Nagyot fordult a világ a Formula-1-gyel az előző szezon óta, új szabályok léptek ugyanis életbe, amelyek célja az volt, hogy az aerodinamikai helyett az autók mechanikai tapadását helyezze előtérbe, ami a remények szerint szorosabb küzdelmet eredményez majd. Ennek értelmében az első és a hátsó vezetőszárny leegyszerűsödött, a Bridgestone abroncsairól pedig eltűnt a négy vékony bevágás, így 1997 után ismét a szó szoros értelmében slick gumikat használhatott a mezőny.
A borítás alatt is történt egy komoly változás, a hatékonyság jegyében engedélyezték ugyanis a KERS, azaz a fékenergia-visszanyerő rendszer használatát, ami gombnyomásra körönként 6-7 másodpercre adott extra teljesítményt az autóknak. Ez a technológia azonban a jelentős fejlesztési költségek miatt egyelőre még csak választható opció volt a csapatok számára, és így végül csak a tehetősebbek kísérleteztek vele. A Ferrari és a McLaren-Mercedes rendszere kifejezetten jól üzemelt, a Renault és a BMW megoldásai azonban már nem voltak ilyen ígéretesek, így néhány futam után mellőzte is őket ez a két csapat. A KERS-t nem használók számára azonban előnyt jelentett, hogy a nehéz akkumulátorok hiányában sokkal jobban tudtak játszani az autók súlyelosztásával, emellett pedig a nagycsapatokat a fejlesztésre szánt komoly költekezés is visszavetette, így nagy meglepetésre a szezont nem a fentebb említett alakulatok, hanem az addig a középmezőnyt erősítő Red Bull, valamint az előző év végén távozó Hondát megvásárló Ross Brawn istállója, a Brawn GP uralta.
A Hungaroringig minden futamgyőzelmen e két csapat pilótái, Jenson Button, Sebastian Vettel és Mark Webber osztoztak, és a lassan lendületet veszítő Brawn GP britje a magyar verseny előtt még 21 pontos előnyt őrzött Vettellel szemben. A bajnoki csata azonban szombaton hirtelen sokadlagos beszédtémává silányult, hiszen az időmérő edzés meghozta a pálya F1-es történetének legijesztőbb és legsúlyosabb balesetét.
A kvalifikáció második szakaszának, a Q2-nek a végén Felipe Massa Ferrarija egyenesen a falnak száguldott a 4-es kanyarban, majd amikor a brazil sokáig nem mozdult, hirtelen mindenki felkapta a fejét. Mint kiderült, Massa egy rendkívül szerencsétlen baleset áldozata lett: a 4-eshez vezető egyenesben az előtte haladó Rubens Barrichello Brawnjából kiesett egy rugó, ami a földről felpattanva pont a nagy tempóban közeledő ferraris sisakjának csapódott, és jelentős súlya miatt át is törte a plexit. A rugó pár centivel Massa bal szeme felett ütötte meg a brazil koponyáját, aki egy időre az eszméletét is elveszítette, a mentőcsapat pedig azonnal kórházba is szállította őt, majd néhány hónap múlva sikerült teljesen felépülnie.
Az időmérő persze némi leállás után folytatódott tovább, de a váratlan események még nem értek véget, hiszen Fernando Alonso szerezte meg a pole-t az egész év során gyengélkedő Renault-val, még ha nyilvánvaló is volt, hogy a spanyol kevesebb üzemanyagot cipelt magával riválisaihoz képest a Q3-ban. Mögé Vettel, Webber és Lewis Hamilton sorakozhatott fel - a McLaren még adós volt a dobogóval erre az évre, és noha Hamilton már a Nürburgringen is megvillantott valamit a rohamléptekben fejlesztő csapatban rejlő potenciálból, mégis meglepetésnek számított ez az előkelő pozíció.
Vasárnap Massa hiányában csak 19 autó állt fel a rajthoz, hiszen a 7. helyre kvalifikáló Kimi Raikkönen csapattárs nélkül maradt - a szabályok ugyanis már nem tették lehetővé a Ferrari számára az időmérő és a futam közötti versenyzőcserét.
A rajtot Alonso jól kapta el és megtartotta a vezetést, ám még nála is jobban rugaszkodott el Hamilton a 4. helyről, az 1-es kanyarig legyorsulva mindkét Red Bullt. Ott azonban a brit kissé szélesen fordult, ami lehetővé tette Webber számára, hogy visszatámadjon és átvegye a 2. pozíciót, míg mögöttük Vettel nekikoccant Raikkönennek, aminek következtében a német további helyeket vesztett és az első kör végén csak hetedikként rangsorolták. Hamilton időlegesen a harmadik helyre szorult, de gyorsan dűlőre akarta vinni a dolgot, ennek eredményeként pedig az 5. kör kezdetén a KERS segítségével (amivel a Red Bull nem rendelkezett) megelőzte Webbert a célegyenes végén, én többé már vissza sem nézett. Üldözőbe vette Alonsót, de vele már nem is volt dolga, hiszen a Renault hamarosan lerendezte az ügyet helyette.
Mint az várható volt, Alonso állt ki tankolásra elsőként az élmezőnyből, már a 12. körben. Csapata azonban útnak engedte őt, mielőtt megfelelően rögzítették volna autójának jobb első kerekét, és mire eszméltek, már késő volt. A spanyol elindult a pálya felé, de azonnal tudta, hogy mi a gond, és igyekezett a következő kör végén visszatérni, hogy szerelői helyrehozzák a hibát. A Renault azonban a 9-es kanyarban elhagyta a szóban forgó kereket, így Alonso három keréken tért vissza a bokszba. Eközben néhány pillanat alatt az első helyet utolsóra váltotta, de szenvedése hamarosan be is fejeződött, hiszen az üzemanyagpumpa tönkrement autójában, így kénytelen volt visszatérni csapatához és feladni a versenyt a 15. körben.
Hamilton ezáltal az élre került, Raikkönen pedig sikeresen átugrotta Webbert az első kiállások során, miután az ausztrál némi időt veszített a tankolással. A két pilóta egyszerre hajtott a bokszba és egymás mellett is próbálták elhagyni azt, így kis híján össze is ütköztek, és Webbernek egy hajmeresztő megcsúszás után kellett besorolnia riválisa mögé. A Red Bullra rájárt a rúd ezekben a körökben, hiszen Vettelnek hamarosan fel kellett adnia a versenyt, miután meghibásodásra lett figyelmes a felfüggesztésben.
A sorrend az élen ezt követően már nem változott, Hamilton csodával határos módon visszaállította a dobogó tetejére azt a McLarent, amely két futammal korábban, Silverstone-ban még konkrétan a mezőny utolsó helyein harcolt, ezzel a wokingiak egyértelművé tették, hogy az elrontott szezonkezdet után visszataláltak a helyes útra. Raikkönent és Webbert Nico Rosberg követte a negyedik helyen, szezonbeli legjobb eredményét beállítva, mögötte a másik McLarent vezető Heikki Kovalainennel. A bajnoki tabellát vezető Button egy csendes verseny után a hetedik helyével csak két pontot szerzett, a Toyoták által közrefogva.
24. Magyar Nagydíj - 2009. július 24-26. | |||||||
Az időmérő eredménye | A futam végeredménye | ||||||
1. | Fernando Alonso | Renault | 1:21,596 | 1. | Lewis Hamilton | McLaren-Mercedes | 1:38:23,876 |
2. | Sebastian Vettel | Red Bull-Renault | 1:21,607 | 2. | Kimi Raikkönen | Ferrari | +11,529 |
3. | Mark Webber | Red Bull-Renault | 1:21,741 | 3. | Mark Webber | Red Bull-Renault | +16,886 |
4. | Lewis Hamilton | McLaren-Mercedes | 1:21,839 | 4. | Nico Rosberg | Williams-Toyota | +26,967 |
5. | Nico Rosberg | Williams-Toyota | 1:21,890 | 5. | Heikki Kovalainen | McLaren-Mercedes | +34,392 |
6. | Heikki Kovalainen | McLaren-Mercedes | 1:22:095 | 6. | Timo Glock | Toyota | +35,237 |
7. | Kimi Raikkönen | Ferrari | 1:22,468 | 7. | Jenson Button | Brawn-Mercedes | +55,088 |
8. | Jenson Button | Brawn-Mercedes | 1:22,511 | 8. | Jarno Trulli | Toyota | +1:08,172 |
Leggyorsabb kör: Mark Webber (Red Bull-Renault) - 1:21,931, 65. kör | |||||||
Versenytáv: 70 kör |
További érdekességek:
A rovat korábbi cikkei:
1986 - Piquet élete előzésével győzött
1987 - Mansell-dráma, Kesjár autóba ült
1988 - A Senna-Prost csata újabb fejezete
1989 - Mansell legendássá tesz egy kanyart
1991 - Az utolsó futam Schumacher nélkül
1992 - A Vörös Ötös nálunk ér csúcsra
1993 - Csillagok hullnak, születnek újak
1994 - A Mester első magyarországi sikere
1995 - Amikor Schumachernek sem volt válasza
1996 - Villeneuve letette névjegyét
1997 - Amikor "eltűnt" Damon Hill
1998 - Schumacher legnagyobb győzelme
1999 - Finn ünnep Schumacher távollétében
2000 - Hakkinen-dupla a pokoli hőségben
2001 - A Ferrari kettős címszerzése
2002 - Barrichello búcsúztatta a "régi" Ringet
2003 - Alonso nálunk ér fel a csúcsra
2005 - Raikkönen felzárkózik Alonsóra