Nagyon megosztja a szakértőket és az internetes világot is, hogy minden esetben a fair play-e a legfontosabb a Formula-1-ben és a csapatutasítás alkalmazása egyszerűen sportszerűtlen, megöli a versenyszellemet, ráadásul nagyon rossz az utasított pilóta számára. Emlékezzünk csak, például 2002-ben mennyire ízekre szedték a Ferrarit, amikor Rubens Barrichellót annak ellenére utasították futamgyőzelme átadására Michael Schumacher számára, hogy a német igen stabil előnnyel vezette a világbajnokságot.
Az érem másik oldala azonban a kőkemény üzleti érdek és a profizmus. Az ellenkező oldalon elhelyezkedő tábor szerint a Formula-1 nem jótékonysági intézmény, nem szabad érzelmi alapon megközelíteni a kérdést. Szerintük a szabályok által megengedett minden eszközzel a végső sikerért kell küzdeni és a világbajnoki összetettben esélyesebb pilótát támogatni, akár csapatutasítással is.
Legutóbb, Silverstone-ban lángoltak fel újra ezek a viták, mivel amikor Vettel a bokszmunkák után Max Verstappen elé került, közvetlenül Raikkönen mögött haladt hosszú körökön keresztül. A többség arra számított, hogy hamarosan helycsere történik, Vettel a pontszámban jóval értékesebb második helyet örökli meg, Kimi pedig hátvédként óvja majd a hátulról erős tempóban közelítő Valtteri Bottastól. A Ferrari nem húzta meg a cserét, Bottas felért a használtabb gumikkal köröző német pilótára, majd a csatában még inkább leharcolta az abroncsait, végül Bottas el is ment.
A csapatutasítást támogató tábor számára érthetetlen volt a Brit Nagydíj lefolyása, így Vettel a gumihiba miatt (amit az elfékezések nélkül el is kerülhetett volna jobb eséllyel) nemhogy második nem lett, de mindössze a hetedik pozíciót csípte el. Ha esetleg év végén Sebastian Vettel csak 2-3 ponttal marad alul Lewis Hamiltonnal szemben a világbajnoki címért folytatott harcban, alighanem a Ferrari-rajongók a fejüket verik a falba, hogy miért nem tett meg mindent a csapat a pontok maximalizálásáért. Ez a forgatókönyv viszont gyakorlatilag semmibe vette volna Kimi Raikkönen érdekeit, aki az időmérőn és a versenyen is gyorsabb volt, mint csapattársa.
A Mercedesnél Bottas ugyan már két futamot is nyert, de egyszer sem végzett közvetlenül Hamilton előtt (sőt, mindkét esetben Vetteltől vett el értékes pontokat). Bahreinben egyértelműen látszott, hogy Bottas Hamiltont segítette, kitért az útjából kétszer is, hogy a brit gyorsabban megelőzhesse, másodjára már egyiküknek sem volt hátra kerékcseréje, mégsem csatázott egy másodpercig sem Bottas. Barcelonában is a finn segítette Hamiltont, ott össze is jött a futamgyőzelem. Bottas perceken át remekül tartotta fel a friss gumikon érkező Vettelt, amivel Hamilton értékes másodperceket nyert a felzárkózáshoz. Amikor pedig a második kerékcsere után fordult a kocka és Hamiltoné lett a gumielőny, jóval könnyebben érte utol német riválisát.
Éppen ezek azok az apróságok, ami miatt a legtöbben úgy vélik, a Mercedes profi szemlélete jobb, mindent megtesznek Hamilton világbajnoki címéért, a Ferrari azonban a meccselésben évek óta rendkívül gyenge és fontos pillanatokban tétova. Szerintetek melyik tábornak van igaza? Helyes lett volna megcserélni a két Ferrari pilótát Silverstone-ban, vagy jól döntött a Ferrari, hogy nem utasította Raikkönent a pozíciócserére? És mi volt a helyzet Monte-Carlóban?
