A szezon utolsóelőtti versenyére a Ferrari már rég a zsebében érezhette a bajnoki címeket, így az Indianapolisban is kényelmesen vezető Michael Schumacher szó szerint azt csinálhatott a győzelmével, amit csak akart. És a német most tényleg olyat tett, amit addig talán senki nem tudott róla elképzelni - ahelyett, hogy öklét rázva fölényesen beviharzott volna a célba a bokszutca fala mellett, a híres téglasor felé haladva fokozatosan lassított, bevárta a mögötte csak néhány másodpercre érkező Barrichellót, és ezzel jelképesen feldobott egy pénzérmét. Az érme 11 ezredmásodperces különbséggel a brazil oldalára esett, amivel így megszerezte szezonbeli negyedik győzelmét és ezzel képletesen visszakapta a fájdalmasan felesleges spielbergi botrány során feladott első helyét.
Tényleg ilyen nagylelkű volt azon a napon a pályán egyébként mindig kíméletlen Schumacher? Adósnak érezte volna magát az ausztriai történések miatt? Vagy csak egy újabb rekordlista tetejére szerette volna felírni a nevét?
A leintés után Schumacher és Barrichello is váltig állította, hogy nem volt előre megbeszélve ez a forgatókönyv, az akkor ötszörös bajnok német pedig hozzátette, holtversenyt szeretett volna előidézni a két Ferrari között. A történtek mindenesetre remekül szimbolizálták a csapat azévi dominanciáját, ám a közvélemény egy részében így is nemtetszést váltott ki, hiszen egyesek szerint a lutribefutóval a csapat nem kevésbé csinált bohócot a sportból, mint a spielbergi csapatutasítással.
Persze döntetlent elérni abban az időben, amikor már háromtizedes pontossággal mérik a részidőket, akkor is lehetetlen küldetés lett volna, ha Schumacher és Barrichello történetesen előre megbeszélik azt, és vonalzóval meg szögmérővel a kezükben sétálnak be a célba. A 11 ezredet így is az F1 legszorosabb befutói között tartják számon, de nem jelenthető ki teljes bizonyossággal, hogy ez volt az. A legtöbb helyen még előtte jegyzik az 1971-es "szélárnyékos" Olasz Nagydíj leintését, ahol Peter Gethin egy századdal ért be előbb Ronnie Petersonnál - akkoriban viszont még csak századokig mérték az időt, és bár statisztikailag nagyobb a valószínűsége, hogy egy további tizedesjegyre bontva ez több lett volna 11 ezrednél, az igazság már soha nem fog kiderülni, ami örökre kételyek között hagyja majd őrlődni a statisztikák szerelmeseit. Vagy legalábbis addig, amíg két pilóta nem produkál egy 9 ezredmásodperces, vagy annál is szorosabb végjátékot.
Egy másik olvasata a mesterséges befutónak, hogy talán a lehető legrosszabb helyen történt. Ha valakivel, hát az életet, de főleg a versenyzést komolyan vevő amerikai közönséggel nem lehet a bolondját járatni, pláne nem az autósportok egyik legfőbb szentélyében, ahol egyesek a történelmi fontosságú küzdelmeknek otthont adó helyszín megszentségtelenítésének tekintették az esetet. A helyi közönséget persze a 2005-ös botránnyal idegenítette el magától visszafordíthatatlanul az F1, de 2002 már kétségtelenül megadta az első szikrát a közelgő szakításhoz.
