Lezajlott a 2024-es Formula-1-es szezont megelőző egyetlen háromnapos kollektív teszt Bahreinben, amely kettős Ferrari-vezetéssel zárult: Carlos Sainz csütörtöki 1:29,9-es köre bizonyult a leggyorsabbnak, megelőzve Charles Leclerc pénteki etalonját. A második legtöbb kört is a Ferrari teljesítette a csapatok közül a Haas mögött – a részletes számokat ebben a cikkben foglaltuk össze.

A Scuderia nemcsak a rendszerint csalóka eredménylistára tekintve lehet bizakodó a gyakorlást követően, hanem elsősorban amiatt, ahogy az SF-24-es viselkedett a pályán. Az autó sokkal kiszámíthatóbban mozgott, azt csinálta, amit a versenyzők kértek tőle – nem véletlenül ezt emelte ki Leclerc és Frederic Vasseur csapatvezető is, hogy az elsődleges céljuk az volt a konstrukcióval, hogy kiküszöböljék a tavaly nagy hátrányt jelentő inkonzisztenciát, s ezt sikeresen teljesítették is.

Ám ahogy arra a monacói pilóta rámutatott több nyilatkozatában is: egy dolog, hogy kezesebb az autó, és egy másik, hogy versenyképesebb is lett-e ezáltal. Természetesen mindig le kell szögezni, hogy a teszteken látottakat és kinyert adatokat sok tényező – üzemanyagszintek, motorüzemmódok, csapatstratégia és nem utolsósorban külső körülmények – befolyásolják, így mindent érdemes egy csipet sóval kezelni, de azért így is akadnak fogódzók annak kapcsán, hogy mi a válasz a Leclerc is által feltett kérdésre.

Az egykörös forma

Kezdjük azzal, hogy rögtön az egykörös teljesítményeket árnyalja több tényező is. Egyfelől gyanúra ad okot, hogy Sainz csütörtöki legjobbját senki nem tudta megdönteni, ami arra utalhat, hogy pénteken némileg rosszabbak voltak a körülmények. Másfelől nehezíti az adatok értékelését, hogy Max Verstappen és a Red Bull saját bevallása szerint sem mentek rá pénteken a gyorskörökre, hanem a hosszabb etapokra helyezték a hangsúlyt.

Ennek ellenére árulkodó Verstappen 1:30,7-es legjobbja, amelyet a C3-as, azaz a spektrum közepén található, de a jövő hétvégi Bahreini Nagydíjon a leglágyabb opcióként bevetett gumin ért el. Leclerc ugyanis a napnak nagyjából ugyanabban a délutáni szakaszában a C4-es abroncson mindössze bő négy tizeddel futott erősebb kört, ami a Pirelli szerint a két keverék közötti különbség fényében máris azt jelenti, hogy ezzel a tényezővel korrigálva már Verstappen futott „értékesebb” időt néhány tizeddel – nem beszélve arról, hogy a The Race szerint a holland abroncsai nem is voltak teljesen frissek.

A versenyszimulációk

A hosszabb etapok a csütörtöki és a pénteki napról nagyon ellentétes képeket mutatnak. Kezdjük előbbivel: Sainz és Perez a délután során szinte teljesen azonos ritmusban és azonos távon – azaz feltételezhetően azonos körülmények között, hasonló üzemanyagszint mellett – futottak három etapot, sorban a C3-as, C2-es és C1-es gumikat használva.

Az etapokon produkált különbségek pedig megdöbbentők, méghozzá a Ferrari javára: a spanyol sorban 0,450, 1,15 és 1,7 másodperces előnyben volt a mexikóihoz képest az Autosport elemzése szerint. Márpedig ez akkora differencia, amely egész biztosan nem lehet valós: egyszerűen képtelenség ekkora pálfordulás az előző évben látottakhoz képest, sokkal valószínűbb, hogy vagy valamilyen Perez-gond (amiből akadt is azért csütörtökön), vagy valamilyen más eltérő tényező állt a háttérben.

Erről árulkodnak a pénteki szimulációk is, amelyeket Leclerc és Verstappen futott a délután során a C3-as abroncsokon. A holland 16 kört tett meg 1:37,2-es átlaggal, míg a monacói 20-at 1:37,8-as átlag mellett, azaz itt már egyértelműen a háromszoros világbajnok irányába billent a mérleg nyelve. Verstappennél ráadásul szembetűnő, hogy szinte semmi lassulás nem történt a gumik kopásával párhuzamosan, míg Leclerc körei az 1:37 eleji-közepi időkből folyamatosan fordultak át 1:38 eleji eredményekbe.

Azaz bármennyire is nyilatkozta azt Vasseur, hogy „másik bolygón” van a gumikopás tavalyhoz képest, azért még érezhető némi lemaradás ezen a téren – bár rögtön érdemes hozzátenni, hogy a képet árnyalja, hogy Leclerc etapja kicsit hosszabb is volt, mint a Red Bull-osé. Egyelőre tehát úgy fest, hogy az előny mindenképp a bikáknál – de hogy ez mekkora, arról felemás képet festenek az adatok, a pontos viszonyokra csak jövő péntek-szombat derül fény.

Mercedes vs. McLaren vs. Aston Martin

Nem véletlen, hogy a fentiekben a Red Bull és a Ferrari összevetésével foglalkoztunk elsősorban, ugyanis minden jel arra mutat, hogy a vörösök lehetnek az első számú üldözői (kihívói?) a címvédőknek. Az élboly vagy üldözőboly többi tagjának egymáshoz képest mutatott teljesítménye is érdekes viszont a tesztek alapján.

Ha csak az eredménylistára tekintünk rá, George Russell pénteki második helyet érő ideje alapján a Mercedes bizakodhatna leginkább, de érdemes megjegyezni, hogy a brit is a lágyabb C4-es gumin közelítette meg Leclerc-t, ráadásul ellentétben a Red Bull-lal és a Ferrarival a W15-össel csak egy-egy kör erejéig sikerült ilyen erős eredményt produkálni, miközben Verstappentől vagy épp Leclerc-től sokkal könnyedében jöttek a köridők (még ha persze – hangsúlyozzuk ismét – egy teszten nem is ezen van a fő hangsúly).

A Mercedes megítélését az is nehezíti, hogy a hosszabb etapjaik az utolsó tesztnapon jelentősen rövidebbek voltak a fő riválisokénál, így nem lehet közvetlenül összevetni velük. Mindenesetre az F1.com az adatok elemzése és korrigálása során arra jutott, hogy a W15-ös versenytempója nincs messze a Ferraritól, azaz ismét a vasárnapok lehetnek majd az Ezüst Nyilak erősségei.

Ugyanez nagyon nem mondható el a McLarenről az alapján, amit láttunk tőlük. Míg egy körön nem tűnt rossznak az MCL38-as – annak ellenére, hogy a wokingiak nem is „rendeltek” a lágyabb keverékű gumikból –, a versenyszimuláció korántsem sikerült jól: Oscar Piastri alatt a C3-as és a C1-es abroncson is jelentős kopás és lassulás mutatkozott.

Ugyanakkor itt is van árnyaló tényező, mégpedig az, hogy a McLarent csütörtökön és pénteken is problémák hátráltatták, amikor épp a hosszú etapokra helyezték volna a hangsúlyt: előbbi napon az üzemanyagrendszerrel, utóbbin a kuplunggal adódtak gondjaik. A papajasárgák így is sokkal jobb előjelekkel vághatnak neki a 2024-es idénynek, mint az előző években bármikor.

Az Aston Martin egyelőre sötét ló lehet a topcsapatok között. A 2023-as tesztidőszakkal ellentétben nem villogtak a köridők tekintetében, a versenyszimulációjuk Fernando Alonsóval viszont kifejezetten erősre sikerült péntek délután: a C3-as keveréken gyakorlatilag egy szinten volt Leclerc-rel az 1:37 közepe-végi tartományba tartozó átlaggal a RacingNews365.com összegzése szerint. Egy körön valószínűleg a többi üldöző mögött lehetnek, de hosszabb etapokon okozhatnak még meglepetést a Mercedesnek, a McLarennek, de akár a Ferrarinak is.

A második liga

Ami egyértelműnek tűnik a tesztek nehéz olvashatósága ellenére is, hogy idén is két öt-öt csapatos csoportra lehet bontani majd a mezőnyt: az élbolyhoz tartoznak az eddig említett istállók, míg a többiek a második ligához. Közülük a várakozásoknak megfelelően a Visa Cash App RB látszik a legerősebbnek az adatok alapján, Daniel Ricciardo és Yuki Tsunoda nem csak egy-egy C4-es kör erejéig produkált biztató dolgokat Bahreinben, alighanem ők lehetnek azok, akik a legnagyobbat léphetnek előre tavalyhoz és különösen az előző év elejéhez képest.

Az Alpine ellentétes irányba mozog: a McLarenhez hasonlóan tőlük sem számíthattunk egykörös villongásokra C4-es és C5-ös abroncsok hiányában, de azon kívül sem mutattak igazán semmi biztatók a franciák a három nap során a megbízhatóságukon kívül. Beszédes, hogy Pierre Gasly is elismerte, hogy „nem festenek túl jól” a teszt után, s Bruno Famin csapatfőnök is nehézkes szezonkezdetet vár maguktól a teljesen átalakított A524-essel.

A mezőny hátsóbb régióiban különösen kicsik a különbségek, így az Alpine-ról egyelőre annyi mondható el, hogy valahol a Guanyu Zhou utolsó pillanatos körével megvillanó és a pilóták szerint előrelépő Stake és a néhány problémával terhelt napokat teljesítő Williams környékén fog tanyázni, de közöttük a pontos sorrendet nehéz megállapítani.

Amit viszont nem az, hogy a Haas egyértelműen a sereghajtó, tempóból ha nem is tetemes, de egyértelmű hátrányban voltak mindenki máshoz viszonyítva – ahogy azt az újdonsült csapatvezető, Ayao Komatsu előre be is harangozta. Viszont legalább megbízhatóan köröztek, hiszen a legtöbb kilométert ők tették meg, ami mindenképp segítség lehetett nekik abban, hogy megpróbálják kiküszöbölni a gumimenedzselési problémáikat tavalyról. Hogy ez sikerült-e, alig egy hét múlva kiderül – ahogy minden más is, amit a fentiekben fejtegettünk.