Preston nem kívülállóként beszél bele a „nagyok” dolgába, hiszen az elmúlt két évtizedben ő is bőven kivette a részét a Formula-1-ből: dolgozott az Arrowsnál, a McLarennél, és ő vezette a Super Aguri létrehozását is. Ma már az elektromos sorozatban szerepel a csapattal, de közelről figyeli a királykategória fejleményeit is, amit egyre több kritika ér a rajongók részéről a küzdelem egyoldalúsága miatt.
„A Hamilton és Rosberg közötti csata ugyan kreált némi látványosságot és vitát, de szerintem ennél több történetvonalra lenne szükség” - fogalmazott Preston. „A jelenlegi helyzet nem tartja fenn az érdeklődést bizonyos országokban és rajongói csoportokban. Mindenki olyan, végletekig kiélezett csatát akar, amelyben az esélyesek demográfiailag kötődnek a nézőkhöz.”
„És ha korlátozva van, hogy mennyi érdekes sztorit mesélhetünk el a bajnokság ideje alatt, akkor ezen sztorik tematikailag is elég egysíkúak. Mindez pedig általában a pénzhez vezethető vissza. Minél sikeresebb egy csapat, annál több pénzhez jut, majd annál jobban tud specializálódni egyes területekre, ami még több sikerhez vezet. Ez nagyon egyértelműen kirajzolódik a mai Formula-1-ben. Egy idő után pedig mindez elég unalmassá válik, elvégre a csapatok azért vannak a sportban, hogy szórakoztassanak.”
A szakember szerint a városi pályákon versenyző Formula-E olyan új irányt vett a nézőkkel való kapcsolatteremtésben, ami még az autósportok csúcsa számára is követendő példa kellene hogy legyen.
„A Formula-1 sokat tanulhatna a Formula-E-től, amely sorozatot alacsony csapatlétszám, költségsapka és egységes elemek köré tervezték, ezzel elősegítve a szoros csatákat, és növelve a szórakoztatást a nézők számára. A rajongókat pedig a műsor közepébe helyezzük, jobb elérést biztosítva nekik a csapatokhoz és a versenyzőkhöz az autogramosztások és a közösségi média révén. Mi nem csak a hagyományos motorsport-rajongókhoz akarunk eljutni, hanem mindenkihez, aki általában véve érdeklődik a sportok iránt. Mellettük pedig a házigazda városok lakosaihoz is.”
„A Formula-1 és a Formula-E is részesült némi kritikában a megszokott motorhang hiánya miatt, aminek megléte összefonódott a motorsporttal. De a Formula-E olyan, mint a római fogathajtó versenyek voltak - kétségtelenül csendben zajlottak, de nagyszerű látványosságot jelentett, amiről a mai napig beszélnek. Ha a Formula-1 szórakoztatóbbá akar válni, ahhoz arra van szüksége, hogy elérhetőbbé váljon a nézők számára és remek látványt nyújtson, semmint arra, hogy zajos, de unalmas versenyeket produkáljon. Ebben a tekintetben pedig sokat tanulhat már motorsport-szakágaktól, és nem is feltétlenül van szüksége radikális átalakulásokra. A kérdés már csak az, hogy hány rajongónak kell még kikapcsolnia a tévét, mielőtt a sport vezetői elköteleznék magukat az érdemi változtatások mellett?”