Steward
Admin
Pontállások Versenynaptárak Pilóták Csapatok
2019. október 16. szerda
Retro

HGP 1992 – A Vörös Ötös nálunk ér csúcsra

Bár csupán harmadik alkalommal nem ő nyert abban az évben, mégis az 1992-es Magyar Nagydíj volt Nigel Mansell élete legboldogabb F1-es futama, hiszen egy nagy hajrával bebiztosította a világbajnoki címet.

Az 1992-es szezon egyáltalán nem a legizgalmasabb, legváltozatosabb évek egyikeként vonult be a Formula-1 történetébe. A szezon első tíz versenyén Nigel Mansell kilencszer indulhatott a pole-ból és nyolc győzelmet aratott, míg a címvédő Ayrton Senna csak egy zseniális monacói győzelmet és végül kieséssel végződő montreali pole-pozíciót tudott felmutatni – ezt a futamot egyébként Gerhard Berger nyerte.

Mansell így a maximálisan megszerezhető 100-ból 86 pontot gyűjtött a Magyar Nagydíjat megelőzően, ekkor már senki nem gondolhatott arra, hogy megfosztja a Formula-1 korábbi pechkirályát attól, hogy a negyven felé közeledve végre megszerezze a világbajnoki címet. Az élen tehát nem volt harc, Mansell mögött viszont érdekes csata alakult ki a tovább helyezésekért. A bajnoki második pozíciót csapattársa, Patrese őrizte, aki a nyolcból hatszor célba kísérte Mansellt.

Ayrton Senna viszont dobogós sem volt még ekkor, hiszen az első teljes szezonját futó Michael Schumacher is előtte állt – az ifjú német remekül szerepelt a Benettonnal, mind a nyolcszor az első négyben végzett, amikor célba ért, s mivel csapattársa, Brundle is kezdett magára találni, ketten együtt a McLaren előtt tartották az istállót az összetettben. A Ferrari messze leszakadt a három élcsapattól, a konstruktőri ötödik hely pedig az előző év gyengélkedése után új erőre kapó Lotusé volt, akiknek Hakkinen és Herbert összesen öt alkalommal pontot tudott szerezni.

A 39 születésnapját pontosan a magyar időmérő előtt egy héttel ünneplő Nigel Mansell úgy érkezhetett meg a Hungaroringre, hogy matematikailag is bebiztosíthatja a világbajnoki címet, ha legalább négy ponttal többet szerez, mint csapattársa, Patrese – kettejükön kívül másnak már semmilyen esélye nem volt a győzelemre. Persze ez már csak formaság volt, de a brit oroszlán három elbukott bajnoki cím után alighanem minél előbb szerette volna elméleti síkon is lezárni a versengést.

F1_Magyar GP_1992_02

A péntek délelőtti selejtezőn, mely az utolsó volt a Formula-1 történetében, ezúttal már csak egy autó esett ki, hiszen összesen 31 nevező volt, miután a Brabham az előző versenyhétvégével ellentétben csupán egyetlen autót hozott Magyarországra. Az egyetlen kieső az Andrea Moda istálló versenyzője, a mért időt nem is teljesítő Perry McCarthy, a népszerű Top Gear című műsor későbbi Stigje lett, míg a többiek elindulhattak a délutáni időmérőn.

Szintén a pénteki nap krónikájához tartozik a McLaren nagy lépése: Ayrton Senna a szabadedzésen kipróbálta az istálló új fejlesztésű, aktív kerékfelfüggesztéssel ellátott versenygépét, ám élesben nem merték bevetni az autót. Senna se ezzel, se a „hagyományos” McLarennel nem tudott Riccardo Patrese nyomába érni: Mansell olasz csapattársa jól láthatóan mindent meg akart tenni azért, hogy legalább el tudja halasztani a bajnokavatást.

92_futam

Másnap az olasz abban az évben először (és karrierje során utoljára) meg is szerezte a pole-pozíciót csapattársa és Senna előtt – a negyedik helyezett Schumacher már egy másodpercen kívül volt. Ahogy azt akkoriban megszokott volt, nagyon szétszakadt a mezőny: az 5. Berger 1,8 másodpercre, a 6. Brundle 2,6-ra, míg a Footworkkel dicséretes 7. helyet szerző Alboreto 3,1-re volt. A két Ferrari csak az ötödik sorba kvalifikálta magát, míg a négy kieső a két Minardi-pilóta, Morbidelli és Zanardi, a dallarás JJ Lehto és az Andrea Moda brazilja, a szebb napokat is látott Roberto Moreno volt.

A rajtnál az élmenők simán eljöttek, egyedül Mansell veszített sokat, hiszen mindkét McLaren megelőzte őt. Hátul viszont nem volt ilyen egyszerű a helyzet, hiszen a két Ligier, Comas és Boutsen összeütközött, s balesetüknek a fondmetalos Tarquini és Johnny Herbert is áldozatul esett. Az első tizenöt kör további hét kiesőt hozott, egytől egyig baleset vagy kicsúszás miatt – köztük volt a Ferrari 500. Formula-1-es versenyén induló Jean Alesi is.

Mansell viszonylag gyorsan túljutott Bergeren és Senna nyomába eredt – miközben a 16. helyről induló, a tömegbalesetből szépen profitáló, s az első körökben a teljes mezőnyből a legjobb temoót autózó Mika Hakkinen már pontszerző helyen járt a Lotusszal. Mozgalmas volt tehát a verseny, de nem az első helyen, hiszen Patrese senkitől sem zavartatva haladt az élen – egészen a 39. körig, amikor hibázott, és elvesztette előnyét.

F1_Magyar GP_1992_06

Az olasz ezt követően nagyobb tempóra kapcsolt, de ezzel csak annyit ért el, hogy tönkremenjen autójában az erőforrás. Mansell Patrese kiesése pillanatában már bajnoknak érezhette magát, hiszen elegendő volt a harmadik helyen befutnia ehhez – sőt, ekkor még a futamgyőzelem is elérhetőnek látszott, hiszen szorosan Senna nyomában járt. Erről végül le kellett mondania a britnek, az egyre könnyebbé váló autóval ugyanis Senna le tudott szakadni tőle, így úgy tűnt, hogy egy csendes második hellyel szerzi meg a koronát a Williams versenyzője.

Nem volt azonban ilyen egyszerű a történet, hiszen tizennégy körrel a leintés előtt a Williams a bokszba hívta versenyzőjét egy utolsó kerékcserére, ahonnan csak a hatodik helyre tért vissza, épp a dobogóért küzdő Berger-Brundle-Schumacher-Hakkinen négyesfogat mögé. A Vörös Ötös azonban lőtávolon belül volt, hármukat megelőzte, Schumacher pedig elszállt előle, miután hátsó légterelője leszakadt, és a kavicságyban fejezte be a futamot.

A verseny összefoglalója (ismét szükséges egy pontosítás: Schumacher és Hill természetesen nem voltak csapattársak)

Senna hatalmas, 40 másodperces előnnyel nyerte úgy, hogy a végén még ő is beiktatott egy utolsó kerékcserét. Mögötte ért célba az előző két szezon győztese Senna, aki a dobogón a sok harc után elsőként emelte magasba az új bajnok kezét. Berger végzett a harmadik helyen, de ha csak 1-2 körrel hosszabb a futam, akár veszélybe is kerülhetett volna pozíciója a vérszemet kapó Hakkinennel szemben. A Schumacherrel koccanó Brundle ötödik lett, Ivan Capelli pedig egy pontot szerzett a Ferrarinak 500. futamán – egy kör hátrányban, míg a mögötte érkező Alboreto már kettőt kapott.

Az önfeledt ünneplés nem tartott sokáig, a háttérben már régóta húzódott a folytatás kérdése. Tudvalevő volt, hogy Alain Prost érkezik a Williamshez, Mansell viszont nem akarta, hogy hasonló helyzet alakuljon ki köztük, mint a Ferrarinál. Néhány héttel később úgy döntött, hogy továbbáll, és világbajnokként a CART-ba igazolt. A Williams ezzel Nelson Piuet 1987-es távozását követően egymás után második világbajnokát nem tartotta meg, ahogy az történt a követő kettő, Alain Prost és Damon Hill esetében is.

7. Magyar Nagydíj - 1992. augusztus 14-16.
Az időmérő eredménye A futam végeredménye
1.  Riccardo Patrese Williams-Renault 1:15.476 1. Ayrton Senna McLaren-Honda 1:46:19.216
2. Nigel Mansell Williams-Renault +0.167 2. Nigel Mansell Williams-Renault +40.139
3.  Ayrton Senna McLaren-Honda +0.791 3. Gerhard Berger McLaren-Honda +50.782
4.  Michael Schumacher Benetton-Ford +1.048 4. Mika Hakkinen Lotus-Ford +54.313
5.  Gerhard Berger McLaren-Honda +1.801 5. Martin Brundle Benetton-Ford +57.489
6.  Martin Brundle Benetton-Ford +2.672 6. Ivan Capelli Ferrari +1 kör
Leggyorsabb kör: Nigel Mansell - 1:18.308, 63. kör
Versenytáv: 77 kör

Képek forrása: DPPI, ATP, Boros Jenő, Eszterváry Ervin, Barcza Zsolt

További érdekességek:

Hivatalosan ez volt a nézettség szempontjából minden idők leggyengébb Magyar Nagydíja, hiszen csak 25 ezer jegyet adtak el – a lelátókon viszont a becslések szerint összesen mintegy nyolcvanezren foglalhattak helyet.
Riccardo Patrese karrierje nyolcadik, egyben utolsó pole-pozícióját szerezte a Magyar Nagydíjon – egy győzelmet viszont még ajándékozott neki a szerencse, miután Japánban Mansell motorja megadta magát.
Ez volt a Brabham történetének utolsó Formula-1-es versenyhétvégéje, a következő futamon már nem állt rajthoz az egykori többszörös világbajnok istálló. A csapat egyetlen pilótája a 30 éves újonc, Damon Hill volt.
A Brabham kiesése egyúttal azt is jelentette, hogy nem volt szükség többé az előkvalifikációra, mely az előző évtized végén vált megszokottá a résztvevők magas száma miatt.
Néhány hét alatt az előkvalifikációtól odáig jutott a mezőny, hogy már az időmérőn sem esett ki senki, hiszen a Brabham kiszállását követően Belgium után megszűnt az Andrea Moda, Monzában pedig a Fondmetal búcsúzott, azaz nem egészen két hónap alatt 32-ről 26-ra csökkent a létszám.
Utoljára esett meg a Minardi csapattal, hogy egyik versenyzőjük sem tudta magát kvalifikálni egy futamra.
Ez volt a Ferrari történetének 500. versenye, melyet egy látványos veteránautó-felvonulással ünnepeltek meg – tegyük hozzá, egyes számítások szerint még csak a 499. futam volt ez a Scuderia történetében...
Nemcsak a Ferrari jubilált, hanem versenyzője, Jean Alesi is, aki 50. versenyén állt rajthoz – ám ez sajnos idő előtt véget ért. Csapattársa, Ivan Capelli utolsó pontját szerezte a Formula-1-ben.
1986 óta első alkalommal fordult elő, hogy nem Japánban dőlt el a világbajnokság. A következő nyolc évben csak kétszer volt erre példa: 1994-ben Adelaide, 1997-ben pedig Jerez koronázott – mindkétszer egy vitatható ütközéssel dőlt el a cím sorsa.
F1_Magyar GP_1992_07
 

A rovat korábbi cikkei:

1986 – Piquet élete előzésével győzött

1987 - Mansell-dráma, Kesjár autóba ült

1988 - A Senna-Prost csata újabb fejezete

1989 - Mansell legendássá tesz egy kanyart

1990 - Senna árkon-bokron át

1991 – Az utolsó futam Schumacher nélkül

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal:
Olvastad már?