Lewis Hamilton F1-es karrierje során 117. alkalommal rajtolhatott egy futamon az első sorból, ezzel e tekintetben is az örökranglista élére ugrott, maga mögött hagyva a 116-tal rendelkező Michael Schumachert.
És a brit már a hétszeres bajnok egy újabb rekordját is ostromolja: Austinban szerzett sikere révén ő és Schumacher is 40 alkalommal nyertek a pole-ból, Mexikóvárosban tehát akár ezt is átadhatja a múltnak a Mercedes pilótája.
Hamilton az eddigi hat Austinban rendezett nagydíjból ötöt megnyert (2013 volt a kivétel, akkor csak negyedik lett), ráadásul egyetlen Indianapolisban futott versenyén is ő ért célba elsőként, vagyis az USA területén már hat diadallal rendelkezik. Ezzel ő vált az ország legsikeresebb F1-es pilótájává, hiszen az Egyesült Államokban futott, különféle nevek alatt rendezett eddigi 68 Formula-1-es bajnoki versenyből ő tudott megnyerni legtöbbet. Michael Schumacher és Ayrton Senna öt győzelemmel követik.
Silverstone mellett Austin a második pálya, ahol Hamilton a turbó-hibrid éra eddigi mind a négy versenyét meg tudta nyerni.
Sebastian Vettel ugyanolyan tempóval gyűjtögeti a leggyorsabb köröket Austinban, mint Hamilton a győzelmeket: hat versenyből ötször övé lett ez a részsiker, egyedül 2015-ben csúszott le róla. A német összesen 32 leggyorsabb körrel rendelkezik, ezzel ötödik az örökranglistán.
Egy másik, ennél beszédesebb mutatóban azonban felugrott a negyedik helyre Vettel, 97. dobogójával ugyanis beérte a 2014-es Magyar Nagydíj óta stagnáló Fernando Alonsót. Csak Schumacher (155), Hamilton (116) és Alain Prost (106) van előttük.
Vettel egyébként 12. alkalommal rajtolhatott idén az első sorból, ennyiig pedig a Ferrari színeiben 2004 és Michael Schumacher óta senki nem jutott el.
Kimi Raikkönen először állhatott a dobogóra Austinban, és ez lett a 27. különféle pálya, amelyen valaha bekerült az első három közé. Ez olyan magas szám, hogy már Hamiltont és Schumachert érte be vele, de még mindig van valaki, akinek dobogós lajstroma ennél is szélesebb: Alain Prosté 29 pályával.
A Mercedes F1-es szerepvállalása 75. győzelmének és 150. dobogójának örülhetett a hétvégén, legfőképpen viszont annak, hogy négyszeres konstruktőri bajnokokká vált. Rajtuk kívül csak a McLaren, a Ferrari és a Red Bull tudott megszakítás nélkül négy vb-címet behúzni, ezzel tehát végleg beléptek az elitklubba.
Ez volt zsinórban a 100. verseny, amelyen a Mercedes legalább egyik autójával bejutott az időmérő utolsó, Q3-as szakaszába. Legutóbb a 2012-es Japán Nagydíjon nem sikerült ez nekik.
Max Verstappent a tavalyi Mexikói Nagydíj után most ismét a pihenőszobából kellett lerángatni öt másodperces büntetése miatt, így a dobogóra Hamilton, Vettel és Raikkönen állhatott fel. Elég szokványos névsornak tűnik ez az elmúlt évek erőviszonyainak ismeretében, mégis csak másodszor történik meg, hogy ők hárman osztoznak egy pódiumon. Még a 2013-as Magyar Nagydíjon fordult ez elő, ahol Hamilton első mercedeses győzelmét szerezte, Vettel még a Red Bullnál, Raikkönen pedig még a Lotusnál vezetett - sok minden történt már az óta!
Esteban Ocon megdöntötte azt az újoncrekordot, amely nem a fiatal életkorhoz kötött: senki nem teljesítette még F1-es karrierje első 26 futamát úgy, hogy egyetlen alkalommal sem esett ki. A francia Austinban behúzta tavalyi spái debütálása óta zsinórban 26. célba érését, ezzel átadta a múltnak Max Chilton nem is olyan régen, 2014-ben felállított 25-ös sorozatát.
Brendon Hartley az 1984-es Kanadai Nagydíj óta először rajzolta vissza Új-Zélandot az F1 térképére, az ország legutóbbi képviselőjeként akkor Mike Thackwell állt rajthoz. Érdekesség, hogy Thackwell akkor Jonathan Palmer távolléte miatt ülhetett be a RAM autójába, a brit ugyanis azon a hétvégén Le Mans-ban állt rajthoz. Hartley debütálásához pedig közvetetten most az ő fia, Jolyon Palmer járult hozzá, az ő helyére ült ugyanis Carlos Sainz, és így szabadult fel számára egy hely a Toro Rossónál.
Hartley lett hazája kilencedik F1-es képviselője, debütálása pedig pont Új-Zéland egyetlen világbajnoka, Denny Hulme címszerzésének 50. évfordulójára esett.
Nem sűrűn fordul elő, hogy olyan pilóta versenyezzen a Formula-1-ben, aki világbajnoknak, de nem F1-es világbajnoknak mondhatja magát. Hartley viszont így érkezett, hiszen 2015-ben a WEC-t nyerte meg Mark Webberrel és Timo Bernharddal. Legutóbb 2014-ben a Spában beugró Andre Lotterer volt szintén WEC-bajnok. Kevés hasonló példát lehet találni a múltból: az F1-be érkező motoros bajnokok (Surtees, Hailwood, Cecotto) vagy a gokart-világbajnokok (Patrese, Trulli, Jan Magnussen, Liuzzi, van der Garde, Max Verstappen) említhetőek elsősorban.
És még mindig Hartley, hiszen neki és Hülkenbergnek köszönhetően két korábbi Le Mans-győztes is volt az F1-es mezőnyben a hétvégén. Legutóbb a 2000-es szezonzárón volt példa hasonlóra, akkor Johnny Herbert és Alexander Wurz otthoni polcán állt már győztes serleg a 24 órás viadalról.
A Toro Rosso formabontó módon, a kényszer által szülve mindkét versenyzőjét lecserélte a Japán és az USA Nagydíj között. Legutóbb ilyenre 1994-ben az utolsó szezonját teljesítő akkori Lotusnál volt példa. Ott a Portugál Nagydíjon még Philippe Adams és Johnny Herbert vezette az autókat, a következő Európa Nagydíjon azonban már Alessandro Zanardi és Eric Bernard. A csapatnak abban az idényben összesen hat pilótája volt.
Carlos Sainz pontszerző helyen futott be első Renault-val teljesített versenyén. Ilyet legutóbb még Giancarlo Fisichella vitt véghez 2005-ben, amikor győzött.
Nico Hülkenberg számára viszont nem túl kedves Austin, hiszen zsinórban negyedik éve, 2014 óta minden alkalommal kiesett ezen a pályán. Az idei és a tavalyi versenyen együttvéve is csupán négy kört tudott megtenni.
Hülkenberg ráadásul rögtön ellenfelére is talált, 20 nagydíjhétvége óta először győzték le ugyanis őt az időmérőn - legutóbb még tavaly Suzukában Sergio Perez tette ezt meg. Persze Sainz gyors házon belüli győzelméhez most hozzájárult a technika is, hiszen a német a Q1-es továbbjutást követően már nem próbálkozott tovább, lévén súlyos motorcserés büntetésekkel kellett számolnia.
A McLaren nem teljesített jó hétvégét, de a Honda apró előrelépéseinek újabb jele, hogy a partnerség 2015-ös létrejötte óta most történt meg először, hogy négy egymást követő nagydíjon legalább egyik McLaren-Honda bejutott a Q3-ba.
