Sporttörténelmi sikert ér el a Red Bull az F1-es Magyar Nagydíjon azzal, hogy a tavalyi évadzárótól számítva zsinórban a 12. győzelmét aratta az istálló, ilyen szériára ugyanis még soha egyetlen konstruktőr sem volt képes a Formula-1 lassan hét és fél évtizedes története során. A bikák a McLaren 1988-as csúcsát adták át a múltnak: a legendás Ayrton Senna–Alain Prost duó 11 sorozatban begyűjtött elsőségig jutott a szezonban.
Jól mutatja, mekkora eredményez ez a Red Bulltól, hogy 35 évig állt fenn a McLaren rekordja, pedig ez idő alatt kis túlzással dominanciák váltották egymást a Formula-1-ben. Ha a vonatkozó örökranglistát megnézzük, az is jól kirajzolódik, hogy az F1-ben az 1980-as évektől kezdődően láthattunk igazán egyeduralkodó istállókat: a lista első húsz helyén csak két ötvenes évekbeli ferraris sikersorozat (egy hetes és egy hatos széria) szerepel a nyolcvanas évek előtti időszakból.
De az is látszik, hogy még a domináns alakulatoknak sem feltétlenül sikerült a közelébe sem kerülni ennek az eredményeknek. A kilencvenes éveket nagyrészt uraló Williams például „csak” egy hetes győzelmi szériát tud felmutatni az 1993-as Kanadai és Olasz Nagydíjak között. Volt azonban több istálló is, amely nagyon közel járt a rekordhoz – ezeket vesszük sorra alább a megszakadásuk okával együtt.
McLaren, 11 győzelem (1988 Brazil Nagydíj – 1988 Belga Nagydíj)
Kezdjük azonban először még azzal a sorozatnak, amelynek a rekordját most megdöntötte a Red Bull. A legendás MP4/4 Sennával és Prosttal a volánnál toronymagasan kiemelkedett a mezőnyből, nem csoda, hogy ekkor kerültünk a legközelebb ahhoz (leszámítva az Indy 500-akkal tarkított ötvenes éveket), hogy egy csapat az összes versenyt megnyerje egy szezonban.
Az egyetlen megbicsaklás az Olasz Nagydíjon történt. Monzában előbb Prost volt kénytelen kiállni műszaki probléma miatt – az idényben először! –, majd a versenyt vezető Senna ütközött a lekörözés előtt álló, a Williamshez beugró Jean-Louis Schlesserrel, aki a Rettifilo-sikánban fékezte el magát, a brazil legenda pedig nem számított rá, hogy ennek ellenére be tudja majd venni a kombinációt. Ezzel mindkét McLaren kiesett, a tisofi pedig kettős Ferrari-diadalnak örülhetett – az alapító Enzo Ferrari halála utáni első nagydíjon.
Ferrari, 10 győzelem (2002 Kanadai Nagydíj – 2002 Japán Nagydíj)
Bármennyire uralta a Formula-1-et fél évtizeden keresztül a Michael Schumacher nevével fémjelzett Ferrari, a vonatkozó időszakban csak egyszer kerültek igazán közel a McLaren-féle rekord megdöntéséhez (ezen kívül még egy nyolcas szériát produkáltak a maranellóiak 2003 utolsó három futamától a 2004-es idény első öt versenyéig – annak Schumacher és Juan Pablo Montoya monacói alagútban történt emlékezetes ütközése vetett véget, bár anélkül sem volt biztos a német diadala a hercegségben).
2002-ben David Coulthard monacói sikere után bizonyult megállíthatatlannak a Ferrari: az évad végén zsinórban tíz győzelmet szállított a szezon összes nagydíját dobogón záró Schumacher és a csapattárs Rubens Barrichello (6-4 arányban). Így érkeztünk meg a következő, 2003-as esztendő kezdetéhez, amely előtt az F1 és az FIA több szabályt is módosított annak érdekében, hogy megtörje a vörösök uralkodását: többek között bevezették az egykörös időmérőt és az új pontrendszert, amelyben kisebb volt a különbség az első és a második helyezett között. A módosításoknak (is) köszönhetően pedig a Ferrari nem is kezdte túl acélosan az évadot: Barrichello kiesett, Schumacher pedig csak negyedik lett az Ausztrál Nagydíjon – amelyet amúgy szintén Coulthard nyert a McLarennel, karrierje utolsó diadalát aratva.
Mercedes, 10 győzelem (2015 Japán Nagydíj – 2016 Orosz Nagydíj; 2016 Monacói Nagydíj – 2016 Szingapúri Nagydíj; 2018 Brazil Nagydíj – 2019 Francia Nagydíj)
A hibrid korszak első hét-nyolc évét hol kisebb, hol nagyobb mértékben letaroló Mercedes nem kevesebb, mint három alkalommal is egyetlen sikerre került attól, hogy beállítsa a McLaren csúcsát. Először ehhez 2015 és 2016 fordulón jártak nagyon közel, amikor a Japán GP-től kezdve a következő Orosz GP-jéig sorozatban tíz diadalt arattak – ebből egyébként Nico Rosberg zsinórban hetet. Aztán viszont jött a Spanyol Nagydíj és az ominózus első körös ütközés Rosberg és Lewis Hamilton között, amely részben a német rossz motorüzemmódjának, részben a brit túlzottan optimista előzési kísérletének volt betudható, s amely végül Verstappen történelmi első sikerének alapján is jelentette.
A Mercedes rögtön a barcelonai blama után nekirugaszkodott egy újabb sorozatnak, s ezúttal Malajziában lehetett volna meg a zsinórban tizenegyedik siker. Rosberg azonban már az első kanyarban ütközött Sebastian Vettellel és visszaesett a mezőny végére. Hamilton viszont sokáig magabiztosan vezetett, a 41. körben azonban látványosan megadta magát a motorja – ami közvetve a vb-vereségéhez is vezetett abban a szezonban. Így a Red Bull aratott kettős diadalt Daniel Ricciardo vezetésével, míg Rosberg csak a harmadik helyig tudott visszazárkózni.
Utoljára 2018 és 2019 fordulóján került karnyújtásnyira a csúcsbeállításhoz a Mercedes. Hamilton megnyerte 2018 utolsó két versenyét, majd a csapat a brittel és Valtteri Bottasszal az előző két szezonnál nagyobb fölénnyel vágott neki a 2019-es évadnak, így egészen a Francia Nagydíjig megállíthatatlannak bizonyultak. Jött azonban az Osztrák Nagydíj, amely mindig is a Mercedes egyik mumusának számított: a finn csak harmadik, a brit pedig ötödik lett Spielbergben, a győzelemért zajló csatába bele sem tudtak szólni – amelyet egyébként Verstappen és Charles Leclerc vívott meg az utolsó körökben.
Red Bull, 9 győzelem (2013 Belga Nagydíj – 2013 Brazil Nagydíj; 2022 Francia Nagydíj – 2022 Mexikóvárosi Nagydíj)
Bár a Red Bull a mostani sorozatát leszámítva nem jutott el tíz győzelemig sem korábban, kilences szériát kétszer is produkáltak már. Egyrészt tavaly is láthattunk tőle ilyet, amelynek George Russell interlagosi sikere vetett véget – s egyúttal ezután indult el a mostani diadalmenete Verstappenéknek. Másrészt a 2013-as évad végén Vettel egymaga produkált egy kilences szériát Belgiumtól Brazíliáig: versenyzőkre lebontva mindmáig ez az abszolút csúcs (amit persze anno Alberto Ascari is megcsinált 1952-1953-ban, ha nem számoljuk az Indy 500-akat), így ez lehet a következő cél, ami Verstappen szeme előtt lebeg…
