Nem sűrűn szólalt meg a horrorbaleset óta a sokáig életveszélyben levő Juan Manuel Correa, aki tavaly, a belga Formula-2-es futamon rohant bele óriási sebességgel az előtte a falnak csapódó Anthoine Hubert autójába. A fiatal francia pilóta életét már nem tudták megmenteni, de Correa is nagyon súlyos sérüléseket szenvedett.
Napokig nem lehetett tudni, hogy egyáltalán túléli-e a balesetet az ecuadori születésű amerikai versenyző, ráadásul lábai nagyon komolyan megsérültek, még most, fél évvel a csattanás után sem biztos, hogy teljesen felépül, az pedig még inkább bizonytalan, hogy valaha folytathatja-e versenyzői pályafutását.
Az N-TV-nek adott interjújában érdekes részletekről számolt be, leginkább azt sérelmezi, hogy senki sem törődött vele, miközben ő a kórházban az életéért küzdött. Pedig az orvosoknak nagyon fontos információkra lett volna szükségük.
„Egy nappal a baleset után a teljes Formula-2-es mezőny és minden illetékes elhagyta Belgiumot, hogy Olaszországba utazzon a monzai viadalra, miközben én a kórházban az életemért harcoltam. Az orvosoknak nagy szükségük lett volna több információra is a balesetemmel kapcsolatban, de az FIA-tól senki nem látogatott el oda, hogy például a becsapódás mértékéről beszámoljon” – panaszkodott Correa.
„Az FIA emberei közül abszolút senki nem törődött velem, pedig a kórházban egyetlen orvos sem tudhatta, mekkora becsapódást szenvedtem el és milyen G-erők hatottak rám. Ennek következtében pedig a negyedik napon kevés híja volt annak, hogy meghaljak. Amikor a kórházban magamhoz tértem, óriási fájdalmaim voltak, egyértelművé vált, hogy a lábaim nagyon súlyosan megsérültek. De a legrosszabb pillanat az volt, amikor meghallottam, hogy Anthoine elhunyt.”
„Nagyon hiányzik a versenyzés, remélem, egyszer még képes leszek taposni a gázpedált a jobb lábammal és talán a Formula-1-be is eljutok” – tekintett előre Correa.
