A Formula-1 és az FIA a szokottnál is korábban tette közzé a 2024-es versenynaptár-tervezetet, amely rekordot jelentő 24 fordulóból áll – igaz, eredetileg az idei szezonra is ennyi futamot terveztek, csak Kína esetében a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos korlátozások, Imolánál pedig az extrém időjárás szólt közbe.

Az F1-es naptár folyamatos bővülése (bár Stefano Domenicali szerint ez a 24 verseny a plafon és az ideális szám is egyben) miatt állandó téma a csapatokra rótt terhelés. Jövőre konkrétan csak januárban nem lesz F1-es akció, hiszen maga az évad is február 29-én indul a bahreini nyitány szabadedzéseivel, de előtte még tesztet is rendeznek (ennek hivatalos időpontját ugyan még nem erősítették meg, de minden bizonnyal február 21-től 23-ig fognak gyakorolni az alakulatok Szahírban), az Abu Dhabi Nagydíjjal pedig december 8-án ér véget az erőltetett menet.

Viszont ha már a nagydíjak számában aligha várható csökkenés, az F1 azzal igyekszik csökkenteni az istállók terhelését, hogy megpróbálja jobban földrajzilag csoportosítani a versenyeket – ráadásul mindez a sportág fenntarthatóságról szóló üzeneteit is erősíti. A minapi bejelentés során ki is emelték, hogy az első lépéseket megtették ebbe az irányba: Japán őszről átkerült tavaszra Ausztrália és Kína közé, valamint párba állítottak a négy arab fordulót.

Joggal merülhet fel persze, hogy mindez még kevés és maga az F1 is azt ígéri, hogy további lépéseket is tesz ebbe az irányba a következő idényekben. Ám ennek rengeteg akadálya van: a 2024-es menetrend kapcsán felvetetett kritikák alapján vesszük végig, miért is nehéz észszerűsíteni a Formula-1-es versenynaptárt és miért nem lehet pusztán a földrajzi szempontok alapján sorba rendezni a futamokat.

Miért szombaton lesz a Bahreini és a Szaúd-arábiai Nagydíj?

Talán a 2024-es versenynaptár legszokatlanabb eleme, hogy három versenyt is helyi idő szerint szombaton este rendeznek majd: a már idén is így debütáló Las Vegas mellett (amely európai idő szerint egyébként vasárnap reggeli rajtot jelent) jövőre az évad első két állomása, Bahrein és Szaúd-Arábiai sem vasárnap rendez futamot. Ennek oka pedig a ramadán: az iszlám mozgó ünnep 2024-ben jövőre március 10-től április 8-ig tart, ezen időszak alatt pedig érthető módon egyik ország sem akart F1-es futamnak otthont adni.

Két megoldás közül választhatott így az F1: vagy különválasztja Szahírt és Dzsiddát, vagy mindkettőt bezsúfolja még a ramadán elé. Mivel azonban aligha akartak már februárban futamot rendezni, ez csak úgy volt megoldható, ha a szaúdi nagydíjat március 9-re, szombatra rakják, egy nappal a ramadán kezdete elé – viszont amiatt, hogy Bahreinből ne okozzon gondot a felszerelések átszállítása, az idénynyitót is egy nappal előbbre hozták március 2-re. Így együtt maradhatott a két arab állomás, ami abszolút a fenntarthatósági célkitűzéseket szolgálja.

Miért nem egymást követő hétvégéken vannak a tengerentúli futamok?

Bahreint és Dzsiddát sorban Ausztrália, a már említett módon tavaszra átrakott Japán, valamint a Covid miatti törlések után visszatérni szándékozó Kína követi. Itt is megfigyelhető a regionális csoportosítás, ám elsőre furcsának hathat, hogy egy-egy hét szünet választja el a versenyeket egymástól. Ez azt eredményezi, hogy a csapattagok és a pilóták biztosan hazautaznak a fordulók között, ezért úgy tűnhet, valójában nem is csökken az utazás mennyisége a regionális csoportosítással. Ám ez csak részben igaz, hiszen a felszerelések viszont abban a régióban maradnak, nem utaznak vissza Európába.

Ami pedig a konkrét időpontokat illeti: a Melbourne és Suzuka közötti üres rész főként a húsvéthétvégének tudható be, amelyet egy ideje már igyekszik elkerülni a Formula-1, még ha korábban volt is példa rá, hogy esetleg Malajziai Nagydíjat rendezzenek a keresztény ünnepen. Suzuka és Sanghaj között pedig ugyancsak logisztika oka van a kihagyásnak: a jelentések szerint a kínai vámhatóságok kiszámíthatatlansága az oka annak, hogy nem egymást követő hétvégén rendezik az ottani futamot a Japán GP-vel. Logikus lett volna amúgy Szingapúrt is átcsoportosítani ide, de a helyi promóter ragaszkodik a megszokott szeptemberi időpontjához.

Miért nincs párban Miami és Kanada?

Talán a legtöbbet citált kritika nemcsak a jövő évi, hanem az idei menetrenddel kapcsolatban is, hogy már a szezon első felében is egy-egy verseny erejéig átruccan a mezőny Észak-Amerikába – miért nem lehetne ezt a kettős egymás után tenni, megspórolva rengeteg utazást? Montreal részéről egyértelmű a válasz, amelyet néhány hete az idei Kanadai Nagydíj hétvégéjén is elmondtak: egyszerűen az időjárás nem teszi lehetővé számukra a május eleji-közepi versenyrendezést. Bár akkor már viszonylag elfogadhatók a hőmérsékletek, de ne felejtsük el, hogy félig utcai helyszínről van szó, amely több előkészületet igényel, amelyet viszont fagyközeli időben nem tudnak elvégezni – ez volt az oka annak is, hogy a koronavírusos években az elsők között és igen hamar törölték az ottani fordulót.

És fordítva, azaz Miami miért nem mozdul el júniusra? Egyfelől ez nem oldaná meg azt a problémát, hogy az európai szezon közepén kirándul át az F1 Amerikába (bár legalább két nagydíj kedvéért tennék, nem egyért), másfelől Miami maga ragaszkodik a májusi dátumhoz, így ugyanis az F1-et több más, hagyományosan abban az időszakban rendezett eseménnyel – például nem sokkal előtte rendezik az ottani tenisztornát – össze tudnak kapcsolni. Miami az ékes példája annak, hogy bizony vannak kőkemény üzleti szempontok, amelyeket nem lehet felülírni pusztán azzal, hogy másképp észszerűbb lenne a naptár összetétele.

Miért nem logikusabb az európai futamok sorrendje?

A montreali kitérőt leszámítva az öreg kontinens nagydíjai egy tömbben szerepeltek már eddig is, de így is sok kritikát kap az F1 amiatt, mert kívülről nem logikusnak tűnő sorrendben követik egymást az itteni viadalok. Többször felmerülő kérdés például, hogy miért nincs párban az Osztrák és a Magyar Nagydíj, hiszen földrajzilag adná magát, hogy Spielbergből könnyen áttenni a székhelyét a mezőnynek a Hungaroringre, mint elutazni Silverstone-ba.

Itt is több szempontot kell figyelembe venni az F1-nek. Bár utazási szempontból logikusnak tűnhet Ausztria és Magyarország párba állítása, üzletileg viszont már nem biztos: korábban többször is elmondták, hogy ha az egy régión belüli versenyek túl közel helyezkednek el egymáshoz a naptárban, akkor egymás hatását rontják, sok rajongó ugyanis például egy hónapban csak egy F1-es nagydíjra való kilátogatást engedhet meg magának – ha viszont van pár hét szünet, akkor még ha a tényleges költség nem is változik, az legalább eloszlik a szurkolók pénztárcája számára. Persze meg kell jegyezni, hogy az elmúlt egy-két évben az F1 gyakorlatilag mindenhol telt házzal operál, ezen pedig aligha változtatna, ha egymás után rendeznék Spielberget és a Hungaroringet.

De ezen kívül is számolni kell egyéb tényezőkkel, például azzal, hogy a versenyek elkerüljék egyéb helyszíni rendezvények időpontjait – vagy éppen a Le Mans-i 24 órás versenyét. A Brit Nagydíjnál például fontos, hogy azt ne a wimbledoni tenisztorna döntőinek hétvégéjén rendezzék: 2024-ben ezért lesz alighanem július 7-én, nem pedig 14-én a silverstone-i futam, tripla fordulót alkotva Barcelonával és Spielberggel. Spa és Zandvoort a nyári szünet két oldalára való szétválasztása pedig szintén a fent említett szempontot szolgálhatja.

Miért húzódik el annyira a szezon vége?

Három tripla forduló is szerepel a 2024-es menetrendben, viszont cserébe lesz egy háromhetes őszi szünet a Baku–Szingapúr – egyébként szintén nem ideális, de az idei Baku–Miami duplához képest abszolút előrelépést jelentő – páros és az amerikai fordulók között, majd egy újabb kéthetes kihagyás Interlagos és Las Vegas között.

Az idény végének menetrendjét két fix pont határozza meg: ebből az egyik, hogy a Las Vegas-i Nagydíjjal kötött megállapodás értelmében az ottani futamra a hálaadást megelőző szombaton kerül sor. Ez jövőre egy héttel későbbre esik, ezért rendezik november 23-án a versenyt. A másik tényező pedig az, hogy Abu Dhabié a szezonzáró, így annak mindenképpen Vegas után kell jönnie a sorban. Viszont az F1 csoportosítani akarta az arab futamokat, így Abu Dhabi elé még átkerült október elejéről a Katari GP. Ezért nyúlik egészen december 8-ig jövőre az idény – s ha még Vegas és Katar közé is beiktatnak egy hét szünetet, amely amúgy a távolságot tekintve indokolt lenne, akkor ez még egy héttel tolódna, ám aligha akart annyira közel kerülni a karácsonyhoz az F1 az utolsó viadallal.

Az már nehezebben magyarázható, hogy az Austin–Mexikóváros–Interlagos trió miért triple-header formájában került be a menetrendbe és miért nem csippentettek le valamelyik irányba az említett szokatlanul hosszú szünetekből, de itt is bejöhettek más szempontok: a mexikói fordulót például valóban rendre Halloween környékén szokták rendezni. Másrészt még az is lehet, hogy az F1-es csapatok örülni is fognak az őszi szünetnek a megterhelő kétszer triplás szezonzárást megelőzően.

Látható tehát, hogy bár elsőre sok ponton lehetne kritizálni a 2024-es kalendáriumot, ám a fix szempontok miatt túl nagy mozgástere az F1-nek – érdekes lesz látni, a következő években hogyan tudják ennek ellenére is még észszerűbb mederbe terelni a versenynaptár összetételét.