Michelisz mindent megtett! De, mindent! Az utolsó helyről kényszerült rajtolni, új turbót kapott, a régi csinálta a műsort a felvezetőben az első futamon. Elindult, de már az első kanyart a bukótérben kezdte, próbálta elkerülni az első kanyarban kisodródó versenyzőtársakat.
Aztán megindult. Mindenen át. többször a bukótérben, harcosan elegánsan, ahogyan az utóbbi futamain láttuk. Aztán két kör a Safety Car mögött, az első kanyar bukótere volt foglalt, nem mehetett tovább a verseny.
Aztán újra támadott. Járt a sóderban is, szétkarmolta a csúszós aszfaltot. A közönség őrült elánnal ünnepelte meg az összes előzését, de amikor kitört a kereke, már nem tudtam, hogy kinek könnyes, kinek "esős" csak a tekintete. Fantasztikus volt, és ti is fantasztikusak voltatok.
A mi Fecónk pedig már a táblázaton is befogta az utolsót! Erőből sikerült René Munichet megfogni, a többiek vagy kicsúsztak, vagy büntibe kényszerültek.
A legjobb hondás Huff volt, de túl erőszakos volt, amikor Yvan Mullert letolta az ívről, hiába küzdött az élmenőkkel körökön át, végül ki kellett jönnie egy áthajtásosra. Ekkor Monteiro ölébe pottyant a dobogó, aki el is kapta, ahogy kell.
A mi csapatunk elégedett lehet. Fecó esőben jól teljesített, mindent megtett, hogy egyre jobban bízzatok benne, ő pedig az autóban. Felejthetetlen lett ez a hétvége is. Így vagy úgy, de volt egy kis örömünk.
Nem tudjuk elégszer megköszönni nektek, hogy ebben a hurrikánban kitartottatok. Tudom, hogy minden magyarért szorítottatok, és azt is tudom, hogy a legtöbbeteknek, az év egyik legfontosabb hétvégéje ez. Ezek az emlékek is bekerülnek a sorba, hogy aztán elmesélhessük egyszer, mit éltünk át közösen!
Nyomjuk tovább, utazunk tovább! Gyertek velünk!