Bár hivatalos bejelentés és megerősítés még mindig nem történt, minden jel arra utal, hogy a vasárnapi Szingapúri Nagydíj volt az utolsó versenye Daniel Ricciardónak a Formula-1-ben, és az őszi szünet utáni USA Nagydíjtól kezdve Liam Lawson veszi át a helyét a Visa Cash App RB-nél, és az ülést 2025-re is megtartja majd.
Ricciardo a vasárnapi futam után könnyek között nyilatkozott: elmondta, hogy „fel kell készülnie rá”, hogy ez volt az F1-es karrierje vége, de sokkal jobban érinti ez, mint két éve, amikor a McLarentől való elküldése nem maradt neki hely a rajtrácson.
Akkor a Red Bull nyújtott neki mentőövet azzal, hogy egykori legfőbb sikereinek helyszínén tartalék- és szimulátorversenyző lehetett, és részben az ebben a pozícióban mutatott produkciója győzte meg arról az energiaitalosokat tavaly év közben, hogy érdemes az ausztrálnak esélyt adni az akkor még AlphaTauri névre hallgató istállónál az alulteljesítő Nyck de Vries helyén.
De vajon most is bevállalna-e egy hasonló tartalékosi szerepkört? Ricciardo határozott választ és magyarázatot is adott erre:
„Nem” – jelentette ki a többszörös futamgyőztes a Formula.hu jelenlétében Szingapúrban. „Nyilván tavaly nagyon is volt értelme annak, hogy egy lábamat ott tartottam az ajtóban, és a nagy képet illetően a cél az volt, hogy megpróbáljak visszatérni a Red Bullhoz. Szerintem nincs sok értelme ezt újra megcsinálnom, nem fogja újra beindítani a pályafutásomat.”
„Emellett már 35 éves is vagyok, és megmutattam a tempóm az előző években, de nyilván evidens volt, hogy nehezebb volt ezt megtennem minden hétvégén. És talán ez kicsit a kortól függ. Úgy vélem, határozottan könnyebb volt ez számomra, amikor 25 éves voltam, nem pedig 35, de talán a versengés szinte is nőtt.”
„Szerintem ez valószínűleg közös az összes sportban: a szimulátorok egyre jobbak, a gyerekek egyre fiatalabban kezdik, és természetszerűleg felkészültebbek. És most már hozzáférnek az összes onboard felvételhez is, szóval megnézhetsz és tanulmányozhatsz mindenkit. Szóval talán a színvonal nőtt, és valószínűleg túl nagy feladat, hogy ezen a szinten harcoljak hétről hétre.”
„De nem lehetek emiatt csalódott. Örülök, hogy egykoron képes voltam rá, és jól éreztem magam. És ha ez a vége, akkor biztosra akarok menni, hogy jó emlékekkel távozom a sportból és nem jutok el oda, hogy csak felőröl az egész és minden hétvégén kiesem a Q1-ben. Az nyilván nem annyira jó móka.”
