Elkezdődött a 2023-as esztendő, s bár a Formula-1 még egy bő hónapig a téli álmát alussza, érdemes már most összeszednünk, mi is vár ránk az előttünk álló szezonban. Pontokba szedve jártuk körül, mi változik a száguldó cirkuszban tavalyhoz képest.
Rekordhosszú versenynaptár egy új helyszínnel
Folytatódik az utóbbi évek folyamatos, csak a koronavírus-járvány által ideiglenesen megtorpantott bővülése: rekordot jelentő 24 fordulóból áll(hat) a 2023-as évad az F1-ben. A feltételes mód azért indokolt, mert egyelőre nem dőlt el, pótolják-e a pandémia miatti korlátozások okán újfent törölt Kínai Nagydíjat – bár friss fejlemény, hogy állítólag a sanghaji szervezők azon dolgoznak, hogy az utóbbi hetek lazításai után mégis sor kerülhessen április 16-án a futamra. Ha ez mégsem jön össze, állítólag Portimao és Isztambul a két fő favorit a beugrásra. Ha egyáltalán nem lesz helyettesítve Kína, a 23 állomás még így is új csúcsot eredményezne.
Az évad a szokásosnál korábban kezdődik, hiszen már március első hétvégéjén Bahreinben versenyez a mezőny – egy héttel az egyetlen hivatalos háromnapos téli tesztet követően, amelyet ugyanezen a helyszínen futnak február 23-25. között. A versenyek sorrendje többé-kevésbé megegyezik a tavalyival, bár van néhány változás: Baku például április végére került, Barcelona pedig Monaco utánra, míg a Hungaroring ezúttal nem a nyári szünet előtti utolsó forduló lesz, azt ugyanis Spa-Francorchamps kapta.
A 2021-ben beugró Katar egy év kihagyás után immár állandó szerződéssel rendelkezve tér vissza, de lesz egy újonnan debütáló pálya is, méghozzá Las Vegasban. A Miami és a COTA utáni harmadik amerikai helyszínen ráadásul a lebonyolítás is rendhagyó lesz, hiszen helyi idő szerint szombat este rendezik a futamot, ami magyar idő szerint vasárnap reggeli időpontot jelent, mintha egy távol-keleti viadalról lenne szó (az összes futam kezdési időpontja ebben a cikkben található). A szezon szokás szerint Abu Dhabiban zárul, méghozzá november utolsó vasárnapján.
A 2023-as F1-es versenynaptár:
Március 3-5. | Bahreini Nagydíj, Szahír |
Március 17-19. | Szaúd-arábiai Nagydíj, Dzsidda |
Március 31-április 2. | Ausztrál Nagydíj, Melbourne |
Április 14-16. | ??? |
Április 28-30. | Azerbajdzsáni Nagydíj, Baku * |
Május 5-7. | Miami Nagydíj, Miami |
Május 19-21. | Emilia-romagna-i Nagydíj, Imola |
Május 26-28. | Monacói Nagydíj, Monte-Carlo |
Június 2-4. | Spanyol Nagydíj, Barcelona |
Június 16-18. | Kanadai Nagydíj, Montreal |
Június 30-július 2. | Osztrák Nagydíj, Spielberg * |
Július 7-9. | Brit Nagydíj, Silverstone |
Július 21-23. | Magyar Nagydíj, Hungaroring |
Július 28-30. | Belga Nagydíj, Spa-Francorchamps * |
Augusztus 25-27. | Holland Nagydíj, Zandvoort |
Szeptember 1-3. | Olasz Nagydíj, Monza |
Szeptember 15-17. | Szingapúri Nagydíj, Szingapúr |
Szeptember 22-24. | Japán Nagydíj, Suzuka |
Október 6-8. | Katari Nagydíj, Lusail * |
Október 20-22. | USA Nagydíj, Austin * |
Október 27-29. | Mexikóvárosi Nagydíj, Mexikóváros |
November 3-5. | Sao Pauló-i Nagydíj, Interlagos * |
November 16-18. | Las Vegas-i Nagydíj, Las Vegas |
November 24-26. | Abu Dhabi Nagydíj, Yas Marina |
* sprinthétvége |
Ha minden más jelentős nemzetközi széria idei menetrendjére kíváncsi vagy, ide kattintva megtalálod őket.
Még több sprint
A fentebbi versenynaptárból már kiderült, hogy az előző két évvel ellentétben idén már nem három, hanem hat helyszínen rendeznek szombatonként sprintet – annak ellenére, hogy mind az F1-es szereplők, mind a rajongók részéről minimum felemás az újítás fogadtatása. Az eddig erre használt pályák közül újra kap sprintet Spielberg és Interlagos, míg újonnan került a vonatkozó listára Baku – ott lesz tehát az idei első rövid futam –, Spa, a visszatérő Katar és a COTA.
Bár állítólag felmerült lehetőségként, a sprintek szerepén és lebonyolításán egyelőre nem változtatnak, azaz nem válik ön- és különálló eseménnyé, hanem továbbra is az határozza meg az adott hétvégéken a másnapi rajtsorrendet. Ráadásul egyelőre úgy tűnik, a sprinthétvégéken totálisan felesleges szombat déli második szabadedzésektől sem sikerült megszabadulni…
Három újonc, egy visszatérő, két átigazoló
Na de kik fognak rajthoz állni ezeken a futamokon? A mezőny létszáma változatlanul 20 fő, s ugyanaz a tíz csapat alkotja, mint 2017 óta folyamatosan – bár épp friss hír, hogy az FIA nyitott lehet a jövőben új istállók érkezésére. A versenyzői felállásokat tekintve viszont lesznek változások, hiszen mindössze négy csapat vág neki ugyanazzal a párossal, mint amivel 2022-t befejezte. A három élgárda, a Red Bull, a Ferrari és a Mercedes mellett csak az Alfa Romeo nem változtatott.
Két pilóta váltott mindössze csapatot: Fernando Alonso a visszavonult Sebastian Vettel helyére érkezik az Aston Martinhoz, míg a spanyol ülését az AlphaTauritól távozó Pierre Gasly foglalja el az Alpine-nál. Vettel távozása ellenére sem maradunk azonban német versenyző nélkül, hiszen visszatér a rajtrácsra Nico Hülkenberg, aki honfitársa, Mick Schumacher helyét foglalja el a Haasnál Kevin Magnussen oldalán.
Lesz három újonc is a mezőnyben, ami az év végi értékelőink szempontjából is üdvözítő hír, elvégre tavaly jelöltek hiányában ki sem tudtuk osztani szokásos díjunkat ebben a kategóriában. A debütánsok közül kétségkívül Oscar Piastri lehet a legjobb helyzetben a versenyképességet tekintve, hiszen ő a McLarennél mutatkozhat be. Az AlphaTauri új szerzeménye, Nyck de Vries csak „kvázi újonc”, elvégre tavaly Monzában már beugrott egyszer a Williamsnél. A Williamsnél pedig az amerikai Logan Sargeant váltja Nicholas Latifit, miután sikerült összegyűjtenie az F1-es szerepléshez szükséges szuperlicenszpontokat.
Az említett Vettel, Schumacher, Latifi trió mellett egyébként lesz egy negyedik hiányzó is 2022-höz képest Daniel Ricciardo személyében. Az ausztrált a Red Bull harmadik pilótájaként és tartalékjaként láthatjuk majd néhány hétvégén, míg Schumacher ugyanezt a posztot fogja betölteni a Mercedesnél.
A 2023-as F1-es mezőny:
A nevezési listából kiderül még egy érdekesség: a Red Bullnál véget vetettek a színjátéknak, a motor nevébe az RBPT mellé visszakerült a Honda is.
Vándorló csapatfőnökök
Ezúttal nemcsak a pilóták, hanem a csapatvezetők között is óriási átrendeződés zajlott, hiszen négy alakulat is új főnökkel fog nekivágni az idénynek. A Ferraritól távozott Mattia Binotto, akinek a helyét Frederic Vasseur foglalta el. Az még nem dőlt el, hogy az Alfa Romeónál ki ülhet a csapatfőnöki székbe, a Sauber viszont megszerezte vezérigazgatójának a McLarentől Andreas Seidlt. A wokingiaknál így szintén új csapatvezető lesz: ők Andrea Stellát léptették elő. A Williamsnél pedig vélhetően ettől a keringőtől függetlenül távozott Jost Capito, akinek szintén nem ismert még az utódja.
Minimális műszaki módosítások
A teljesen új autókat eredményező 2022-es szabályváltozási csomag után idén csak kisebb elemeiben változnak a technikai előírások. Ezek egy része a tavaly sokaknak fejfájást – a pilótáknak szó szerint – okozó pattogás ellen irányul: 15 milliméterrel megemelik a padlólemezek szélét, 10 milliméterrel pedig a diffúzorok „torkát”, emellett még több szenzort helyeznek el az autókon, hogy pontosabban mérhessék a függőleges irányú mozgását a versenygépeknek.
Csökken a minimumsúly is: a tavalyi 798 kilogramm helyett 796 az idén előírt legkisebb tömeg. Ezen kívül megerősítették a bukókeretet, összefüggésben Guanyu Zhou ijesztő silverstone-i balesetével, valamint nagyobbak lesznek a visszapillantó tükrök is az autókon, miután a versenyzők többször is arra panaszkodtak, hogy sokszor nem látják rendesen az autó körüli történéseket a túl nagy holttér miatt.
Kísérleti időmérők és sprintek, egyértelműbb büntetések
A sportszabályzat is módosult néhány ponton. A tavalyi monzai káoszra reagálva az FIA egyértelműsítette, hogy pontosan milyen módszertan szerint osztják ki a büntetéseket abban az esetben, ha több pilótát is hátrébb sorolnák motorcsere okán a rajtrácson. Ennek lényege, hogy aki összesen 15 helynél több büntetést gyűjtött be, az automatikusan a rajtrács végére sorolódik, míg a kevesebb hellyel szankcionált pilótákat először „fiktív” rajtpozíciókba sorolják hátra, majd az üres rajtpozíciókat eltüntetik a rajtrács összerántásával.
Emellett két dologgal is kísérletezni fog idén az FIA. Egyfelől a sprintversenyeken már a rajt és a biztonsági autós újraindítások után egy körrel engedélyezni fogják a DRS használatát az eddigi kettő helyett, s ha beválik a szorosabb futamokat célzó újítás, akkor 2024-től már a vasárnapi nagydíjakon is életbe léptethetik. Másfelől két, egyelőre meg nem nevezett hétvégén az időmérős lebonyolításon is csavarnak egyet azzal, hogy a Q1-ben csak a kemény, a Q2-ben a közepes, a Q3-ban pedig a lágy keverékű abroncsokat használhatják majd a pilóták.
Végezetül szót kell ejteni a költségplafont érintő szabályokról, elvégre a tavalyi esztendő legnagyobb F1-es botránya is ehhez kapcsolódott. A terveknek megfelelően a limit idén még tovább csökken: a tavalyi 141,2 millió dollár helyett 137,4 millióból kell gazdálkodniuk a csapatoknak (legalább a költségsapka hatálya alá tartozó területeken).