Az F1-es Olasz Nagydíjon a Williams is a csapatutasítás mellett döntött, amikor Carlos Sainz feltartotta a gyorsabb Alex Albont. Bár a rádión keresztüli egyeztetés kezdetben feszültséget sugallt, végül a döntés meghozta a kívánt eredményt: Albon pontszerző helyen zárt – s utólag meglepő nyilatkozatot tett, miszerint ő éppen „elvolt” Sainz mögött is.
A futam 25. körében a két Williams a pontszerző helyekért harcolt, amikor úgy döntöttek, helyet cseréltetnek a két pilótával. Sainz akkor a nyolcadik, Albon a kilencedik helyen autózott – előbbi közepes keveréken, utóbbi a kemény gumikon. Sainz ekkor már egyre inkább szenvedett a gumikopástól, Albon pedig a cserén már túleső riválisokkal, például Gabriel Bortoleto Sauberével csatázott.
A 23. köre Sainz már látványosan küszködött: elfékezte magát a Variante sikánban, és levágta a kanyart. Egy körrel később a Williams közölte vele, hogy a 4-es kanyarban engedje el Albont. A spanyol így reagált:
„Szerintem többet nyerhetünk, ha... srácok, ezzel nem értek egyet, kérlek.” A versenymérnöke erre azt válaszolta: „Oké, a helyzet az, hogy ha most kiállsz, öt autó mögé kerülsz egy DRS-vonatban. Ők nem elég gyorsak, te még mindig távolodsz tőlük. Maradnunk kell kint és követni az utasítást.” Az Ascari-sikán után Sainz belenyugodott: „Vettem, nézzük meg, tud-e Alex húzni a DRS-ben.”
A következő körben Sainz eleget tett az utasításnak, s a leintés után már megértőbb volt a csapat döntését illetően: „Amint a mérnökömtől megkaptam a teljes képet a versenyről, már nem volt bennem ellenállás az utasítás miatt.”
Érdekes módon Albon oldaláról alig zajlott rádiós kommunikáció a helycseréről. Ő így emlékezett vissza: „Őszintén szólva nem beszéltem túl sokat. Inkább vártam, hogyan alakul. Az eredeti tervben nem szerepelt a csere, de Carlos tiszta levegőben gyorsabb volt azoknál, akik már kiálltak. Viszont én még gyorsabb voltam a kemény gumikon.”
Albon hozzátette: „Carlos tempója annyira feljavult, hogy elé is tudott vágni néhány autónak. Hagyni kellett, hogy fussa a maga etapját. Amikor tiszta levegőhöz jutottunk, nyomtuk, és szerintem jól kezeltük csapatként. Nem volt semmi gond. Nem küzdöttem a tiszta levegőért, jól elvoltam mögötte, de végül jól sült el.”
Albont elmondása szerint meglepte a saját tempója is, s amint tiszta levegőhöz jutott, és Antonellit is le tudta győzni: „Jó döntés volt, szerintem fél másodperccel is gyorsabb lettem, miután elmentem mellette” – mondta, majd hozzátette:
„Monzában nehéz ezt pontosan megmondani, mert hatalmas a szélárnyék, és nem tudod, mennyit nyersz, ami ellensúlyozza a kanyarokat. Ezért mondtam azt, hogy igen, gyorsabb vagyok, de elvagyok itt is. Valójában gyorsabb voltam, mint hittem, és amikor tiszta levegőhöz jutottam, még eggyel feljebb tudtam lépni.”
