Hosszú hónapok huzavonája után pénteken kihirdették a végső(nek szánt) ítéletet: a Nemzetközi Fellebbviteli Bíróság helyt adott a McLaren és a Red Bull fellebbezésének, mégis kiszabták Pierre Gaslyra a bokszutcai gyorshajtásért kapott kétszer öt másodperces büntetést, így nem az övé, hanem Isack Hadjaré lett a június eleji F1-es Monacói Nagydíj utolsó dobogós helyezése.

Bár Flavio Briatore igyekezett még kavarni kicsit a dolgokat a monzai sajtótájékoztatón azzal, hogy állítása szerint az ügyben eljáró egyik bíró mclarenes kötődéssel rendelkezik, de hacsak az Alpine nem fontolgat ennek apropóján tényleg jogi lépéseket – amire elvileg lehetősége sem lenne, az ICA ítélete ellen ugyanis nem lehet fellebbezni –, akkor lezárhatjuk a kérdést. De hogyan jutottunk idáig, és miért változtatták meg most újra az ítéletet?

Ahogy idáig eljutottunk

Az egész ügy onnan indult, hogy szokatlanul sok bokszutcai sebességtúllépést regisztráltak az egész monacói hétvégén, így a futamon is, amiért természetesen büntetéseket is osztottak bőséggel. Egyedüliként Gasly volt az, aki ezeket nem töltötte le verseny közben, az Alpine pedig utólag felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a szankció kapcsán.

Ahhoz, hogy egyáltalán befogadják a stewardok a felülvizsgálati kérelmet, az enstone-i istállónak új, releváns és jelentős bizonyítékkal kellett szolgálnia az ügyben, amely az eredeti döntés meghozatalakor nem állt a felügyelők rendelkezésére. És itt jött az első meglepetés: találtak ilyet – méghozzá azt, hogy a FOM időmérő rendszere rossz adatokkal dolgozott!

A bokszutcai sebesség esetén az F1-ben a rendszerek nem a pillanatnyi sebesség mérésével állapítják meg, hanem kis szektorokra osztják a bokszutcát, és az alapján kalkulálnak, amennyi idő alatt az adott autó azt a szakaszt megtette.

Monacóban azonban kiderült, hogy a bejárat utáni első részt rosszul mérte le a FOM: ők 2692 milliméterrel kalkuláltak, miközben a valóságban – például a szalagkorlát előző évhez képesti módosításával – 2615 milliméter volt a valós elméleti legrövidebb út. Igaz, ezt egyébként az autók szélessége miatt nem lehetett ott teljesíteni, de a ténylegesen megtehető legrövidebb táv is rövidebb volt, mint az egész hétvégén használt 2692 milliméteres érték.

Az Alpine ezt az új bizonyítékot felhasználva azzal érvelt, hogy az új távolságértékkel számolva és a saját telemetriaadataik alapján Gasly valójában nem lépte át a 60 km/h-s sebességlimitet. Bár a 2,615 métert nem tehette meg valójában a francia, ahhoz, hogy tényleg gyorsan hajtson 2,670 métert kellett volna az első szakaszon teljesítenie.

A felügyelők elfogadták az érvelést, törölték Gasly kétszer öt másodperces időbüntetését, amellyel visszakapta a pályán elért harmadik helyét, míg az azt megörökölte Hadjar, valamint például Oscar Piastri – aki amúgy ugyancsak kapott gyorshajtásért büntetést – szintén egy hellyel hátrébb sorolódott.

Az ügy pikantériáját az adta, hogy eközben persze azoknak a büntetését nem lehetett törölni, akik azt már a bokszkiállásaik során letörölték. Magyarán az a helyzet állt elő, hogy a többséget szankcionálták ugyanazért a (vélhetően nem is valós) kihágásért, amiért Gaslyt végül felmentették. Ez érthetően nem tetszett több istállónak sem, s végül a közvetlenül érintett Red Bull és McLaren fellebbezést is nyújtott be a felülvizsgálat eredménye ellen.

Mivel érvelt a McLaren és a Red Bull?

Azon túl, hogy természetesen világbajnoki pontok is múltak számukra az ítéleten, a McLarennél (és a Red Bullnál) elsődleges a sport igazságosságát szem előtt tartva adták a fellebbezést saját bevallásuk szerint. A néhány héttel ezelőtti meghallgatás jegyzőkönyve és az ítéletről szóló dokumentum alapján két fő szempont alapján támadták meg Gasly büntetéseinek visszavonását.

Az egyik érv az volt, hogy szerintük kizárólag az F1 időmérő rendszerét kellene alapul venni a bokszutcai sebességértékek meghatározásakor. A stewardok az Alpine felülvizsgálati kérelme esetében azért fogadták el a csapat saját méréseit, mivel a szabályzat ezt nem mondja ki konkrétan, így a felügyelők értelmezése szerint az volt a kérdés, hogy lehet-e bizonyítani Gasly gyorshajtását vagy sem.

A fellebbező felek viszont azzal érveltek, hogy az időmérő rendszer és az általuk használt értékek mindenki számára adottak és azonosak voltak, ahhoz kellett volna igazítani magukat. A tárgyaláson szintén részt vevő brit nemzeti szövetség, a Motorsport UK például felhívta rá a figyelmet, hogy ha ez nem így lenne, akkor ezzel olyan precedenst teremtenének, mely alapján a csapatok a jövőben a saját kalkulációik alapján megóvhatnák az adott büntetéseket. Érdekes módon az FIA az ellenérvelők térfelén foglalt állást a felügyelők eredeti véleménye mellett, miszerint a csapatok bizonyíthatják saját mérések alapján, ha egy büntetés jogtalan volt.

A másik vonal, amely mentén fellebbezett a két istálló, az egyenlőség és tisztesség elve volt tulajdonképpen. Mert bár például az FIA rámutatott, hogy akár a többi szankcionált versenyző és csapat is dönthetett volna úgy, mint az Alpine, hogy nem töltik le az időbüntetéseket a futam közben a kerékcseréknél, hogy majd utólag írják hozzá a versenyidőhöz, a McLaren és társai érvelése szerint sérült az igazságosság elve amiatt, mert egyik résztvevő büntetését eltörölték ugyanazért, míg a többiekét meghagyták.

Hogyan döntött a Fellebbviteli Bíróság?

A négy bíróból álló panel végül a fellebbezőknek adott igazat több pontban. Mint rámutattak, a monacói hétvége során egyetlen érintett fél sem jelezte, hogy módosítani kellene a bokszutcai sebességmérés alapjául szolgáló távolságértékeket – sőt, inkább azzal érveltek, hogy az lenne helytelen, ha utólag használnának egy másik számot a kalkulációhoz.

Ez ráadásul úgy valósult volna meg, hogy Gaslyra az „új” érték vonatkozott, míg a többi büntetett versenyzőre a „korábbi”, helytelennek bizonyuló mérés – miközben mint a bíróság rámutatott, minden istálló számára adott volt a lehetőség Monacóban, hogy a FOM hivatalos értékeihez kalibrálják a saját méréseiket.

A bírák összességében úgy ítélték meg, hogy nem volt jogos, hogy az Alpine nem töltötte le az egyik mérési rendszer alapján kiszabott büntetést, majd felülvizsgálatot nyújtott be ellene egy másik mérési rendszer alapján, miközben a többiekre továbbra is az előző verziót kellett alkalmazni amiatt, mert már letöltötték a maguk büntetéseit.

Emiatt a Bíróság visszaállította Gasly büntetéseit, egyúttal tulajdonképpen valóban bezárta a kaput olyan veszélyes jövőbeli esetek előtt, ahol a csapatok saját kalkulációik alapján óvnak meg egy-egy mért értékkel kapcsolatos ítéletet.