Valószerűtlenül nagyot lépett előre az Aston Martin a jelenkori ground effectes versenyautók életciklusának második idényére. A csapathoz egy váratlan fordulattal csatlakozó Fernando Alonso hétvégéről hétvégére brillírozik, az eddigi öt futamból négy alkalommal állt a dobogó harmadik fokán, s bár a közvélemény azt vizionálja, hogy a Red Bull akár az összes idei futamot megnyerheti, a zöldeknél nem titkolják: a közvetlen élmezőnyben settenkedve abban reménykednek, hogy amennyiben a domináns csapat hibázik, képesek lesznek kíméletlenül kihasználni a lehetőséget.
Lawrence Stroll tevékenysége egészen eddig az évig megosztotta a véleményeket, azonban az idei produkcióval a kanadai milliárdos az abszolút szkeptikusokat is meggyőzte szándékai komolyságáról. A Hondával kötött, a mai napon bejelentett friss szövetség pedig nem más, mint a kivont és magasba emelt kard, amellyel a dúsgazdag üzletember 2026-tól rohamot kíván indítani az F1 teljes meghódítására. Ugyan a konstelláció megjelenése most még távolinak tűnik, a Formula.hu szerint már most tisztán látszik, hogy Strollnak legalább öt nyomós oka van arra, hogy dörzsölje a tenyerét és elégedett legyen a döntésével.
1. Azt kapják a Hondától, amire szükségük van
Bár a Red Bull a modernkori F1-ben képes volt ügyfélcsapatként világbajnoki címeket nyerni, ilyesmit mostanában még elképzelni is nehéz lenne. Az Aston Martinnál rendszerint hangsúlyozzák, hogy a Mercedestől minőségi portékát kapnak, de tökéletesen felismerték, hogy amennyiben magasabbra szeretnének jutni, ahhoz elengedhetetlenül fontos egy olyan motorgyártó teljes támogatása, amely elsősorban rájuk összpontosít, ahol ők állnak a fejlesztések középpontjában. A bejelentés rámutatott, hogy a Honda – amely 2021 óta „alvállalkozóként” dolgozik be az energiaitalosok motorrészlegének – exkluzív partnere lesz a zöldeknek és egyelőre más partnercsapatban nem is gondolkodnak.
Érdekesség, hogy alternatíva mindkét oldalon kínálkozott: a Honda egy darabig vizsgálta az AlphaTauri felvásárlásának lehetőségét, majd a télen mély tárgyalásokat folytattak a McLarennel is, míg az Aston Martin maradhatott volna a Mercedes-szekértáborban, de az Audi–Porsche vonalon is mozogtak egy darabig. A kiszivárgott információk alapján Stroll a sok szék közül a földre ülő Porschét szerette volna mégiscsak az F1-be csempészni, mégpedig oly módon, hogy az Audi erőforrásait címkézték volna Porschére. A paktum állítólag ott bukott meg, hogy a négykarikások nem kívántak extra technikai támogatást nyújtani, azonban a Miami Nagydíj előtt folytatott tárgyalásoknak lett hatása: úgy tudjuk, hogy a Honda ennek hatására tovább javított a kondíciókon, így nem volt több kérdés.
2. Ha a Honda beszáll, soha nem fukarkodik
Amikor a Honda a múltban gyári programmal megjelent az F1-ben, soha nem fösvénykedtek, mindig tisztességes mennyiségű pénzt költöttek. Elég csak a McLarenre gondolni: a rossz nyelvek szerint a wokingiak a 2015 és 2017 közötti, sikeresnek legkevésbé sem mondható hondás időszakban olyan tisztességes pénzügyi muníciót kaptak a japánoktól, hogy abból tartották fenn magukat az azt követő időszakban. Noha a financiális részletekre a hivatalos sajtóközlemény nem tért ki és arról a japán vállalat vezetői sem ejtettek szót a tokiói sajtóértekezleten, nem alaptalan azt feltételezni, hogy a friss együttműködés ezen a fronton is előnyös lesz az Aston Martin számára. Anyagi gondok nyilvánvalóan nincsenek a zöldeknél, de ez vélhetően nyugtatóan hat majd a tulajdonosi kör azon részére is, amely állítólag a közelmúltban aggódva szemlélte az elképesztő invesztíciókat.
3. Egy kulcsember nem csinál nyarat – vagy mégis?
Képtelenség megjósolni, hogyan alakulnak majd az erőviszonyok a motorgyártók között, amikor 2026-ban bevezetésre kerül az új hajtóműformula, azonban a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján ígéretesek az Aston Martin–Honda kilátásai. A japánok sorra nyerik a vb-címeket a Red Bull-lal, s bár az erőviszonyok latolgatása során a gyártók mindig igyekeznek a másikra mutogatni, hogy ki az erősebb, a Hondának nyilvánvalóan nincs oka a szégyenkezésre. Az alapok adottak, az űrközpontra emlékeztető sakurai fejlesztőközpontban pedig a mérnökök nem a babérjaikon ülnek majd 2026-ig.
Martin Whitmarsh, az Aston Martin Performance Technologies vezérigazgatója a McLaren után másodszor csábította vissza az F1-be a Hondát, de legalább ennyire fontos lehet Dan Fallows technikai igazgató személye, akinek bajnoki titulusokkal megspékelt közös múltja van a gyártóval. Míg a McLarennek beletört a bicskája a kulturális és mentalitásbeli különbségek menedzselésébe, addig a Red Bull szoros szinergiát alakított ki a japánokkal, Fallows pedig – aki az energiaitalosoktól érkezett az Aston Martinhoz – tevékeny részese volt ennek a folyamatnak. Amikor a brit dobta az aerodinamikai vezetői státuszt a Red Bullnál és felcsapott a zöldek technikai igazgatójának, magával vitt egy komolyabb mérnökcsoportot is, akik gyaníthatóan szintén értik a japán féllel kapcsolatos csíziót, ez pedig különösen fontos lehet – pláne a kezdeteknél. A „Team Silverstone” – az egykori Jordan istálló sokadik utódverziója gyakran hivatkozik magára így – egyébként a múltban gyakran megmutatta, hogy képesek voltak a kőből is levest főzni, a most kínálkozó lehetőségnél sokkalta rosszabb helyzetből is tudtak komoly eredményeket csiholni.
4. Csináld magad!
A Stroll-korszak legfontosabb mérföldköve lesz a nyáron átadásra kerülő új főhadiszállás, a campus, amelynél modernebb központtal egyetlen másik rivális alakulat sem rendelkezik. Az új komplexum révén minden adott lesz ahhoz, hogy az Aston Martin teljes egészében saját magának készítse a versenyautóját. A Mercedes-együttműködés keretein belül a gárda jelenleg a váltót és a hátsó felfüggesztést is a csillagosoktól szerzi be, ami legalább annyira áldás, mint átok. Áldás, mert készen kapják, ugyanakkor átok is, mert korlátok közé szorítja a mérnöki gárdát.
Az év eleje óta főképp a Red Bull táborából érkeztek mókásabb megjegyzések arra, hogy az AMR23 hasonlóságot mutat a tavaly használt RB18-as Red Bull-lal, ez pedig sejteti azt is, hogy miért nincs akkora mozgástere az Aston mérnöki gárdájának: egy másik koncepcióhoz szabott váltóval, hátsó résszel kell működtetniük a saját, energiaitalos behatású koncepciójukat. A Honda partnereként maguknak készítik majd az ominózus komponenseket, amelyek finomításán együtt is dolgozhatnak majd. Akad ebben persze nehézség is, hiszen a költségvetési sapka hatálya alatt ilyen komponenseket fejleszteni komoly kihívásnak ígérkezik, amit Martin Whitmarsh is elismert a rögtönzött keddi sajtóbeszélgetésen.
5. Máris felrobban Lawrence Stroll telefonja?
Amikor az idei szezon elején az Aston Martin alaposan „bekezdett” és Alonso szórni kezdte a dobogós helyezéseket, a Formula.hu a paddock sűrűjében azt tapasztalta, hogy a szakma egy része feltette a kérdést: oké, de meddig tudják ezt a lendületet megtartani? A Honda 2026-os csatlakozása és a gyári státusz újfent ráerősített a zöldek ázsiójára, ez ugyanis azt mutatja, hogy megkérdőjelezhetetlenül komolyak a szándékok a folytatásra is.
Bár az együttműködés kezdete még odébb van, talán nem elhamarkodott azt feltételezni, hogy a sima ügyfélcsapatból gyári formációvá váló különítmény egycsapásra vonzóvá válik majd csúcspilóták számára is. Ugyan a Honda deklarálta, hogy nekik nincs ellenvetésük az ellen sem, hogy a márkával annak idején csúfondáros hangulatban szakító Alonso vezesse az autót, ha jelen lesz még akkor az F1-ben a veterán spanyol, de valószínűsíthető, hogy más nagyágyúk is elkezdenek szemezni a kétszeres vb-első helyével.
A tulajdonos fia, Lance Stroll helye alighanem megkérdőjelezhetetlen marad, míg a másik ülésbe talán – kis túlzással – bárkit megkaphat a milliárdos tulajdonos 2026-tól. Érdekesség: a Hondánál leszögezték, teljes mértékben a csapat kezébe adják a döntést a versenyzőkkel kapcsolatban és nem fogalmazódik majd meg elvárásként, hogy japán versenyzőt is szerződtessenek.
Mínusz 1:
A sok pozitívum mellett ki kell térni egy negatívumra is: a japán gyártó leszögezte, hogy motorszállítóként kizárólag az Aston Martinra összpontosítanak majd, nem terveznek ügyfélcsapattal szerződni. Ebből a helyzetből fakadóan meglesz az a hátrány, hogy a Stroll-csapat kizárólag magára hagyatkozhat majd a fejlesztéseknél, s ha ez valóban így marad, nem lesz, akire támaszkodhatnak, akivel megoszthatnak információkat, tapasztalatokat. Az F1-ben szintén magányos Alpine helyzete jól mutatja, hogy ez mennyire necces helyzetet tud teremteni…
***
Az Aston Martin–Honda házassággal a Formula Podcast friss műsora is kiemelten foglalkozik!