Éppen a száguldó cirkusz egyik legérdekesebb időszakában, 1989-ben kérték fel Cesare Fioriót a Ferrari csapatfőnöki posztjára, a korábban a rali világában sikeres olasz pedig el is fogadta az ajánlatot. Nem éppen könnyű periódusban vette át a karmesteri pálcát, rengeteg politikával és hátulról történő fúrással találta szemben magát, alig két évig maradt a posztján.
A torinói születésű szakember irányítása alatt a Lancia és a Fiat hét ralivilágbajnoki címet szerzett, tudása nehezen volt megkérdőjelezhető. Az első igazi nehézségekkel 1990-ben szembesült, amikor két nagyágyú, Alain Prost és Nigel Mansell vezette a vörös gépeket. Az előző évekhez képest jelentősen nagyobb sikereket ért el az istálló, leginkább Alain Prost volt elemében, összesen öt futamgyőzelmet aratott (Mansell ezt megtoldotta még eggyel) és a szezon hajrájáig versenyben volt Ayrton Sennával a világbajnoki címért, ám végül alulmaradt.
Prost a színfalak mögött is meccselt, ezzel elérte, hogy a gárda beálljon mögé, a brit oroszlán pedig inkább távozott az év végén. A fiatal Jean Alesit megszerezte a csapat, ám az 1991-es, meglehetősen pocsék idénykezdet miatt a harmadik versenyhétvége után menesztették posztjáról Fioriót, aki médiaszakértőként helyezkedett el az olasz RAI televíziónál.
Életkora sem akadályozza abban, hogy naprakész legyen a Formula-1 történéseivel kapcsolatban, így természetesen az Arrivabene-Binotto harcról is elmondta véleményét. „Mattia Binotto az évek során együtt fejlődött a Ferrarival. Neki köszönhetően az autó teljesítménye pozitív irányba mozdult, remekül tudott együtt dolgozni a Ferrari néhai elnökével, Sergio Marchionnével. Arrivabenével szemben Binotto óriási szakmai tapasztalattal rendelkezik. Tudja, hogy egy Formula-1-es világbajnokságban nincs helye a rendszeres improvizációnak” – nyilatkozta Cesare Fiorio az olasz Radio1 adásában.
„Amíg Marchionne kézben tartotta a projektet, folyamatosan remekelt a Ferrari, javultak az eredmények. Arrivabenének azonban nem volt ilyen tapasztalata, ő a reklámszakmából érkezett, alighanem végső soron ez hiányzott az istállónak. Marchionne vezérletével a Mercedeshez képest meglevő hátrányt csökkentették majd behozták a vörösök, ez pedig Binotto érdeme. Amikor azonban elvesztettük Marchionnét (július huszonötödikén), senki nem adta meg a megfelelő irányt Binottónak, hiányzott a megfelelő vezetés. Nagyra tartom Mattiát. A technikai feladatokat óriási önbizalommal és tapasztalattal vitte sikerre” – dicsérte az új csapatfőnököt egykori elődje.
Egyre több vélemény hangzik el a Ferrari háza tájáról, amely megerősíti a döntést, miszerint Arrivabene helyett Binotto a jobb választás. Volt olyan korábbi döntése is a leváltott csapatfőnöknek, amivel viszont Fiorio is egyetért, ő például már évekkel ezelőtt megvált volna Kimi Raikkönentől, sőt igazából azt sem értette, miért szerződtették le újra a finnt 2013 végén.
