Különösen a 2022-es Formula-1-es idény első felének jelentette az egyik fő beszédtémáját a delfinezésnek nevezett jelenség, amely az új szabályok szerint épített szívóhatású – vagy angol szakszóval ground-effect – versenygépek egyik kellemetlen velejárója volt. A pattogás egyfelől roppant kényelmetlenné tette a vezetést a pilóták számára, másfelől értékes köridőt is veszítettek vele az istállók.
Az egyéni és konstruktőri világbajnokságot is fölényesen megnyerő Red Bull tervezőzsenijét, Adrian Newey-t azonban érte váratlanul mindez, hiszen több évtizeddel ezelőtt, amikor ugyancsak hasonló filozófia szerint épített autókkal versenyeztek az F1-ben, ugyancsak fennállt a jelenség – sőt, a szakembert inkább az lepte meg, hogy a riválisokon ennyire kifogott a probléma:
„Volt egy alapvető képem a szívóhatás elvéről, valamint a 40 évvel ezelőtt látott pattogásos jelenségről. Szóval sejtettem, mi vár ránk. Legfeljebb annak mértékén lepődtem meg. Igazából mindenkinek tudnia kellett volna erről: ez egy olyan jelenség, amely benne van ezeknek az autóknak a génjeiben” – magyarázta az Auto Motor und Sport hasábjain Newey, aki azt elismerte, hogy nehezen szimulálható a delfinezés, de ők ennek ellenére is megoldották még a holtidényben:
„Nehéz átültetni ezt a problémát egy modellautóra, hiszen az rögzítve van a szélcsatornában, szóval nem lehet szimulálni a jelenséget. De volt rá mód, hogy megjósoljuk ezt, mi pedig elég gyorsan úrrá is lettünk rajta az utolsó tesztnapon bevetett fejlesztéssel. Mire a bahreini teszt véget ért, sikerült egy olyan szintre szorítanunk, ahol már nem volt zavaró.”
„A probléma a ’ground-effect’ autókkal, hogy arra bátorítanak, hogy az aerodinamikai stabilitás határán mozogj. Ha átléped azt a határt, akkor jelentkezik a pattogás. Nem egyszerű megtalálni a megfelelő egyensúlyt a leszorítóerő és a pattogás között” – fogalmazott Newey.
„Ezek az autók rengeteg kompromisszumot igényelnek. A trükk, hogy megtaláljuk a helyes arányt a hasmagasság, a leszorítóerő és a pattogás között. 40 éve nyilván nem álltak rendelkezésünkre a jelenlegi szimulációs eszközök. Jobban meg kellett értenünk a dolgot. Ugyanakkor a szabályok nagyobb szabadságot tettek lehetővé, az autó alatti csatornák kialakítása révén hatékonyabban tudtuk megoldani annak idején a problémát.”
