Nagyon sokat kritizálták Wokingból a Honda erőforrásait, különösen az együttműködés első és utolsó évében, ebben Fernando Alonso járt az élen. Csalódottsága érthető, hiszen kétszeres világbajnokként már zsinórban a harmadik évét dobhatta kukába a gyenge japán motor miatt.
Tény, hogy a Honda a javulás útjára lépett az évad második felére (de még így is láthatóan a leglassabb egység maradt a négy közül), de a McLaren csapatfőnöke szerint a karosszériát valóban parádésan sikerült fejleszteniük 2017-ben, így nagyobb szerepe van a részsikerekben, mint a japán erőforrásnak. Év végére emiatt rendszeres pontszerzővé váltak, ami az idei évet nézve nagyon is biztató.
„A morál sosem veszett el. Ez az istálló húsz világbajnokságot nyert már, erre mindenki büszke. Rengeteg olyan ember dolgozik itt, akinek az életét jelenti a McLaren. Nem hiszem, hogy sok ilyen vállalat van a világon, ahol a dolgozók ekkora lelkesedéssel vetik magukat a munkába. Sokkal inkább frusztráltak voltak, mintsem demoralizáltak. Soha nem adták fel” – mutatott rá a csapat egyik erősségére Zak Brown.
„Rengeteget léptünk előre, az autó folyamatosan gyorsult az év során és ez kimondottan az autón múlott, mint bármi máson. A motor is javult, de mi végig úgy álltunk hozzá, mintha a világbajnoki címért lennénk harcban. A morál végig remek volt, de túl sok izgalmat nem találtunk az évben. Bennünk volt végig, hogy vajon lesz-e gond és mennyi büntetést fogunk kapni a rajt előtt” – ismerte el a csapatfőnök.
„Mindenki rendkívül éhes a csapatban a sikerre, a Renault-ra váltás pedig új izgalmat hozott magával. Energia és lelkesedés, ez az elmúlt öt évben is megvolt, mindenki keményen dolgozott. Jön az új motor és megvan a két pilótánk, akit akartunk. Remekül dolgozik együtt a stáb”.
„Eric Boullier mindennel elégedett. Valamelyik nap megkérdeztem tőle, hogy van-e még valamire szüksége? Erre csak annyit mondott, hogy nem, minden szükséges dolog megvan. A kilátások egyre jobbak, azt kívánom, bárcsak holnap máris Ausztráliába mennénk” – tette hozzá Brown.