DIGITÁLIS MAGAZIN Pontállások Versenynaptárak
2026. január 11. vasárnap
F1

Bearman úgy vezet, mint Verstappen?

Kedveli az érzékeny hátsó részt, rövidet és keményet fékez, más autót kíván, mint például Esteban Ocon, vagy Nico Hülkenberg.

Max Verstappenhez hasonlóan az extrém ideges hátsó résszel bíró versenyautókat is szívesen elvezeti Oliver Bearman – erről beszélt a The Race-nek a vezetési stílusát firtató kérdésekkel kapcsolatban.

A négyszeres világbajnokról mondja el szinte minden korábbi csapattársa, hogy olyan „érzékeny” beállításokkal is kényelmesen érzi magát, amelyek mások számára már minden határon túlmennek – megbirkózik a rendkívül instabil hátsó résszel is, ha cserébe kellően „harap” az autó eleje a kanyarok bejáratánál, és nagyon direkten reagál a(z első) kormánymozdulatokra.

Bearman az újonc évében sokszor kért harapós első tengelyt annak árán is, hogy „úszott” az autó hátulja – a Haasnál ő efelé hajlott, míg csapattársa, Esteban Ocon ezekkel az extrémebb beállításokkal már nem igazán bírt.

f1-haas-bearman



„Ez egy korrekt értékelés” – mondta Bearman, amikor a The Race felvetette neki az instabil hátsó rész kezelésének képességét. 

„Inkább a pozitívabb autókat szeretem, amelyek az első tengelyen jobban reagálnak. Általában ilyen viselkedésű autóval tudok jobb köridőt elérni, így ez számomra pozitívum” – tette hozzá.

„Voltak olyan esetek, amikor az autó kissé túlságosan a határon táncolt, és vissza kellett vennem a beállításokból, mert úgy találtam, hogy ez az autó [a Haas VF-25], különösen miután javítottunk a teljesítményén, meglehetősen érzékeny lett a szélre és kissé ingadozó lett a változó körülmények között. Tehát egyrészt ez nagyon pozitív, másrészt viszont nem tudtam teljes mértékben kihasználni a maximális potenciálját, mert úgy találtuk, hogy az autó elég érzékeny lett a forgalomra. Amikor működött, az autó nagyon gyors volt, de mindig kicsit kockázatos” – fogalmazott.

Később hozzátette: „Gyakran előfordul, hogy a mérnökeim megnézik az adatokat, és meglepődnek, hogy mennyire instabil a hátsó rész. De így kell vezetni ezeket az autókat, és így lehet kihozni belőlük a teljesítményt. A kulcs az alkalmazkodóképesség, és én így vezetem ezt az autót és ezeket a gumikat, így szereti.”

 

Mit jelent ez?

Ezek a nüanszok mindig az adott pilóta vezetési stílusától függnek: vannak, akik csak akkor tudnak magabiztosak lenni, ha az autók hátulja stabil és nem kell attól tartani, hogy elúszik (Lewis Hamilton és Sebastian Vettel, de Sergio Perez is remek példa erre), akkor igazán bátrak, pontosak és gyorsak, illetve vannak, akiknek halálos ellenségük az alulkormányozottság, és egy kis mozdulatra is azonnal, élesen reagáló autóval is nagyon pontosak tudnak lenni – Max Verstappen, Charles Leclerc, vagy a jelek szerint Bearman is ez a kategória.

Hogy melyik stílus a gyorsabb, az nem eldönthető, viszont ahogy Bearman is mondta: a ground effectes autóknál ez a verzió vált be jobban – de senki nem képes igazán átalakítani a maga stílusát és alapvető vezetési kényelmét, ha neki nem fekvő módon kell vezetnie, akkor lehet gyors, de 100%-os sosem.

„Ha az autó 100%-osan stabil, akkor nem lehet kanyarodni, csak egyenesen haladni” – mondta a The Race-nek Ayao Komatsu, a Haas csapatfőnöke. 

„Tehát ahhoz, hogy kanyarodni tudj, csökkentened kell az autó stabilitását. Ezután már csak a fokozatosság kérdése marad. Ezért olyan elképesztő Max, mert képes vezetni a legkevésbé stabil autót, de bármilyen körülmények között, bármilyen pályán, bármilyen gumikkal hihetetlenül pontos tud lenni. Ez hihetetlen. Ollie határozottan inkább ebbe az irányba tart, mígEsteban és Nico [Hülkenberg] nem.”

„Nyilvánvaló, hogy Ollie kevésbé stabil autót tud tolerálni, mint sok más pilóta. El tudom képzelni, hogy Max is így van ezzel, de nagyon extrém értelemben. Soha nem dolgoztam Maxszal, nem tudom, ő hol áll ebben a kérdésben, de el tudom képzelni, hogy nagyon, nagyon extrém.”

 

A fékezés is másképp megy Bearmannél

Egy másik érdekességre is felhívta a figyelmet Komatsu: Bearman és Ocon teljesen máshogy fékeznek, főleg nagy tempóról.

Az újonc brit kellően magabiztos ahhoz, hogy szinte maximális fékhatással lépjen rá a pedálra, azonnal és kőkeményet fékez, még egyenes vonalban óriási lassulást idéz elő nagyon hirtelen, majd lelép a pedálról a beforduláskor – ezzel szemben Ocon hosszabbat, de puhábbat fékez, előbb a pedálra lép, de közel sem fejt ki akkora féknyomást, mert különben elfékezi a gumikat.

Bearmanhez képest nem „megáll”, csak „lassít”, ezért ő előbb fékez, viszont simábban, egyenletesebben teszi mindezt – ez a különbség pedig szintén okozott problémákat, eltéréseket közöttük bizonyos pályákon.

 

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal: