A Ferrari és a Red Bull volt az a két csapat, amely tisztázási kéréssel fordult az FIA felé a 2024-es szezonban: egyértelműsítse a hajlékony első szárnyra vonatkozó szabályokat, melyeket az onboard felvételekre alapozott gyanú szerint a McLaren és a Mercedes feszített túl.
Az FIA ezt követően a Belga Nagydíjon saját kamerákat szerelt fel a csapatok autóira, melyek az elhajlást ellenőrizték, de a szövetség úgy döntött, jelenlegi terheléses tesztjein nem változtat. (Fontos hozzátenni, ez esetben az első szárnyakról van szó: a McLaren kapcsán a hátsó szárny hajlékonysága is felmerült, ez volt a mini-DRS, amely miatt az első szárnnyal ellentétben módosítást hajtott végre a csapat.)
A Ferrari az FIA döntését követően maga is fejleszteni kezdte saját hajlékony első szárnyát, ez azonban csak (valószínűsíthetően, hiszen a csapat nem ismerte el) a szingapúri fejlesztési csomaggal került az SF-24-re. A Ferrari hónapokat bukott, mivel amíg az ügy függőben volt, a költséglimitet szem előtt tartva nem akart olyan fejlesztésbe belevágni, melyet aztán az FIA szabálytalannak minősíthet.
„Szerintem igen” – válaszolta arra a felvetésre Fred Vasseur, hogy a konstruktőri világbajnoki harcban szerepe volt-e a hajlékony szárnyaknak. „Kicsit frusztrált vagyok emiatt, mivel tiszta teljesítményről beszélünk, és két hónapot kellett várnunk a döntésre, hogy szabályos-e vagy sem. A költséglimitet mindig szem előtt kell tartani, hatékonyan kell felhasználni a keretet.”
„Azaz ha elkezdesz egy fejlesztést, amire a végén nemet mondanak, hatszázezer eurót elégetsz. Erről beszéltünk a Red Bull sztorija kapcsán két éve, nem 150 millióból égetsz el félmilliót, hanem a fejlesztésre szánt három-négymillióból, mert ott van az emberek fizetése, a versenyzés költségei, ez meg az. A végén X millió marad a fejlesztésre, egy kicsi szám, ha pedig elégetsz félmilliót, azt nem tudod másra költeni” – magyarázta Vasseur, hogy a fejlesztésre szánható költségkeret szűkösebb, mint gondolnánk.
Az olyan futamokon számított a hajlékony szárny, mint Monza
Mint tudjuk, a Ferrari csupán 14 ponttal maradt le attól a McLarentől, amelyet jóval több versenyen át segített hajlékony első szárnya. Vasseur kiemelte, a domináns versenyek nem ezen múltak, a szoros futamokon azonban értékes pontokról döntött a különbség.
„Igaz, hogy annál nagyobb figyelem övezi a részleteket, minél szorosabb a verseny. Nem hiszem, hogy amikor hat tized volt az autók között, akkor olyan nagy figyelmet szenteltünk a részletekre. De az olyan versenyeken, mint Monza, ahol öt-hat autó volt egy tizeden belül, ha hajlékony szárnyad van, akkor biztosan rengeteget számít” – nevesítette Vasseur az Olasz Nagydíjat, épp egy olyan versenyt, amelyet a Ferrari nyert meg Charles Leclerc révén, köszönhetően a taktikának, a kettős dobogót szerző McLaren azonban csapatszinten alig kevesebb pontot zsebelt be.
Lehetetlen választ adni arra a kérdésre, hogy a hajlékony első szárny hiánya és késői bevetése, vagy a rosszul működő barcelonai padlófejlesztés okozta-e a nagyobb bajnoki hátrányt a Ferrarinak:
„Nem tudom, melyik, mert nem lehet újra lefutni a szezont, és nem is ugyanarról a megközelítésről beszélünk. Az egyik olyan dolog, amit ismertünk, és hátrányból indultunk a döntésnél, hogy éljünk-e vele. A másik esetben egy fejlesztésről van szó, amelynél nem számítottunk a problémára. A szárny esetében csak matematikai megközelítésről beszélünk” – magyarázta Vasseur.