1985-től először a Williams, majd a McLaren oldalán teljesített kitűnően a japán erőforrás, ahogy teltek az évek, egyre inkább verhetetlennek bizonyult, különösen 1988 sikerült kiemelkedően jól, Ayrton Senna és Alain Prost párosa tizenhat futamból tizenötöt besöpört a McLaren-Hondával.
Évekig rendkívül eredményesen működött a szövetség, 1988 és 1991 között zsinórban négy egyéni és gyártói címet szereztek. A Honda (hat év kihagyás után) 2015-ben tért vissza a wokingiak oldalán és mindenki azt várta, hogy hamarosan újra az élmezőnybe ugranak. A legkevésbé sem így történt, sajnos óriásit bukott az együttműködés.
2013 májusában jelentette be visszatérését a Honda. Azt is tudni lehetett, hogy a riválisokhoz (Mercedes, Renault, Ferrari) képest egy évvel később, 2015-ben szállnak be és a McLarennel szerződtek. Jenson Button ekkor úgy vélte, ez óriási lehetőség a Honda számára, hogy újra visszakerüljön a csúcsra (Button korábban hosszú évekig versenyzett a BAR-Hondával, majd később a gyári csapattal). A wokingi főnök, Martin Whitmarsh pedig úgy gondolta, hogy a Honda érkezése óriási mérföldkő ahhoz, hogy a McLaren ismét a nagyok közé kerüljön.
2014 novemberében Fernando Alonso többéves szerződést írt alá a McLarennel, öt évnyi Ferrari-szolgálat után váltott. Rendkívül bízott a Honda motorjaiban, Ron Dennis pedig magabiztosan kijelentette, hogy a Formula-1 legjobb pilótapárosával rendelkeznek (Jenson Button és Fernando Alonso).
A magabiztosság a 2014-es, év végi tesztelésen szenvedte el az első csapást, Abu Dhabiban. Az első napon két installációs kört tudott megtenni Stoffel Vandoorne, a második napon pedig egyetlen kör után az autó egy az egyben leállt. A 2015 februárjában történt téli tesztek végképp megerősítették, hogy nagyon komoly megbízhatósági gondok vannak a Hondával. Rendkívül kevés kört tudtak megtenni, ráadásul Barcelonában Alonso egy ütközés után agyrázkódást is szenvedett, így a nyitófutamot kihagyni kényszerült.
Ausztráliában az utolsó sor lett a McLareneké (nem meglepő módon), Alonso helyettese, Kevin Magnussen a rajtrácsra sem tudott felállni, Button pedig kétszeresen lekörözve a 11. helyen zárt (a sok kieső miatt). Monacóig kellett várni az első pontszerzésre, a brit egy nyolcadik hellyel törte meg a rossz sorozatot. Az évi legjobb eredmény Alonso ötödik helyezése volt Magyarországon, de az autó rengetegszer lerobbant az év során és többnyire messze volt a pontszerzéstől is. Szeptemberben hangzott el a spanyoltól az emlékezetes „GP2-es motor” panaszkodás a rádión, amit az egész világ hallhatott, ráadásul mindezt a Honda hazai versenyén.
2016 jobban zajlott, a téli teszteken gyorsabbnak és megbízhatóbbnak bizonyult az erőforrás. Egy évvel korábban tizenkét nap alatt csak 380 kört tett meg a McLaren, ezúttal nyolc nap alatt 780-at. A formáció jóval rendszeresebben végzett a pontszerző zónában, de az ötödik helynél ismét nem jutott feljebb. Igaz, a motor mindössze kétszer hibásodott meg egész évben, de a teljesítmény még jelentősen elmaradt a riválisoktól. A kilencedikről a hatodik helyre lépett előre az istálló.
2017-re nagy rizikót vállalt a Honda, hogy a teljes erőforrást gyökeresen áttervezte. A téli tesztek és a szezon első fele ismét teljes bukást hozott, a japán erőforrás lépten-nyomon lerobbant és sokkal lassabb tempóra volt képes, mint az előző évi. Itt már egyértelműen megingott a szövetség, de még a nyári szünetet megvárta a McLaren, hátha húz a Honda egy nagyot.
Az új specifikációk egyértelműen javulást hoztak, de még mindig csak a 8-9. hely környékére volt elég, a McLaren pedig úgy látta, hogy ebből már nem lesz valódi siker, így mindenáron szabadulni akart a japánoktól. 2017 szeptemberében, hosszú, többoldalú tárgyalások után szétvált a két fél útja, 2018-tól a wokingiak a Renault-val, a Honda pedig a Toro Rossóval állt össze, tehát kvázi megcserélték az erőforrást egymás között.
Az idei téli teszteken váratlanul jól szerepelt a Honda, a Toro Rossóval a legtöbb kört teljesítettek közé kerültek, ráadásul a tempó sem volt éppen rossz. A csalódást keltő, Ausztrál Nagydíj után egyértelmű fejlődés kezdődött, az istálló többször is pontot szerzett önerőből, köztük a kiemelkedően jól sikerült Bahreini Nagydíjon, ahol Pierre Gasly a negyedik helyen ért célba. Ugyan még előfordulnak meghibásodások, de a tavalyi évhez képest csak a töredéke.
Ezzel párhuzamosan a Renault továbbra sem volt képes olyan motorral előállni, ami valóban képes megszorongatni a riválisokat, ráadásul a megbízhatósági problémák is rendre előjönnek. A Red Bull pedig Kanadában úgy döntött, hogy tüzetesen megvizsgálja és összehasonlítja a Renault és a Honda teljesítményét, ez alapján döntenek, melyik gyártóval szerződnek 2019-től.
Kedden hivatalosan is döntöttek, az adatok alapján a bikák úgy látják, hogy a Hondával egy-két éven belül előbbre juthatnak, mint a Renault V6-osaival.
