Csütörtök este jelentette be az Aston Martin, hogy szerződést hosszabbítottak Fernando Alonsóval, akinek a korábbi kontraktusa 2024 végéig szólt a silverstone-i gárdával. Az új trendnek megfelelően a csapat nem árulta el, pontosan meddig írt alá a versenyző – ezt láthattuk idén eddig Charles Leclerc-nél, Lando Norrisnál és Lewis Hamiltonnál is –, csupán annyit lehet tudni, hogy több évre szól a megállapodás, így az az új szabályrendszer 2026-os kezdetét is érinti.

Alonso döntését alighanem ez utóbbi aspektusból érdemes elsősorban szemlélni, hiszen bár 2025-ben is történhetnek átrendeződések az erőviszonyokat illetően, igazán nagy dobásra az új szabályok jelentenek lehetőséget bárki számára. Innen nézve pedig a spanyol a(z egyik) legjobb opció mellett tette le a voksát.

Miért maradt?

Alonso a bejelentést követő gyors online sajtótájékoztatón a Formula.hu jelenlétében több érvet is felsorakoztatott az Aston Martinnal való hosszabbítás mellett. Mindenekelőtt jelezte, hogy bár egyeztetéseket folytatott más istállókkal is, a „zöldeknél” érezte igazán az akaratot arra, hogy együtt folytassák a 2023-ban megkezdett munkát.

Az is alighanem szerepet játszott a kétszeres F1-es világbajnok döntésében, hogy az Aston Martinnal a Formula-1-es pályafutásán túlmutató megállapodást írt alá. Ám amit ő maga is külön kiemelt, hogy a választásában kulcsszerepet játszott az a tényező, hogy 2026-tól az alakulat a Honda gyári partnere lesz a száguldó cirkuszban.

Pikáns lehet ez Alonso és a japánok feszültségektől sem mentes múltja miatt, de valójában a 42 éves pilóta alighanem jól gondolkodott. A mclarenes küszködős éveket már rég maga mögött hagyta a Honda, az elmúlt években a Red Bull-lal a sport domináns erőjévé léptek elő. És bár 2026-ban új motorok érkeznek, a váltás korántsem olyan mértékű, mint volt 2014-ben, hiszen bár az MGU-H kikerül a hajtásláncból, miközben növekszik az elektromos komponens szerepe, azért több elemében – például a V6-os belsőégésű motort illetően – az alapok változatlanok.

Természetesen a 2026-os új szabályok mindenki számára ugrást jelentenek az ismeretlenbe, de jelen állás szerint nem tűnik úgy, hogy az Aston Martin rossz választás lenne. És nem is csak a Honda szempontjából, amely az utóbbi években bizonyította, hogy megértette a hibrid turbómotorok működését és sikeres projektet visznek jelenleg is a Red Bullnál, hanem maga a csapat oldaláról nézve is vannak biztató jelek.

Az Aston Martin Lawrence Stroll irányítása alatt egyértelmű fejlődést mutat, a tavalyi évközi visszaesés ellenére is stabil élcsapatnak tekinthetők. Mindez az előrelépés a korábbi évekhez képest nem a semmiből jön, Stroll óriási erőforrásokat fektet a csapat felfuttatásába és fejlesztésébe, aminek legnyilvánvalóbb jele az új technológiai kampusz, amelynek első épülete már tavaly működésbe lépett, a kettes és hármas számún pedig most is zajlanak a munkálatok – beleértve egy vadonatúj szélcsatornát is.

Az Aston jövője fényesnek tűnik: ultramodern gyár és központ, tőkeerős háttér, az Aramco révén egy fontos partner, amely a fenntartható üzemanyagra való váltás szempontból is lényeges, a Honda pedig immár a gyári státuszt is biztosítani fogja. Garancia persze nincs a sikerekre, de az előjelek és az összkép mindenképp biztató.

Nem volt jobb opció?

Alonso utalt rá, hogy egyeztetett más csapatokkal, de azok nem voltak igazán komoly tárgyalások. Konkrétan arra is rákérdeztek a spanyolnál, hogy ezek között szerepelt-e a Red Bull és a Mercedes is, de a versenyző rutinosan kikerülte azt, hogy megnevezze a szóban forgó alakulatokat. Mindenesetre az F1 élcsapatai közül valóban ez a két opció jöhetett volna még számításba, hiszen a Ferrarinál és a McLarennél is telt ház van pilótafronton – viszont nem biztos, hogy 2026-ra bármelyik jobb esélyt kínálna Alonso számára.

A Red Bull ugyan dominálja jelenleg a Formula-1-et, de náluk óriási kérdőjelet jelentenek a 2026-os új hajtásláncok. Még nagyobbat, mint bármelyik másik csapatnál vagy gyártónál, hiszen a Red Bull Powertrains ekkorra rukkol elő az első teljes mértékben saját – a Ford némi közreműködésével – fejlesztésű erőforrásával. Eddig a Honda műszaki támogatása és az ő motorjuk továbbvitele óriási segítséget jelentett, 2026-tól azonban a saját lábukra kell állniuk.

Nem véletlen, hogy Max Verstappen esetleges távozása kapcsán is a Red Bullon belüli hatalmi feszültségek mellett a 2026-os motorszabályokat emlegetik potenciális kiváltó tényezőként, és bár a regnáló háromszoros világbajnok elmondta, hogy tudják, mekkora fába vágják a fejszéjüket, de nem pánikolnak, igenis komoly bizonytalansági faktort jelent az új motorprojekt. És láthattuk a turbóéra első éveiben, amikor a Renault silány erőforrással látta el őket, hogy a jó karosszéria sem tud mindent kompenzálni.

A Mercedes pedig – ahogy arra Alonso pikírten maga is utalást tett a Japán Nagydíj után – jelenleg sem érződik jobb választásnak, mint az Aston Martin. Egy-két villantást leszámítva a Mercedes érezhetően nem találja a nyitján a 2022-ben életbe lépett ground-effect autóknak, és bár időről időre elhangzanak optimista nyilatkozatok a részükről, Toto Wolff csapatfőnök is elismeri: a harmadik szezonban járva sem értik, miért nem köszön vissza a pályán az a teljesítmény, amit a szimulációk alapján mérnek. Az új motorformula persze ismét az élre repítheti az Ezüst Nyilakat, mint tíz éve, de erre bazírozni nem lenne kisebb kockáztatás, mint az Aston mellett letenni a voksot.

Nincs tehát olyan projekt, ami biztosan jobb lenne Alonso hőn áhított harmadik világbajnoki címe – mert ne legyenek kétségeink, még mindig ez a célja a spanyolnak – szempontjából, mint az Aston Martin, ahol ráadásul érezhetően otthon érzi magát, amely alakulatot már ismer, és amely csapat az elmondása szerint tényleg akarta is őt.

Hogyan tovább a pilótapiacon?

Alonso hosszabbításával az egyik legfontosabb ülés kelt el, és ez alapjaiban befolyásolhatja az átigazolási keringő további lefolyását is. A Mercedesnél és a Red Bullnál eggyel kevesebb opció maradt, Carlos Sainz előtt pedig bezárult egy igen értékes ajtó.

Az említett két csapatnál viszont nincs sem pánik, sem sietség: a Red Bullnál Sergio Perez feljavult formája nem teszi ezt indokolttá, a Mercedesnél pedig érezhetően egyre erősebben Andrea Kimi Antonellit tekintik a jövő megoldásának. Az Alonso–Aston házasság így inkább Sainz szempontjából szűkíti a lehetőségeket: az Aston lehetett volna az egyik legjobb opció számára, amely azonban így kiesett – maradt vélhetően a Mercedes, a Sauber/Audi és esetleg a Williams. Izgalmas hetekre van még kilátás ilyen szempontból.

A pilótapiacról – még az Alonso-bejelentés előtt – a Pitwall e heti adásában is hosszan beszélgettünk: