-Mugen-Honda +1 kör
Leggyorsabb kör: Damon Hill (Williams-Renault) - 1:20,247, 34. kör
Versenytáv: 77 kör

 További érdekességek:

 

A 10. Magyar Nagydíj volt az a futam, amely híressé tette a japán Taki Inouét. A mezőny hátsó felében tanyázó Footwork pilótája a 13. körben a pálya szélére parkolta autóját, az ugyanis olajszivárgás miatt kigyulladt. A pilóta a pályabíróktól kért egy poroltót, majd visszarohant a kocsijához, hogy maga vegye kezelésbe a lángokat. Nem vette azonban észre az időközben a helyszínre érkező Tatrát, amellyel a személyzet a helyszínre sietett. Inoue kilépett a lassan haladó autó elé, ami így elütötte őt. Nem sérült ugyan meg, ám az eset bejárta a világot és máig gyakori humorforrást jelent. 
A verseny előtt az FIA közleményt adott ki, amelyben kifejtette, hogy mostantól szigorúbban ítélkezik a pilóták közötti ütközések során, és a vétkes büntetésre számíthat.
A szezon tizedik futamán Gerhard Berger abban az évben már hatodszor állt a dobogó harmadik fokán. „Mindegy, mit csinálok, úgyis harmadik leszek” - mondta akkoriban az osztrák a különös sorozatról.
Ez volt az eddigi második leggyorsabb Magyar Nagydíj, ennél 6 másodperccel gyorsabban ért célba a győztes 1992-ben.
Damon Hill második győzelmét szerezte a Hungaroringen, a Williams pedig ekkor elmondhatta magáról, hogy az itt rendezett futamok felét megnyerte.

F1_Magyar GP_1995_15

Képek forrása: DPPI, ATP, Boros Jenő, Eszterváry Ervin, Barcza Zsolt

 

A rovat korábbi cikkei:

1986 - Piquet élete előzésével győzött

1987 - Mansell-dráma, Kesjár autóba ült

1988 - A Senna-Prost csata újabb fejezete

1989 - Mansell legendássá tesz egy kanyart

1990 - Senna árkon-bokron át

1991 - Az utolsó futam Schumacher nélkül

1992 - A Vörös Ötös nálunk ér csúcsra

1993 - Csillagok hullnak, születnek újak

1994 - A Mester első magyarországi sikere

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal:
Olvastad már?