Tavalyi három győzelme után idén három második helyezés jelentette a legjobb eredményeket a négyszeres bajnok számára, ráadásul ezúttal nem is remeklései, hanem különféle panaszkodásai és rajtbalesetei maradhattak meg leginkább a nézők emlékezetében. A tabellán elért 4. helyezése ellenére is feledhető szezonon van túl a német, de mielőtt elfelejtené, még reflektált egy kicsit az év számára legjobb és legrosszabb pillanataira.
„A szezon legkiemelkedőbb része számomra messze a monzai dobogó volt” - idézi Vettelt az F1i. „Mindig különleges oda felsétálni, és szerencsére már korábban is többször adódott erre lehetőségem. Ha pedig a Ferrari színeit képviselve állhat ott az ember, az tényleg leírhatatlan.”
„Ez volt az első olyan szezonunk közösen, amelyben összehasonlíthattuk magunkat az előző évi teljesítményünkkel. Nehéz idényünk volt, amely során rengeteg kritikát kaptunk, olykor jogosan, olykor nem. Viszont a tifosi támogatása komoly lendületet adott nekünk, és mindig emlékezni fogunk arra, hogy nem vagyunk egyedül. Az olasz nemzet többsége mögöttünk áll, amit a saját szuperképességünknek is nevezhetünk. Ezt pedig még gyakrabban szeretnénk kihasználni a jövőben.”
Negatív pillanatokból elsőre is bárki össze tudna számolni egy marékra valót: ott volt a mexikói rádiós beszólás, a rajtbalesetek Sanghajban, Spában és Malajziában, vagy éppen a számolatlan kiakadás a kék zászlóra lassan reagáló riválisokra. Vettel azonban egyiket sem emelte ki ezek közül, amikor a kellemetlenségeket kezdte sorolni, hiszen ezeken kívül is eszébe jutott még néhány.
„Persze voltak olyan pillanataink is, amelyeket nem nevezhetünk valami dicsőségesnek. Például amikor Ausztriában defektet kaptam a célegyenesben, miközben egy dobogós helyezés volt kilátásban. De Bahrein volt a legrosszabb, ahol a verseny rajtjáig sem jutottunk el. Úgy éreztük, hogy versenyképesek lehetünk aznap, de végül ez nem derülhetett ki. Ha az ember el sem tud startolni egy futamon, az a szezon legnagyobb mélypontja.”
