HGP 2000 – Hakkinen-dupla a pokoli hőségben

A pontverseny állását tekintve négy bajnokesélyes érkezett a Hungaroringre 2000-ben, persze a realitások talaján maradva két favoritról beszélhettünk. Hiába volt ugyanis David Coulthardnak ugyanannyi pontja, mint az előző két szezon győztesének, Mika Hakkinennek, s hiába volt csupán 10 pont hátrányban éllovas csapattársától Rubens Barrichello, a józan ész azt diktálta, hogy a végső győztes a mezőny két kétszeres bajnoka közül kerül majd ki.

A szezon elején Schumacher óriási előnyre tett szert, hiszen az első két futamon mindkét McLaren nullázott, miközben a német három győzelemmel nyitotta az évet, így Imola után a 30 pontos Schumachert a kilenc egységet gyűjtő Barrichello követte. Kanada után még mindig 22, illetve 24 pont előnnyel rendelkezett a német Coultharddal és Hakkinennel szemben, így nagy fordulatra volt szüksége a McLaren versenyzőinek ahhoz, hogy izgalmas legyen a hajrá.

A fordulat viszont be is következett a következő három európai versenyen, ahol egy motorhiba és két önhibáján kívüli rajtbaleset miatt Schumacher egyetlen pontot sem szerzett, három üldözője viszont mindhárom ízben kisajátította a dobogót. Magny-Cours-ban Coulthard, Spielbergben Hakkinen nyert, míg Hockenheimben egy igazán kaotikus futamon Rubens Barrichello győzött a 18. helyről indulva, miután egy a pályára szaladó kirúgott Mercedes-alkalmazott megakadályozta a McLaren-Mercedesek sikerét.

Így érkezett a mezőny a Hungaroringre, ahol a körítés, valljuk be őszintén, sokkal több érdekességet tartogatott, mint maga a verseny. Itt volt például Sylvester Stallone, aki ekkoriban még a Formula-1-ről tervezett filmet forgatni, majd miután Bernie Ecclestone megakadályozta azt, megszületett az igen kevéssé népszerű Felpörgetve című alkotás, mely a tengerentúli versenyzés világát mutatta be. Maga Ecclestone is a figyelem középpontjába került a hétvégén, hiszen Budapest díszpolgári címét vehette át Demszky Gábor főpolgármestertől, s ekkor készült a híres fotó, melyen a négy bajnokesélyessel látható a Formula-1 első embere.

Képgaléria

A 15. Magyar Nagydíj (2000)

A szabadedzések eredményei egyértelművé tették, hogy a McLarenen és a Ferrarin kívül más nemigen fog beleszólni a legjobb helyek sorsába – legfeljebb Eddie Irvine első edzésen elért harmadik helyére kaphattuk fel a fejünket, de a péntek délelőtti köridőket a legkevésbé sem nevezhettük mérvadónak, ahogy az manapság is megszokott.

Az időmérőn Michael Schumacher két verseny után ismét megszerezte a pole-pozíciót, négy tizedet adva a McLaren párosának, akik közül minimális különbséggel Coulthard volt az erősebb. Miközben a német 1:17,514-gyel új körrekordot futott, csapattársa nem lehetett valami elégedett, hiszen nem elég, hogy nyolc tizedet kapott Schumachertől, még annak öccse, Ralf is megelőzte a Német Nagydíj győztesét. Az alsóbb régiókban Jos Verstappen lehetett különösen boldogtalan, hiszen a néhány héttel később Monzában váratlan negyedik helyet szerző holland csak 20. lett, még a minardis Marc Genét is csak néhány századdal tudta megverni.

A karrierje 28. pole-ját szerző Schumacher másnap nem sokáig örvendhetett első helyének, hiszen Hakkinen a harmadik helyről fantasztikus rajtot vett, s mind csapattársát, mind őt magát átugrotta. „Hockenheimben azt mondtam, hogy egy szezonban egyszer lehet ilyen rajtot venni. Tévedtem” – mondta a verseny után mosolyogva a finn, aki számára ezzel adott volt a lehetőség, hogy a szezonban először átvegye a vezetést a bajnoki összetettben.

Az első hat helyezett rajtsorrendjéhez (Schumacher, Coulthard, Hakkinen, Ralf Schumacher, Barrichello, Frentzen) képest mindössze két változás történt a leintésig: Hakkinen élre ugrását követően Barrichello a kerékcserék során Ralf Schumacher elé ugrott, amikor a Williams szerelői túl sokáig pepecseltek az egyik első kerékkel. És ennyi, ezzel kialakult a végeredmény, a pontszerzőket Hakkinen, Schumacher, Coulthard, Barrichello, Ralf Schumacher, Frentzen sorrendben intették le. Az a nehezen kiirtható beidegződés, miszerint a Hungaroringen csak unalmas versenyeket rendeznek, valószínűleg az 1999-es és a 2000-es futam környékén kezdett kialakulni...

Ráadásul a futam a nézők mellett a versenyzők számára sem volt valami élvezetes a pokoli hőség miatt. Mika Hakkinennek például a kerékcseréi során azzal „kedveskedtek” szerelői, hogy vizet locsoltak a pilótafülkébe, majd a leintés után is két vödörrel köszöntötték a finnt, akiről riválisa, Michael Schumacher is elismerte, hogy verhetetlen volt ezen a napon. A német később bevallotta, hogy a hungaroringi futamot követően úgy érezte, hogy elúszik a világbajnoki cím...

A verseny mindössze hat kiesőt hozott, egytől-egyig műszaki hiba miatt – a „nagyok” közül egyedül a bajnokság ötödik helyén álló Fisichella búcsúzott. A McLaren mind a konstruktőri, mind az egyéni pontversenyben az élre állt, hiszen Hakkinen 64 pontjával szemben Schumacher csak 62-t tudott felmutatni a verseny után, míg a konstruktőrök közt 112-111 volt az állás a wokingiak javára.

További érdekességek

A rovat korábbi cikkei:

1986 - Piquet élete előzésével győzött

1987 - Mansell-dráma, Kesjár autóba ült

1988 - A Senna-Prost csata újabb fejezete

1989 - Mansell legendássá tesz egy kanyart

1990 - Senna árkon-bokron át

1991 - Az utolsó futam Schumacher nélkül

1992 - A Vörös Ötös nálunk ér csúcsra

1993 - Csillagok hullnak, születnek újak

1994 - A Mester első magyarországi sikere

1995 - Amikor Schumachernek sem volt válasza

1996 - Villeneuve letette névjegyét

1997 - Amikor "eltűnt" Damon Hill

1998 - Schumacher legnagyobb győzelme

1999 - Finn ünnep Schumacher távollétében