Az idei szezonban nagyon hasonló teljesítményt nyújt Charles Leclerc és Carlos Sainz, az idény első részében Sainz volt a magabiztosabb, az utóbbi hétvégéken, a Ferrari fejlesztéseinek érkezésével fordult a kocka, és immár Leclerc tűnik stabilabbnak, gyorsabbnak, míg Sainznak több problémát kell megoldania az autóval.
Monacóban azonban idén először nagyon egyértelmű volt köztük a különbség Leclerc javára, aki az első szabadedzéstől kezdve a mezőny előtt járt – helyenként hatalmas előnnyel mindenkihez, így Sainzhoz képest is.
A spanyol szerint Leclerc komfortérzete azonnal kiütközött a hétvége kezdetén, és rámutatott, hogy mi volt az, amiből látszott az, hogy mennyire az ő futama lehet ez:
„Én a magam részéről ugyanazt a Charles-t láttam, mint bármelyik másik monacói hétvégén. Nyilván ez a hazai futama, és ő az a srác, aki mindig extra gyors itt Monacóban” – mondta Sainz.
„Most kivételesen jól teljesített, és egy dolgot láttam, ami más volt a megszokotthoz képest: már az első szabadedzésen úgy vezetett, mintha az időmérő Q3-as szakaszának második, mindent eldöntő körét futná. Már abban az üzemmódban volt” – magyarázta a spanyol.
„Én is megpróbáltam olyan szinten nyomni, de volt egy-két meleg pillanatom eközben, és elvesztettem az önbizalmamat. Általában mondjuk fél tizedmásodpercre vagyunk egymástól, de ezzel a két-három meleg pillanattal egy lépés hátrányba kerültem a magabiztosság terén már a szabadedzések során, és nem tudtam elég közel kerülni az időmérőn” – tette hozzá.
A pilóták az első edzésen hagyományosan a beállítások és a pálya feltérképezésével foglalkoznak, módosítanak ezen-azon, ellenőrzik az alapállapotot, a szimulációs adatok visszaköszönését – Leclerc viszont már akkor is időmérős köröket tudott futni, megtalálva az utolsó egy-két százalékot, egy-két centimétert.
A többiek nem voltak ezen a szinten, Sainz sem, míg a hazai pilóta most valahogy az első pillanattól kezdve ennyire a határon autózott – aminek a jól megérdemelt pole-pozíció és a futamgyőzelem lett a jutalma.