Steward
Admin
DIGITÁLIS MAGAZIN Pontállások Versenynaptárak Pilóták Csapatok
2020. október 24. szombat
Motor

MotoGP: Okosabbak lettünk a félidőre – de nem sokkal

Hét futam lement a tizennégyből az elmúlt időszak messze legkiszámíthatatlanabb szezonjából, így megnéztük, ki milyen eséllyel várhatja az idény második felét a királykategóriában.

Imádod a MotoGP-t, nem szeretnél lemaradni egyetlen motoros hírünkről és extra információinkról sem? Akkor csatlakozz a Formula MotoGP csoportunkhoz IDE KATTINTVA!

Amióta Marc Marquez jobb kartörést szenvedett a szezonnyitó Spanyol Nagydíjon, és eldőlt, hogy hónapokig nem tud visszatérni a versenyzéshez (a becslések szerint erre csak októberben vagy még inkább novemberben kerülhet sor), minden a feje tetejére állt a MotoGP-ben. Az eddigi hét futamon hat különböző győztest láthattunk, közülük négyen is első sikerüket aratták a legnagyobb géposztályban, a dobogón pedig nem kevesebb, mint tizenkét versenyző fordult már meg.

motogp-nyito-dppi



A bajnokság állása is elképesztően szoros, az első tizenegy helyezett 31 ponton belül áll egymáshoz képest, ráadásul emberemlékezet óta nem vezették ilyen kevés egységgel a tabellát hét forduló elteltével (az éllovas a felét sem gyűjtötte be a megszerezhető 175 pontnak!).

Mivel lement a koronavírus-járvány miatt megcsonkított évad fele, megnéztük, hogyan teljesített és milyen esélyekkel várhatja a második félidőt az említett tizenegy motoros és még néhány versenyző, akik esetleg a jelenlegi ponthátrányuk ellenére is odaérhetnek a végelszámolásnál.

motogp-1-dovi

1. Andrea Dovizioso (84 pont): Hiába volt az előző három évben egyaránt Marquez legfőbb kihívója és ezáltal vb-ezüstérmes, az idei formáját tekintve kisebbfajta csoda, hogy féltávnál ő vezeti az összetettet. Igazából két jó versenye volt összesen (bár ez sokakról elmondható még…), az első jerezi és első spielbergi futam, mindkétszer dobogón is végzett, sőt a Red Bull Ringen győzött is, ezeket leszámítva csak szenved a 2020-as Ducatival, amelyet a jelek szerint képtelenség összhangba hozni a Michelin új hátsó abroncsaival. Az olasz legendás kiegyensúlyozottsága tényleg aranyat érhet, de ha ezt a hetedik-nyolcadik helyeken mutatja, akkor az kevés lesz.

2. Fabio Quartararo (83 pont): A Petronas Yamaha versenyzője bombaformában kezdte az idényt, hiszen mindkét jerezi viadalt megnyerte, azóta viszont elveszítette a fonalat, egyedül a legutóbbi misanói produkciója volt elfogadható. Az egykörös tempóval továbbra sincs gondja a legtöbb pályán, a versenyeket viszont gyakran nem tudja összerakni, ami fakadhat persze a tapasztalatlanságából is. Ha ezt kiküszöböli, még mindig az egyik fő esélyese lehet a világbajnoki címnek, de ahhoz ennél konstansabban hoznia kell a dobogós vagy dobogóközeli helyezéseket.

motogp-2-quarta-vinales

3. Maverick Vinales (83 pont): Évek óta a MotoGP egyik nagy enigmája a spanyol, s ez 2020-ban sincs másként: vannak hétvégék, amikor remek formában versenyez, máskor pedig teljesen elveszik a dzsungelben. Rá hatványozottan igaz, hogy hiába remekel a kvalifikációkon, a futamokon rendre már az elején visszaesik a középmezőnybe, ahonnan csak nagyon nehezen tud visszazárkózni. Mellette szól, hogy bármily hihetetlen, de ő azon két versenyző egyike, aki idén már háromszor is felfért a pódiumra, viszont még mindig túl hullámzó a produkciója vasárnaponként: ha a két élmenő yamahás közül kellene választani, inkább Quartararóra szavaznék, de persze Vinalest sem szabad egyáltalán leírni, hiszen bármikor összekaphatja magát.

4. Joan Mir (80 pont): Talán ki lehet jelenteni, hogy jelenleg ő a legjobb formában lévő versenyző a MotoGP-ben. Az Osztrák Nagydíj óta a legtöbb pontot gyűjtötte, folyamatosan dobogós helyekért harcol, és ne feledjük: a Stájer Nagydíjat a piros zászlós megszakítás nélkül valószínűleg megnyerte volna. Kár az idény eleji két nullázásért, de így is sokan őt tartják az egyik fő favoritnak: ehhez mindenekelőtt a kvalifikációkon kellene javítania neki és úgy összességében az amúgy minden helyszínen ütőképes Suzukinak is, hiszen rengeteg energiát és gumit emészt fel, hogy rendre hátulról kell visszakapaszkodnia az élbolyba. Nagyon érik már az első győzelem, s ha az összejönne a korábbi Moto3-as világbajnoknak, az alighanem még egy komolyabb lökést adhatna neki.

motogp-3-mir

5. Franco Morbidelli (64 pont): Az olasz egyértelműen szintet lépett 2019-hez képest, és mostanra kibújt Quartararo árnyékából is a Petronas SRT-nél. A San Marinó-i Nagydíjon aratott első győzelem benne is átszakíthatott egy gátat, ugyanakkor ő sem elég konstans még – igaz, vasárnap csupán balszerencsén múlt, hogy ki kellett mennie a pályáról Aleix Espargaro bukásánál (más szemszögből persze mázli, hogy egyáltalán talpon maradt). Yamahán belül ketten is előtte vannak, pontszámban és talán összformában is, de amilyen kavarodást látunk idén a MotoGP-ben, a korábbi Moto2-es világbajnok is könnyedén odaérhet még a végelszámolásnál.

6. Jack Miller (64 pont): Tavaly úgy tűnt, levetkőzte magáról végre a hibáit, s ha úgy vesszük, idén is csupán egyszer perecelt futamon, most az Emilia-Romagna-i Nagydíjon elképesztő pechje volt Quartararo eldobott sisakfóliájával. A tempójához kétség sem férhet, ahogy a tökösségéhez sem, viszont több olyan versenye is volt már, amikor teljesen visszacsúszott a középmezőnybe. Ha ezeket orvosolni tudná, a ducatis bagázsból talán ő lehetne sebesség alapján a legesélyesebb, viszont egy ilyen őrült szezonban a Dovizioso-féle konstans produkció többet érhet a Millerre jellemző bevállalós versenyzésnél.

motogp-4-nakagami

7. Takaaki Nakagami (63 pont): Na, a japán az ékes példája annak, hogy kiugró teljesítmény és eredmény nélkül is lehet valakinek keresnivalója 2020-ban a MotoGP-ben: még dobogón sem állt az LCR motorosa, viszont a tízből sem csúszott ki egyszer sem az eddigi hét versenyen, ennek köszönhetően pedig futamgyőzelmen belül van Doviziosóhoz képest. Egyértelmű, hogy ő menti meg – vagy legalábbis igyekszik ezt tenni – a Honda becsületét egy 2019-es motor nyergében, viszont éppen a HRC és a tavalyi gép miatt alighanem ő a legkevésbé esélyes az első tizenegy versenyző közül a vb-címre.

8. Miguel Oliveira (59 pont): A meglepetésektől amúgy is hemzsegő 2020-as MotoGP-szezon legváratlanabb eredményét érte el a portugál azzal, hogy nevető harmadikként megnyerte a Stájer Nagydíjat az utolsó kanyarban a Tech3 KTM-mel. Ezen kívül nem járt a dobogó közelében, de távolról sem kicsúszott eredményről van szó: Oliveira konstansan a top 10 második felében szerepel, és két nullázását is önhibáján kívül kellett elkönyvelni – ráadásul Jerezben és Spielbergben is egy márkatársa ütötte ki. Nem kis bravúr lenne, ha a végéig harcban lenne a címért, és persze nagy kérdőjel, hogy az egyre gyakrabban az élmezőnyben felbukkanó, de azért még hullámzó KTM hogyan fog muzsikálni a hátralévő helyszíneken.

motogp-5-rossi

9. Valentino Rossi (58 pont): A kilencszeres világbajnok az első, aki már futamgyőzelemnyi távolságon kívül van Doviziosóhoz képest, és igazából őt is az elképesztő rutinja és viszonylagos kiegyensúlyozottsága tartja versenyben. Jerezben műszaki hiba, Misanóban bukás miatt nullázott, ám utóbbi kapcsán a „Doktor” elmondta: nincs túl nagy jelentősége, mivel amúgy sem elég gyors ahhoz, hogy a vb-címért küzdjön. Ez az eddig látott alapján bizony így van, Rossi tempója a legtöbbször gyengébb, mint három fiatal yamahás kollégájáé – de egy ilyen őrült szezonban mindezek ellenére is dőreség lenne még leírni a 41 éves klasszist. Viszont gyorsulnia kell, az biztos.

10. Pol Espargaro (57 pont): Jó tempó, kihasználatlan lehetőségek, sok hiba – így lehetne összefoglalni a KTM (elvileg) húzóemberének eddigi produkcióját. Vannak villanásai a spanyolnak, és az osztrák márka versenyzői közül pedig ő a legkiegyensúlyozottabb, viszont túl sokszor meg is inog: Brnóban és az első spielbergi versenyen is ő hibázott szerintem, a Stájer GP-n pedig a győzelem kapujában remegett meg. A rutin és a motor tökéletes ismerete mellette szólhat, de ha harcba akar szállni az év végi trófeáért, ki kell iktatnia ezeket a megbicsaklásokat, és persze bíznia kell a KTM teljesítményében is.

motogp-6-binder

11. Brad Binder (53 pont): Újoncként, mindössze a harmadik versenyén megszerezte a saját és a KTM első MotoGP-s győzelmét: ez már önmagában sokat elmond a dél-afrikai eddigi idényéről. Rögtön ráérzett a királykategóriára és az RC16-osra is, az viszont főleg az edzéseken látszik, hogy nagyon hiányzik még a tapasztalat számára: hiába jó a legtöbbször a versenytempója, messziről kell indulnia, ráadásul így nem egyszer már ki is fogott rajta a forgalom és a tömörülés az első körökben. Hatalmas tett lenne, ha első MotoGP-s évében komolyan számolni kellene vele a vb-címért folyó csatában, de éppenséggel kizárni sem lehet, hogy így lesz.

A fenti tizenegy versenyzőn kívül három motorosról érdemes még szót ejteni. Az egyikük Alex Rins, akit egyértelműen hátráltat vállsérülése is, viszont az is egyértelműen látszik, hogy a Suzukin belül már nem ő, hanem Mir a vezérbirka. Johann Zarco ugyan megvillant Brnóban, ezt leszámítva viszont nem igazán tudja felülmúlni az Esponsorama/Avintia Racing és a 2019-es Ducati jelentette határokat. Francesco Bagnaia pedig hiába van remek formában, a sérülés kihagyott versenyek nagyon sokat számíthatnak, ráadásul vasárnap láthattuk, ahogy a félig biztos győzelem kapujában hibázott, így az ő hátránya már túl nagy – még egy ilyen feje tetejére állt évadban is.

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal:
Olvastad már?