Steward
Strommer Benjamin
Pontállások Versenynaptárak Pilóták Csapatok
2017. december 16. szombat
Retro

Mi történt pontosan Hill autójával a Hungaroringen?

Mindannyiunk emlékeibe vésődött az 1997-es Magyar Nagydíjon Damon Hill csodával határos vezetése és drámai lelassulása az utolsó körökben. Maga az érintett mesél részletesen, mi is történt akkor.

1996 világbajnoka nem sokkal év vége előtt tudta meg, hogy nem maradhat a Williamsnél. Ugyan volt néhány jobb ajánlata is, de végül a komoly tervekkel előálló, akkor a sereghajtók közé számító Arrowshoz szerződött, nem kis meglepetésre. Az autó lassú és megbízhatatlan is volt, a Magyar Nagydíjig mindössze egyetlen pontocskát gyűjtött világbajnoki címvédő létére. A Hungaroringen azonban már a pénteki edzésektől látszott, hogy kitűnő az autó egyensúlya és a Bridgestone gumik miatt a gyenge autó versenyképes a lassú, kanyargós pályán.

Hill az időmérő edzésen a szenzációs harmadik helyre kvalifikálta magát, ám az igazi ámulat csak a másnapi versenyen következett, amikor is a verseny zömét az első helyen töltve mindössze egyetlen kör hiányzott neki, hogy pályafutása legbravúrosabb győzelmét arathassa. Hogyan látta mindezt akkor Damon Hill?

„A rajtnál jól kilőttem, majd végig közel tudtam maradni Michael Schumacherhez. A verseny kezdeti szakaszától láttam, hogy felhólyagosodott a gumija és ez gondot fog neki okozni később is. A tizedik körben az első kanyarban viszonylag könnyen megelőztem. Tiszta pálya volt előttem, tudtam, hogy ki kell használnom pillanatnyi előnyömet” – emlékezett vissza az első 10-15 körre az akkori világbajnoki címvédő.

Akik arra számítottak, hogy Schumacher megelőzése után az ellenfelek lassan megeszik majd a gyengébb autóval versenyző Hillt, csalódniuk kellett. Villeneuve ugyan volt 2 másodpercre is Hill mögött, de az első csere után előbb 10-12, később 21 másodperces előnyre tett szert az Arrows Yamaha pilótája. A második kerékcsere is tökéletesen sikerült, 28, majd 30 másodpercre növelte előnyét Hill, ekkor már látszott, hogy csak a technika állíthatja meg őt. Végül közbe is szólt a megbízhatatlan versenyautó.

A 77 körös versenyből a 73. körnél jártunk, amikor Hill előnye már 35 másodpercre nőtt, karnyújtásnyira volt a mindenkit sokkoló győzelem lehetősége (1993-as első fellépése óta csak első, vagy második helyen végzett korábban Magyarországon), ám ekkor az egyik tömítés megadta magát a hidraulikus rendszerben.

„Nagyjából három körrel a vége előtt először azt észleltem, hogy gondjaim vannak a gázadással. Mivel a hidraulikus rendszer szinte mindennel összeköttetésben van az autóban, hamarosan a sebességváltás következett. Nem tudtam sebességet váltani és a gázadás is akadozott” – ecsetelte a problémákat Hill. A világbajnok a 75. körben kilenc másodpercet veszített (ez még mindig elég lett volna a győzelemhez), de az utolsóelőtti körben a probléma jelentősen rosszabbodott és ezúttal már 21 másodpercet vesztett az előnyéből.

„Egyszer csak kettesben ragadt a váltó, majd pár másodperc múlva még egyszer hármasba tudtam tenni, aztán kész, a gázadagoló is akkor működött, amikor ő akart. Innentől már nem tudtam tenni sokat, nem tudtam sebességet váltani és normálisan gázt adni sem, éreztem, hogy vége a történetnek” – tette hozzá Hill.

Villeneuve előzése után Hill szerencséjére korábban akkora előnyt gyűjtött, hogy a harmadik helyezett Herbert előtt még így is be tudott kecmeregni másodiknak, bár azt hitte, kiesik a versenyből. „A végén háromszor is megállt a motor, őszintén meglepődtem, hogy végül eljutottam a célig, mert azt gondoltam, hogy biztosan végleg lerobban. De mindig újra erőre kapott annyira, hogy célba tudtam vele érni, ezek után érthető, hogy nagyon boldog voltam a második hellyel is” – világított rá a problémák súlyára Damon Hill.

A győztes, Jacques Villeneuve szerint is Hill érdemelte volna meg az első helyezést. „Korábban abban bíztam, hogy a megbízhatatlan autója úgyis lerobban, de az utolsó pár körben már nem hittem benne. Aztán szóltak rádión 2,5 körrel a vége előtt, hogy nagyon lelassult, így újra nyomni kezdtem és meg tudtam előzni. Azon a napon azonban ő érdemelte volna meg a győzelmet, egyszerűen csodálatosan vezetett, egyenesen szárnyalt” – dicsérte riválisát és barátját Villeneuve.

 

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal:
Olvastad már?