Egyértelműnek tűnik, hogy az európai és hazai újautópiac robbanásszerű zöldülésének legnagyobb nyertese jelenleg a piac legszélesebb, 16 modellből álló, környezetbarát hibrid elektromos modellportfólióját kínáló Toyota és Lexus. Annak ellenére ugyanis, hogy ma már 21 gyártó kínál 89 részben vagy teljesen elektromos hajtású autót, az európai hibrid elektromos értékesítések négyötödét ez a két márka jegyzi. Ebben kétségkívül szerepe van persze annak is, hogy a hibrid elektromos technológiát 20 évvel ezelőtt világhódító útjára indító Toyota és Lexus a versenytársakkal szemben évtizedes előnnyel rendelkezik annak fejlesztése terén, hibrid autóik a városi közlekedés során akár 50-70%-ban tisztán elektromos üzemmódban, károsanyagkibocsátás és fogyasztás mentes közlekednek, e tekintetben a két márka modelljei tehát etalonnak számítanak a piacon. Olyannyira, hogy ha sorra vesszük Európa 10 legnépszerűbb hibrid elektromos autóját, azt látjuk, hogy akad ugyan köztük más márka – nem egy esetben a Toyota által rendelkezésre bocsátott korábbi generációs hibrid technológián alapuló – modellje, a két japán márka dominanciája azonban megkérdőjelezhetetlen.
Európa legnépszerűbb hibrid elektromos autója ma a városi kisautó Toyota Yaris, amit a crossover Toyota C-HR, a népszerű kompakt Toyota Auris, és a szintén crossover Toyota RAV4 követ. Itt befér egy versenytárs modell, csak hogy az ötödik helyen már a prémium crossover Lexus NX álljon, majd újabb két versenytársat követően a kilencedik helyen az egyterű Toyota Prius és a prémium kompakt Lexus CT álljon. Mindez jól illusztrálja, hogy ma Európában a zöld autózás egyet jelent a Toyotával és a Lexusszal. És hogy mi a helyzet idehaza? A JATO első negyedéves magyarországi elemzése még várat magára, de ha a 2017-es teljes évet nézzük, a TOP10 hazai hibrid elektromos autó között nálunk is 7 a Toyota vagy a Lexus modellje. Érdekes azonban az, hogy ebből 4 Toyota és 3 Lexus modell: az első helyen idehaza a Toyota RAV4 végzett, amit a Toyota C-HR, a Toyota Auris és a Toyota Yaris, majd pedig a Lexus NX és Lexus RX prémium crossover követett, a hetedik helyre fért fel először versenytárs gyártó modellje, tizedikként pedig a Lexus IS luxus szedán zárt. Kétségtelen tehát, hogy magyar autóvásárlók szemében is áll az egyenlet: ha környezetbarát akkor Toyota vagy Lexus.
„Egyetlen autógyártó sem kötelezte el magát olyan korán és olyan mértékben a környezetbarát autózás mellett, mint a Toyota és a Lexus. Voltak évek, amikor a fenntartható mobilitásba és a környezetbarát hibrid elektromos hajtásba vetett hitünk kifejezetten nehéz helyzetbe hozott bennünket a piacon: elég ha csak arra gondolunk, hogy a vállalati flottaértékesítéseket a hibrid autók által kínált alacsonyabb üzemben tartási költségek és magasabb maradványérték ellenére sokáig a dízel eladások dominálták. Itt nehezen rúgtunk labdába, hiszen a Lexus esetében már éve óta nem kínálunk dízel hajtású autókat, ahogyan ma már a Toyota személyautó kínálatában sem szerepelnek dízelek. Elkötelezettségünk azonban végül meghozta gyümölcsét: környezettudatos, a fenntartható jövőt előtérbe helyező stratégiánk beérett, aminek köszönhetően ma, és az elmúlt egy-két évben, amikor a magán és flottavásárlók Európa-szerte tömegesen fordulnak el a környezetszennyező dízel hajtástól, és a hibrid elektromos autók sosem látott népszerűségnek örvendenek, a piac legszélesebb hibrid elektromos modellportfólióját, és az autóipar legfejlettebb hibrid hajtását kínáló Toyota és Lexus gyakorlatilag szárnyal valamennyi piacon.” – mutat rá Varga Zsombor, a Toyota és Lexus márkák magyarországi kommunikációért felelős vezetője.
„Ráadásul talán sosem volt ennyire aktuális az autók károsanyagkibocsátás-csökkentésének kérdése, mint most. Közismert, hogy hazánk előtt is komoly feladat áll a légszennyezettségi adatok csökkentése terén, ám mindennél kijózanítóbb a WHO (Egészségügyi Világszervezet) friss jelentése, amely szerint a világon 10 emberből 9 súlyosan szennyezett levegőt lélegzik be, ami éves szinten világszerte 7 millió (a Transportenvironment becslése szerint Európában 400.000) áldozatot követel. Természetesen a levegőbe kerülő károsanyagok csupán egy részéért felelős a közúti közlekedés, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tavaly decemberi jelentése szerint ugyanakkor ez egyáltalán nem elhanyagolható: a szén-dioxid esetén eléri a 20%-ot, a halmozottan egészségkárosító szálló por (PM10 és PM2,5) esetén a 10%-ot, az illékony szerves vegyületek esetén (NMVOC) a 7,3%-ot, a szmogért és savasesőkért nagymértékben felelős nitrogén oxidok (NOx) esetén pedig a megdöbbentő 30%-ot. A WHO több cikkben is idézett friss jelentése pedig rámutat arra, hogy az évi 7 millió a légszennyezettségnek betudható halálesetből 4,2 millió a külső levegő szennyezettségének számlájára írható, és a nem fertőző betegségek kialakulásában is jelentős szerepe van a szennyezett levegőnek: a szívproblémák 24 százaléka, az agyvérzések negyede, a tüdőproblémák 43 százaléka és a tüdőrák kialakulásának 29 százaléka a légszennyezettség számlájára írható.” – hívja fel a figyelmet a szakember.
„Azzal, hogy a Toyota és a Lexus mára világszerte közel 12 millió hibrid elektromos autót értékesített – többet mint valamennyi versenytársunk együttvéve – az egész autóipar számára igyekszünk követendő példát állítani, és bátorítjuk versenytársainak az elektromos autózásra történő átállásra. 2025-re egyetlen olyan autó sem szerepel majd a modellkínálatunkban, amelyhez ne lenne elérhető részben vagy teljesen elektromos hajtás, 2030-ra pedig évi minimum 5 millió részben vagy teljesen elektromos (ebből 1 millió zéró emissziójú akkumulátoros elektromos vagy hidrogén üzemanyagcellás elektromos) autó eladásával számolunk. A WHO jelentésének ismeretében pedig véleményem szerint ma már egyetlen tudatos és felelős újautó vásárló - legyen szó magánvásárlóról, vagy flottabeszerzésről - sem engedheti meg magának, hogy saját és gyermekei, embertásai érdekében ne mérlegelje a környezetvédelmi és légszennyezettségi szempontokat.” – teszi hozzá Varga Zsombor.
