DIGITÁLIS MAGAZIN Pontállások Versenynaptárak
2024. április 20. szombat
F1

Végsebességek: Igaza lehet a Ferrarit vádolóknak?

Austinban minden eddiginél jobban fellángoltak a Ferrari erőforrásának legalitását megkérdőjelező vádak, a végsebesség terén nincsenek is az élmezőnyben. Ellenben a Honda az élre tört.

Lewis Hamilton hatodik világbajnoki címének megszerzésén kívül leginkább a Scuderia lehetséges motortrükközése töltötte ki az Egyesült Államokban rendezett, idei 19. futam hétvégéjének témáját. Bár a vörösök csapatfőnöke kijelentette, hogy bármikor ismét állnak elébe egy tüzetes vizsgálatnak, Lewis Hamilton kicsit enyhébb, Max Verstappen pedig sokkal keményebb megfogalmazással állt bele a riválisba (miközben egyébként egymással is éles szócsatákat vívnak).

A hivatalos végsebességi adatok pedig azt mutatják, hogy az SF90-esek valóban nem kerültek az időmérő edzésen az élmezőnybe, Vettel és Leclerc a leggyorsabb mért ponton mindössze a nyolcadik és kilencedik pozícióba került. Szintén furcsa látványt nyújt, hogy az első hatba egyáltalán nem jutott be Mercedes-motoros versenyautó, a Toro Rosso-Hondák viszont az első és a harmadik helyre kerültek.

Csak a beállítások miatt esett vissza a Ferrari sebessége, vagy a vádolóknak van igazuk?


Akár azt is mondhatnánk, hogy egy újabb bizonyíték Verstappen és Hamilton okfejtésére, hogy a tüzetesebb vizsgálat idejére hirtelen „visszaesnek” a Ferrarik motorerőben. Ez viszont közel sem ilyen egyszerű. Egyrészt a célvonalon éppen a Scuderia két versenyautójánál mérték a legmagasabb sebességet, csak mögöttük érkezett Hamilton és Verstappen, majd Bottas. Másrészt ne feledjük, hogy az extra vizsgálat nélküli, Olasz Nagydíjon (Monzában pedig valóban nemigen lehet játszani a beállításokkal, a legkisebb leszorítóerőt használja mindenki) sem a Ferrari-motort láthattuk a lista élén, hanem egy Mercedest.

Austinban viszont kompromisszumot kell kötniük a mérnököknek a technikás, kanyargós részek és a két hosszú egyenes között, így sokan inkább magasabb leszorítóerőt választottak. Mivel a két Ferrari kanyarsebessége átlagon felüli volt az időmérő edzésen, így világosnak tűnik, hogy sokkal inkább erre mentek rá a beállításokkal, mint a puszta végsebességre.

A csúcssebességi tempó adatai önmagukban nem sokat mondanak (kivéve, ha óriási az eltérés), rengeteg múlik ugyanis az aerodinamikai beállításokon. Így is érdekes látvány, hogy az éveken át a lista elején szereplő német gyártó autóit mennyire lent kell keresni, a lista utolsó hat helyéből ötöt Mercedes-motoros autó „vitt el”, köztük a futamon első két helyen végző Bottasszal és Hamiltonnal.

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal: