1. Michael Schumacher
A hétszeres világbajnok amellett, hogy másfél évtized alatt a sportág legeredményesebb versenyzőjévé vált, évről évre kivívta társai és a közvélemény ellenszenvét, megtestesítve a félig utált, félig imádott sportolók archetípusát. Vitatott körülmények között nyert 1994-ben, és ugyanígy veszített 1997-ben, emlékezetes csörtéket vívott David Coultharddal, ferraris uralma alatt pedig több olyan megmozdulásban is része volt, melyeknek Rubens Barrichello itta meg a levét. Minderre a 2006-os monacói, Rascasse-gate tette fel a koronát, ahol nem volt hajlandó elismerni hibáját.
2. Bernie Ecclestone
Mint sikeres üzletembert, Bernie Ecclestone-t sem kerülték el a botrányok pályafutása alatt: Adolf Hitlerről úgy nyilatkozott, hogy jól tette a dolgát, 60 milliós fontos óvadékot fizetett ki egy német bíróságnak, valamint olyan helyekre vitte az F1-et, ahol igencsak megkérdőjelezhetőek voltak az emberi jogok betartásának körülményei.
3. Fernando Alonso
A spanyol pilóta különösen pályafutása elején volt elemében, már ami a kétes ügyeket illeti: a Renault-t olyan dolgokkal vádolta 2006 végén, amelyeket nem szégyellt, a McLarennél pedig amellett, hogy Lewis Hamilton ellen áskálódott, csapatát fenyegette az emlékezetes kémbotrány részeként. Egy évvel később a sportág történetének egyik legnagyobb csalásában is szerepet játszott, hiszen azután nyerte meg a Szingapúri Nagydíjat, miután Nelson Piquet főnökei utasítására falnak csapta autóját. A Ferrarinál sem maradt ki a buliból, a 2010-es Német Nagydíjon Felipe Massa volt kénytelen átadni neki az első helyet csapatutasítás után.
4. Helmut Marko
Bár Christian Horner a Red Bull, Franz Tost pedig a Toro Rosso csapatfőnöke, az energiaitalosok szálait valójában az egykori F1-es pilóta mozgatja. Ő szabja meg, hogy ki és hol versenyezzen, karrierek állhatnak vagy bukhatnak egy-egy döntésén.
5. Flavio Briatore
Bár karrierje első nagy sikerkorszaka, a kilencvenes évek közepe sem volt teljesen tiszta (emlékezzünk csak a Benetton üzemanyag-töltő esetére ’94-ből Hockenheimből), igazából a 2008-as ütközésbotránnyal véste bele nevét a Forma-1-es bűnök nagykönyvébe. Az FIA élete végéig eltiltotta a szerepvállalástól, ám 2010-ben egy francia bíróság felülbírálta az ítéletet – ennek ellenére csak vendégként szokott megjelenni egy-egy futamon, immár átalakított arcberendezéssel.
6. Sebastian Vettel
A négyszeres világbajnok „Baby Schumiból” vált közellenséggé sokak szemében, részben a nagy előd által kitaposott ösvényt követve. 2013-ban Malajziában nem teketóriázott, amikor a csapatutasítást megszegve előzte meg Mark Webbert, tavaly pedig a hírek szerint tevékeny szerepet játszott Danyiil Kvjat Red Bulltól történt menesztésében. A csúcs azonban mégis a Mexikói Nagydíj volt, ahol keresetlen szavakkal illette az FIA versenyigazgatóját, Charlie Whitingot.
7. Alain Prost
Könyvtárnyi szakirodalmat lehet megtölteni a francia Ayrton Sennával vívott, botrányszagú elemekkel megfűszerezett csatájáról, de nem állt tőle messze, hogy nyíltan kritizálja aktuális csapatát. 1989-ben, Monzában, abban a tudatban, hogy a következő évben a Ferrarinál fog versenyezni, „véletlenül” leejtette trófeáját a tifosi közé, két évvel később pedig a Scuderia autóját nevezte traktornak, amely miatt Maranellóban sem volt maradása.
8. Ayrton Senna
A brazil pilótának a köré épített mézes-mázos legendárium ellenére legalább akkora része volt a Prosttal folytatott vitákban, mint ellenfelének, vezetési stílusát éppen annyian kritizálták, mint amennyien csodálták, nem beszélve az olyan esetekről, amikor felpofozta Eddie Irvine-t azért, mert az vissza merte előzni.
