Steward
Admin
Pontállások Versenynaptárak Pilóták Csapatok
2019. július 18. csütörtök
Retro

A Pirelli 2013-ban simán lecserélte a gumikat

Néhány hete a Pirelli úgy nyilatkozott, nagyon nem kellene szezon közben változtatni az abroncsokon, ez végül így is lett. A BBC azonban előbányászott egy hat évvel ezelőtti, ezzel ellentétes döntést.

Változnak az idők és időnként a vélemények is. Az elmúlt hetekben nagy port kavart az a szembenállás a Formula-1-ben, ami a Pirelli 2019-es abroncsait övezte. Egyértelmű, hogy a csapatok döntő többsége látványosan szenved az idei gumik kezelésével, egyedül a Mercedes nem, a világbajnoki címvédő istálló szinte minden helyszínen parádésan oldja meg az abroncsok működési tartományban tartását.

A nagy panaszáradat miatt a hivatalos gumiszállító szavazásra bocsátotta a kérdést, hogy visszatérjenek-e a 2018-as abroncsokhoz, vagy maradjon minden, ahogy van. A szükséges hét helyett csak öt voksot kapott a csapatok képviselőitől a változtatás, így a döntetlen miatt a Pirelli úgy döntött, nem cseréli vissza a tavalyi modelleket. Már a szavazás előtt is egyértelműen arra az álláspontra helyezkedett a gyártó, hogy év közben ne változtassanak a gumikon, mivel az autókat ezekkel tesztelték és az első hét-nyolc versenyhétvégét is ezzel teljesítették.

A BBC nemrég megkeresett egy hat évvel ezelőtti esetet, amikor 2013-ban éppen ellenkezőképpen vélekedett és cselekedett is a Pirelli. Akkor a Spanyol Nagydíj után úgy határoztak, változtatnak az abroncsokon, ezt pedig úgy indokolták, hogy „ez a sport érdekében történik így”. Egy igazi, sokat tapasztalt szakember, Gary Anderson (akkori) elemzéséből csemegézünk, aki technikai igazgatóként dolgozott a Jordan, a Stewart és a Jaguar istállónál is.

2013-ban, az első öt nagydíjon folyamatos gumikímélés zajlott a pályán, rengeteg kerékcsere (három-négy minden pilótának) volt szükséges még így is, hogy a versenytávot biztonságosan végigfussák. Ehhez a megváltozott helyzethez láthatóan a Ferrari és a Lotus (leginkább Kimi Raikkönen) alkalmazkodott a legjobban. Fernando Alonso öt verseny után két győzelemmel és egy második hellyel állt, Kimi Raikkönen pedig egy első és három második helyet szerzett.

A Pirelli döntése után a Ferrari és a Lotus egyértelműen visszaesett, a Red Bull és a Mercedes feljött

A Ferrari és a Lotus kétségtelenül jobban bánt a furcsa gumikkal, a Red Bull és a Mercedes viszont látványosan szenvedett, a kitűnő időmérők után rendre visszaestek - Nico Rosberg és Lewis Hamilton például Barcelonában kibérelték az első rajtsort, végül azonban a német a 6., Hamilton pedig csak a 12. helyen végzett, annyira pocsékul kezelte a gumikat a Mercedes.

Az egyik kárvallott istálló, a Red Bull akkoriban gyors változásért kiáltott, mert Christian Horner csapatfőnök szerint a Spanyol Nagydíj „túl zavaró volt már a rajongók számára is a sok gumicserével, valamint az nem normális, hogy Sebastian Vettel utoléri Kimi Raikkönent, de nem csatázhat vele a pozícióért, mivel kímélni kell a gumikat”. A Red Bull tulajdonosa, Dietrich Mateschitz egyenesen úgy fogalmazott, „a Formula-1 már nem sport többé”.

2011-ben Vettel nyerte a Spanyol Nagydíjat, ugyanúgy négy kerékcserével, mint két évvel később Fernando Alonso a Ferrarival, ám akkor a Red Bulltól semmilyen panaszt nem hallottunk. A Pirelli végül a Kanadai Nagydíjtól cserélte le a gumikat, de azt mondták, egyáltalán nem a Red Bull nyomása miatt tették, hanem „a sport érdekében” végezték a szezon közepén az abroncsokon való komoly változtatást.

Hogy lett-e hatása a hirtelen cserének? Természetesen. Fernando Alonso és a Ferrari onnantól egyetlen futamgyőzelmet sem volt képes aratni (a dobogóra is csak hatszor fért már fel). Kimi Raikkönen sem nyert már, négy dobogós hellyel kellett beérnie. A másik oldal viszont örülhetett, a Mercedes összesen három győzelemmel és további (a Spanyol Nagydíj után szerzett) négy dobogós hellyel gazdagodhatott.

Idén nem gondolta úgy a Pirelli, hogy a sport érdeke lenne a változtatás

A legtöbbet azonban egyértelműen a legtöbbet panaszkodó Red Bull profitált, Kanadától kezdve ugyanis összesen két futamot NEM nyert meg (Nagy-Britanniában egy technikai hiba fosztotta meg az energiaitalosokat egy biztosnak tűnő sikertől), tizenegyet viszont igen, kivétel nélkül mindig Sebastian Vettel révén. Így végül az egyik legsimább világbajnoki elsőségét szerezte a német, eleddig az utolsót, rekordnak számító, 397 szerzett ponttal. Ez lett volna a sport érdeke?

Hogy befolyással bírt-e az erőviszonyokra a Pirelli döntése? Kétségkívül igen. Érdekesség, hogy ezt Gary Anderson már 2013 májusában előre látta, mivel már a közvetlenül a bejelentés után írt elemzésében előre megjósolta, hogy ez a Ferrarinak és a Lotusnak komoly hátrányt jelent majd, a Mercedesnek és a Red Bullnak viszont egyértelmű előnyt. Valóban így is lett.

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal:
Olvastad már?