Kedden délelőtt mutatta be új Formula-1-es autóját a Ferrari, amelyet aztán pályára is vittek Charles Leclerc-ék Fioranóban. Bár külsőre sok ponton hasonlít a 2022-es versenygépre, amellyel győzelmekkel kezdték a szezont, később azonban be kellett érniük a konstruktőri ezüstérmessel az őket fejlesztések terén átlépő, s a Scuderia hibáit kíméletlenül kihasználó Red Bull mögött, ám az SF-23-as valójában jelentősen át lett alakítva – legalábbis erről beszélt a leleplezés után Enrico Cardile, a maranellóiak karosszéria-részlegének vezetője:
„A 2023-as autónk egy továbbfejlesztése annak, amivel tavaly versenyeztünk. Valójában azonban teljesen újraterveztük” – idézi a szakembert a RaceFans.net szaklap. „Aerodinamikai oldalról növeltük a függőleges leszorítóerőt, hogy még inkább alkalmazkodjunk az új aeroszabályokhoz és elérjük a kívánt egyensúlyi karakterisztikát.”
„A felfüggesztést is újraterveztük, hogy segítsük az aerodinamikát és szélesebb spektrumon hajthassunk végre beállításbeli változtatásokat a pályán. A legnyilvánvalóbb változtatás az első felfüggesztésnél látható, ahol alacsonyra helyezett rúdra váltottunk. Az első szárny is más, ahogy az orr kialakítása is, míg a karosszéria egy extrémebb verziója annak, amit tavaly láthattunk.”
Kiküszöbölte-e az Achilles-sarkát a Ferrari?
Legalább akkora hangsúlyt fektetett a Ferrari az erőforrásra is, mint az alvázra, hiszen 2022-ben számos műszaki problémájuk a motorra volt visszavezethető – ahogy az idény második felében látott némi teljesítménybeli visszaesés is, hiszen valamelyest visszafogták a hajtásláncot, hogy az megbízhatóbbá váljon.
A sajtóban 30 lóerős előrelépésről pletykáltak – annak ellenére, hogy csak megbízhatóság javítását célzó módosítások és fejlesztések engedélyezettek –, s bár konkrét értékeket nem mondott, Enrico Gualteri, a motorrészleg főnöke elmondta, hogy igyekeztek megoldani a tavalyi nehézségeiket:
„A motorfejlesztéseket befagyasztották tavaly óta, beleértve a folyadékokat, az olajat és az üzemanyagot, s egyedül megbízhatósági változtatásokat engedélyezettek, ami az Achillesz-sarkunknak számított előző évben. A belsőégésű motorra és az elektromos részekre koncentráltunk. Ezzel egyidejűleg igyekeztünk kihasználni a tavaly a pályán gyűjtött tapasztalatokat, átnéztük az összes visszajelzést és gyengeségre utaló jeleket a használt motorkomponenseken. Emellett változtattunk az összeszerelési folyamatainkon is.”
„Igyekeztünk megérteni a problémák gyökerét, és minden eszközzel próbáltuk megoldani őket. Ez minden területet érintett a tervezéstől a kísérletezésig, hogy rövid időn belül kipróbálhassuk az új megoldásokat. A munka persze soha nem ér véget, folyamatosan fejlesztünk a komponenseket, hogy elérjük a kívánt megbízhatósági szintet.”
A szakember hozzátette: voltak biztató eredményeik a próbapadon, de majd csak a pályán derül ki, mennyire sikerült megoldaniuk a gondokat és mennyit léptek előre.
