Régóta tudjuk, hogy a száguldó cirkusz nem a szegények sportja. Bár amíg régebben könnyebben el lehetett képzelni, hogy egy közepes, vagy kisebb költségvetésű istálló is érhet el jó eredményeket (akár futamgyőzelmet), ez manapság sajnos elképzelhetetlen. Az idei számok is azt mutatják, hogy az előző évi első három helyezetté a költekezés első három helye is. Már a nevezési díjak sem éppen elhanyagolhatók.
Az autó folyamatos, évközi fejlesztése rengeteg pénzt felemészt, ez döntő lehet az év végi összesítés szempontjából. Gondoljunk csak bele, milyen fejlődést ért el tavaly nyolc hónap leforgása alatt a Red Bull. De hogy mennyivel nőtt az összeg a Formula-1 korai időszakaihoz képest?
A sokszorosára emelkedett. John Cooper, a Cooper Grand Prix versenycsapat alapítója azt nyilatkozta egyszer: „A hatvanas években a teljes költségvetésünk kevesebb, mint 100 000 dollár volt, mégis elegendő volt ahhoz, hogy a világbajnoki címet is elhódítsuk”. Ez bizony nem mostani adat.
1983-ban az Alfa Romeo már ötmillió dollárt fizetett saját, gyári istállójáért, most pedig ennek a háromszorosát csak azért, hogy a Sauber névadó szponzora lehessen. A ’80-as, ’90-es években folyamatosan emelkedtek a költségek, az ezredforduló környékén stabilizálódott kétszáz millió körül, amit akkor a Ferrari és a McLaren értek el. Azóta azonban tovább nőtt.
Az Auto Bild szaklap elemzése szerint a csapatok idei költségvetése így néz ki:
Mercedes: kb 450 millió euró
Ferrari: kb 430 millió
Red Bull: kb 350 millió
McLaren: kb 250 millió
Renault: kb 200 millió
Sauber: kb 135 millió
Williams: kb 135 millió
Toro Rosso: kb 125 millió
Haas: kb 110 millió
Force India: kb 110 millió
