A Formula-1-es Kanadai Nagydíj után érthető módon a vasárnapi futam hajrájában történt ütközés került a Lando Norrisszal kapcsolatban megfogalmazott kritikát középpontjába. Ami érthető is, elvégre ez volt az első kontakt a vb-címért harcoló két McLaren-csapattárs között, és a hiba egyértelműen Norris oldaláról jött.

Ezzel bukott is alsó hangon 12 pontot Oscar Piastrival szemben, aki így már 22 egységnyire ellógott tőle a vb-összetettben. Ennél azonban sokkal aggasztóbb az, amit előző nap, a szombati kvalifikáción, egész pontosan annak utolsó szakaszában láttunk – ismét.

Visszatérő jelenség: a Q3-as hibák

Norris ugyanis két hibát is elkövetett a Q3-as körei során, ennek köszönhetően csupán a hetedik rajthelyet kaparintotta meg, miközben Piastri harmadik lett – ráadásul a McLarennél láthattuk időben a legnagyobb különbséget a montreali időmérőn. Ez pedig meg is ágyazott annak, hogy hiába volt egész hétvégén Norris a gyorsabb, ismét hátulról, eltérő taktikán kellett megkísérelnie a felzárkózást – aminek az említett baleset vetett véget.

Idén pedig nem először láthatjuk megingani a kvalifikáció döntő fázisában Norrist. Hibázott a kínai sprintidőmérőn, belerontott a bahreini Q3-as köreibe, Dzsiddában falnak csapta a McLarent, és ehhez jött még az említett dupla kanadai megbicsaklás.

Hogy mennyire nem a nyers tempóval van a probléma, azt jól mutatja a The Race összegzése. A szaklap ugyanis összeszámolta, hogy hogyan alakult a McLaren-versenyzők házon belüli párharca a különböző időmérős szakaszok során – és a trend roppant látványos:

Q1/SQ1: Norris–Piastri 9–3

Q2/SQ2: Norris–Piastri 8–4

Q3/SQ3: Norris–Piastri 4–8

Magyarán: Norris az esetek nagyjából kétharmadában-háromnegyedében gyorsabb volt Piastrinál az első két fázisban, mégis csupán a (sprint)időmérők harmadában zárt végül Piastri előtt a Q3-ban. Azaz éppen a döntő pillanatokban jöttek a hibák és esetlegesen az eltűnő teljesítmény, nem tudta eredményre, rajthelyre váltani a biztató tempót a brit.

Nincs szó egyébként drámai különbségekről: a The Race azt is kiszámolta, hogy a Q1-ekben és a Q2-ekben Norris átlagosan szűk egy tizeddel volt jobb Piastrinál, míg a Q3-akban átlagosan 0,16 másodperc volt az ausztrál fórja a kollégájával szemben.

Eddig nem volt ez jellemző

Norris nem véletlenül hangsúlyozta a monacói pole-ja után, hogy mekkora jelentőséggel bírt számára az az időmérős eredmény – azon túl is, hogy megalapozta a másnapi győzelmét –, hiszen Formula-1-es karrierje során eddig kifejezetten erős kvalifikációs menőnek számított a pilóta. Mutatjuk az egyes csapattársak elleni házon belüli mérlegét az egyes idényekben:

2019: Norris–Sainz 11–10

2020: Norris–Sainz 9-8

2021: Norris–Ricciardo 14–7

2022: Norris–Ricciardo 20–2

2023: Norris–Piastri 15–7

2024: Norris–Piastri 20–4

Norris eddig minden szezonban felülmúlta tehát aktuális mclarenes kollégáját: Carlos Sainzcal kifejezetten szoros volt a küzdelem – bár jegyezzük meg, hogy az volt Norris első két F1-es idénye –, Daniel Ricciardót és az eddigi két közös évük során Oscar Piastrit viszont meglehetősen magabiztosan utasította maga mögé. Ennek idén egyelőre nyoma sincs.

De mi az oka Norris Q3-as szenvedésének?

Azt gyakorlatilag a szezon előtti bahreini teszt óta látjuk, hogy az MCL39-es a határon táncolva képes izgágává válni, és a 2025-ös F1-es autó ezen tulajdonságát érezhetően nehezebben tudja kontroll alatt tartani Norris.

Mindez pedig épp a Q3-akban okoz nehézséget a britnek, amikor abszolút a határon kell menni és az utolsó század- és ezredmásodperceket is meg kell próbálni kipréselni az autóból. Ekkor csúsznak be a hibák, méghozzá egy világbajnoki címre aspiráló pilótától meglehetősen gyakran.

A McLaren igyekszik persze segíteni versenyzőjének. A legutóbbi Kanadai Nagydíjra is érkezett egy olyan fejlesztés, nevezetesen egy átszabott geometriájú futómű, amely a wokingi istálló magyarázata alapján azt a célt szolgálja, hogy erősítse a visszajelzéseket a pilóták számára a kormányzás terén – azaz épp azon a területen, ahol Norris küszködik.

Ezt a fejlesztést egyébként Piastri nem is akarta használni Montrealban, így eltérő specifikációjú első felfüggesztéssel mentek a legutóbbi hétvégén, és ez akár a folytatásban is így lehet – ennek ellenére jöttek az újabb Q3-as hibák Norristól, amelyek Andrea Stella csapatvezető szerint is pusztán a túlerőltetésnek voltak betudhatók ezúttal:

„A Q3 végkimenetele ellenére vannak előrelépések abban, Lando mennyire érzi komfortosan magát az autóban” – nyilatkozta a The Race által idézett Stella még Kanadában. „A szezon elején egyértelműen arról beszélt, hogy nem kapott elég visszajelzést főleg a kormányzás és az első kerekek tapadásának megértése kapcsán.”

„A helyzet javult, köszönhetően az autón végrehajtott néhány változtatásnak, beleértve az itt bevetett első felfüggesztést, mert egyből úgy tűnt, Lando jó formában van. Úgy vélem, a Q3-as eset olyan volt, amikor egyszerűen túlerőltette.”

„A sebesség megvan, és ha adunk neki még egy szettet és azt mondjuk, hogy ’csak ne erőltesd túl’, biztos vagyok benne, hogy harcban lenne a pole-ért. Szóval nincs okunk túlságosan aggódni. Rendkívül kiélezett a versengés, de pillanatnyilag ez nem azt jelenti, hogy mindig a határon nyomhatjuk” – fogalmazott Stella.

Akárhogy is, egyelőre úgy fest, a monacói pole-pozíció és szombati produkció valóban nem jelentett áttörést, ahogy arra figyelmeztetett maga Norris is. És miután látjuk, hogy idén ismét egyre nehezebbé vált az előzés az F1-ben – jól mutatja ezt, hogy az eddigi tíz nagydíjból hétszer a pole-os, kilencszer pedig az győzött, aki elsőként jött ki az első kanyarból –, a gyenge időmérős teljesítmény akár egy vb-párharcot is eldönthet.