„A Miskolc Ralival kapcsolatban az első dolog, amire gondolni tudok, az az, hogy nagyon kellenének a pontok, és ha lehet, minél több legyen. Az biztos, hogy sietni fogok, de nem minden áron. Egy harmadik hellyel szerintem meg tudnék barátkozni, mert az is jobb, mint a nulla. De ha jobban belegondolok, a dobogó második fokának még jobban tudnék örülni. A célunk, hogy minél közelebb férkőzzünk valahogy ahhoz a szép kis dobogóhoz. Most bátran ki merem jelenteni, hogy ésszel fogok autózni, de amikor lejön a redőny, akkor már nincs mit tenni. Illetve nekünk kimaradt egy verseny, és még vissza kell rázódnunk az első néhány kilométeren. Egy újabb feladat, amit ránk mértek és meg kell oldanunk. Bükkszentkeresztet nem igazán csípem. Mályinkával vegyes érzelmeim vannak, mert aki ott hóautózni szokott, az biztos fog haladni rendesen. Sáta-Sáta lesz talán az, ahol lehet majd kicsit jobban menni. Legalábbis most így látom. Száz szónak is egy a vége. Sietni kell majd, és ennyi” – zárta rövidre Ákos a mondandóját.
„Nagyon oda fogjuk tenni magunkat. Nincs is más választásunk, mert kellenek a pontok. Összességében a feladatunk egy jó itiner megírása, úgy, hogy én még csak a pályákat sem igazán ismerem. A kategóriában leszünk jó páran, akik fel fogják adni a leckét. Küzdeni fogunk, mint állat, és nem adjuk magunkat olyan könnyen. Ha nagyon röviden szeretném összefoglalni, akkor azt kell mondanom, hogy dobogós helyezés, sok ponttal és bónuszként érezzük jól magunkat, ha már ez az idei első, de nem utolsó versenyünk. Persze két lábbal állunk a földön, és tisztában vagyunk vele, hogy más is nyerni megy a versenyre. Valahogy mégis jó lenne kiegyezni azzal a dobogós helyezéssel” – mondta Árpi.
