Győztes: Max Verstappen

Nemcsak idei második diadalának ténye miatt egyértelmű győztese az Emilia-romagnai Nagydíjnak Max Verstappen, hanem azért is, ahogyan megnyerte a futamot. Hiszen ugyan győzött Suzukában is másfél hónapja, de ott egy remek időmérős körnek és annak volt mindez betudható, hogy szinte lehetetlennek bizonyult az előzés az egyébként gyorsabbnak tűnő McLarenek számára.

Imolában azonban más volt a helyzet: Verstappen és a Red Bull nem sokkal, de határozottan jobbnak tűnt ezúttal a McLarennél versenytempóban és gumikezelésben – azon a két területen, ahol eddig a wokingiak egyértelmű előnyt élveztek. Messzemenő következtetést kár lenne ebből levonni, hiszen a nyomvonal és a fejlesztések is kedvezhettek nekik, de mindenképp biztató számukra, hogy először lehet kimondani 2025-ben: a Verstappen–Red Bull csomag tűnt a legerősebbnek egy versenynapon.

És akkor persze ne menjünk el szó nélkül a start utáni első kanyaros manőver mellett sem, amellyel a holland feliratkozott az Év előzése-díj jelöltjei közé.

Vesztes: Oscar Piastri

Ha nincs ez az imént említett manőver, akkor könnyen lehet, hogy most úgy beszélhetnénk Oscar Piastriról, mint a versenyzőről, aki zsinórban negyedik győzelmét aratta. De nem így történt: a rajt után talán kicsit ő is hibázott azzal, hogy nem határozottabban Verstappenre figyelt a féktávnál, hanem George Russelre (is), utána ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy a minimális tempóelőnnyel a címvédő meg tudta volna őt előzni.

Ettől még persze hozhatott volna egy második helyet, s azzal is növelte volna előnyét a legkomolyabb ellenfélnek tűnő csapattársa, Lando Norris ellen. A McLaren azonban mellélőtt a vb-éllovas ausztrál kétkiállásosnak szánt stratégiájával, amely a biztonsági autós fázis során, amikor emiatt már nem volt feltehető friss szett abroncsa Piastrinak, vált igazán komoly hátránnyá. Így maradt a harmadik hely és a pontvesztés Norrisszal és Verstappennel szemben egy olyan hétvégén, amelyen akár nyerhetett is volna.

Győztes: Lewis Hamilton

Már megint egy hullámvasútszerű hétvége Lewis Hamiltonnál, már megint két véglet között ingadozó hangulattal a hétszeres világbajnoktól. A szombati Q2-es búcsú után hatalmas volt a letargia a teljes Ferrarinál, vasárnap azonban részben a jobbnak bizonyuló versenytempó, részben a szerencsés stratégia és SC-fázis révén a 40 éves pilóta eddigi legjobb futameredményét érte el a negyedik hellyel vörösben.

Nagy feltámadás volt ez egyik napról másikra, amit nem először láthattunk már Hamiltontól, és amelyben ugyan a szerencse is szerepet játszott, de a britnél hatványozottan igaz, hogy egy ilyen pozitív löket komoly hatással lehet a további teljesítményére is – jóllehet, a Ferrari főként időmérős gondjait természetesen ez nem tudja orvosolni.

Vesztes: Charles Leclerc

Hamilton helyett akár a csapattárs Charles Leclerc is végezhetett volna a dobogó közvetlen közelében a Formula-1-es Emilia-romagnai Nagydíjon, hiszen a 11. starthelyről nekilódulva az ő tempója is váratlanul erősnek tűnt vasárnap, ráadásul az igen korai kerékcseréje után többekkel szemben is pozíciókat nyert.

Ám nála még inkább visszaütött ez a stratégia, mint Piastrinál, a monacói számára rendre pocsék időzítéssel érkezett a virtuális és az igazi biztonsági autós fázis, így a hajrára ő is kvázi fegyverek nélkül maradt Hamilton, valamint Alexander Albon ellen is – akivel vívott csatája még további frusztrációt okozhatott Leclerc-nek. Talán ő volt a gyorsabb ferraris Imolában, de egyértelműen sokkal pechesebben jött ki a szituációkból.

Győztes: Williams

Lassan már egyáltalán nem számít meglepetésnek, hogy a Williams nem is csak a középmezőnyt vezeti, hanem bizony bele-belekóstol az élcsapatok közötti versengésbe is. Imolában azonban különösen jól muzsikáltak, sőt Albon számára egy ponton még az sem tűnt teljesen irreálisnak, hogy legalábbis megpróbálhassa elkapni Piastrit a dobogóért – ami aztán a Leclerc-párharc miatt nem valósulhatott meg.

Különösen a thai pilóta remekelt újfent amúgy, idén már harmadszor szerzett ötödik helyezését, míg Carlos Sainz nyolcadikként végzett, ami lehetett volna jobb is, de ő is a fentebb citált stratégia és rossz időzítésű SC-megszakítások kárvallottja volt. Az azért így is kijelenthető hét forduló után, hogy a Williamsen belül határozottan Albon szállítja a konstans és erősebb produkciót, nem a spanyol.

Vesztes: Mercedes

Talán a 2025-ös idényben most muzsikált a legrosszabbul a Mercedes. Nyilván az ő futamuk is alakulhatott volna másként, ha George Russell-lel nem az eredetileg is kétkiállásosra tervezett taktikát választják, de azt követően sem volt az igazi a W16-os tempója: Leclerc Ferrarija például határozottan gyorsabbnak tűnt valamelyest a britnél.

A végső hetedik helyezésben a balszerencse is szerepet játszott a vb-összetettben is így kissé leszakadó Russellnek, de összességében is csalódáskeltő volt a vasárnapi teljesítmény a szombati harmadik rajtpozíció után. És akkor azt még nem is említettük, hogy Andrea Kimi Antonelli számára egy Q2-es búcsút és egy műszaki hibás kiesést hozott karrierje első hazai F1-es nagydíja.

Győztes: Isack Hadjar

Ahogy a Williams remeklése sem váratlan már, igazából az sem, hogy megint Isack Hadjar volt a Red Bull-négyesen belül az, aki Verstappen mögött a legjobb produkciót nyújtotta. Miközben Yuki Tsunoda autót zúzott az időmérőn és épp csak pontot szerzett, Liam Lawson pedig megint beleszürkült a mezőnybe, addig a francia újonc újabb remek produkciót rakott le az asztalra.

Kezdve azzal, hogy bevitte megint a Q3-ba a Racing Bullst, majd pedig a versenyen gyakorlatilag mindenféle kavarodás ellenére megőrizte a pontszerző pozícióját. Nem kizárt, hogy az energiaitalosokat ismerve szép lassan elkezdenek majd arról beszélni, hogy Hadjart mikor veszik fontolóra a Red Bull Racingnél is…

Vesztes: Aston Martin

A szombati kvalifikáción még pozitív szenzációs nyújtott az Aston Martin azzal, hogy a közepes abroncsokat használva az ötödik és a nyolcadik rajthelyeket kaparintották meg, és tűnhetett úgy, hogy a merész stratégia mellett esetleg az átfogó fejlesztési csomag is előrelépést hozott az AMR25-ösnél.

Vasárnap aztán jött a kijózanító pofon: amellett, hogy ők is benézték a taktikát, az említett gumiválasztással eleve némi hátrányba hozták magukat, de ráadásként az első etapot leszámítva – ahol egyébként is eléggé egyben maradt a komplett élboly, ami visszafogott tempóra enged következtetni – a sebességük is elillant. Így pedig az időmérős bravúr ellenére végül üres kézzel, nulla ponttal távoztak Imolából Fernando Alonsóék.

Az F1-es Emilia-romagnai Nagydíj kapcsán öt fő tanulságot is összeszedtünk, FormulaPlusz rovatunk másik állandó cikksorozatának imolai része ide kattintva olvasható.