Egészen a szezon végéig elhúzódó kemény világbajnoki párharcra számít Oscar Piastrival Lando Norris, aki a nyári szünet után szeretne még jobb formában visszatérni, érzése szerint ugyanis „még mindig nem adja meg magának a legjobb lehetőségeket” bizonyos helyzetekben.
Így történt a vasárnapi Formula-1-es Magyar Nagydíjon is, ahol a rajtot követő helyezkedésnél két pozíciót is veszített – igaz, Fernando Alonsót hamar újra maga mögé utasította. Onnantól kezdve azonban úgy tűnt, lépéshátrányban van Piastrival szemben, ezért lépték meg csapatával az egykiállásos taktikát – amiben maga a brit sem hitt a futam hajrájáig:

„Azt hiszem, ez az első győzelmem, amit így szereztem. Nem sok futamot nyertem még, szóval a legtöbb helyzet még új számomra, de szerintem ez az első, ahol teljesen alternatív stratégián voltam a többséghez képest, megadva magamnak a lehetőséget, és ez működött is” – értékelt a versenyt követő sajtótájékoztatón Norris a Formula.hu jelenlétébem.
„Azt hiszem, volt pár olyanom, ahol hosszan mentem az első etapban, aztán jött egy safety car vagy hasonló, szóval besegített a szerencse. Ma nem volt szó ilyesmiről.”
„Nehéz volt végrehajtani a stratégiát, de működött, ez a legfontosabb. De hogy őszinte legyek, a második etap jelentős részében nem gondoltam igazán, hogy működni fog. De minden egyes körrel nőtt az önbizalmam, hogy egyre közelebb kerülök.”
A végéig kemény küzdelemre számít – de javulnia kell

Norris a hungaroringi sikerével kilenc pontra felzárkózott mclarenes csapattársára. De vajon mire számít az évad második felében, mennyire lesz kemény mentálisan is a Piastri elleni vb-csata?
„Szerintem már eddig is kemény volt, és kemény is lesz. Eléggé kicsik a különbségek közöttünk. Biztos vagyok benne, hogy van néhány dolog, amin javíthatok, és biztos vagyok benne, hogy valószínűleg ő is hasonlót fog mondani. Úgyhogy ez egy jó és kemény csata lesz valószínűleg a végéig. Sokat kivesz belőled, hogy annyira igyekszel koncentrálni minden egyes edzésen, futamon, mindenen.”
„Úgyhogy hosszú lesz az idény második fele, ugyanakkor várom ezt a kis szünetet és pihenést. És aztán megpróbálok még jobban visszatérni, mert vannak dolgok, amiken javítani akarok. Nem adom meg magamnak a legjobb lehetőségeket. Még ha az eredmények remeknek is tűnnek, nem igazán könnyítem meg az életemet pillanatnyilag. Úgyhogy ha ezeken tudok dolgozni, akkor jobb helyzetben leszek.”