Új időszámítás kezdődik a túraautózás csúcskategóriájában. A jelenlegi formájában ismert WTCC 2005-ben indult útjára, ám világbajnoki titulusát tizenhárom szezon után most kénytelen félretenni. A nemzetközi TCR sorozattal összeolvadva a széria az autógyártók után most a privát csapatok felé fordul, a versenygépek pedig egyszerűsödnek és olcsóbbá válnak.
A tv-képernyők előtt ülve talán semmit sem változtat, ám a sorozat működése szempontjából fontos, hogy eltűnnek a gyári csapatok. Az autógyártók a WTCC-ben saját maguk állíthattak össze szakértői gárdát, nevezhettek saját néven, szerződtethettek saját pénzből profi pilótákat. Mindez a 2018-as idénytől eltűnik, ám mégsem szűnik meg teljesen. Az autógyártók (azon túl, hogy megépítik a versenyautókat) szolgálhatnak technikai segítséggel, szakemberrel, vagy akár pilótával is a magánkézben lévő csapatoknak, ám ezen privát gárdáknak nem lehet közvetlen közük a gyártóóriásokhoz. Alapvetően tehát versenyezhet bárki, akinek megvannak a kellő erőforrásai, ám a paddockban találkozni fog olyan csapatokkal is, akik kisebb-nagyobb hátszéllel állnak a rajtrácsra.
Másik fontos változás a versenyhétvégék lebonyolítása. Minden eseményt két napba fognak besűríteni, és az eddigi, fordulónként két verseny háromra bővül. Az első (szombati) napon reggel két szabadedzéssel kezd a mezőny, majd ezt egy fél órás időmérő edzés, végül egy futam követi. A második nap többnyire az eddigi WTCC-s szisztémát fogja követni, azt jelenti, hogy egy három szegmensre osztott időmérőt követően lesz egy nyitófutam (fordított rajtsorrenddel), majd a nap fénypontjaként egy, az előzőtől hosszabb főfutam következik. Az ütemterv megváltoztatásával a pontozási rendszer is módosul, amit minden rajongónak érdemes lesz kinyomtatnia – nem egy megszokott rendszerről van szó.
Első futam: |
|||||||||
27, |
20, |
17, |
14, |
12, |
10, |
8, |
6, |
4, |
,2 |
Második futam: |
|||||||||
25, |
18, |
15, |
12, |
10, |
8, |
6, |
4, |
2, |
1 |
Harmadik futam: |
|||||||||
30, |
23, |
19, |
16, |
13, |
10, |
7, |
4, |
2, |
1 |
És hogy miért szűnik meg a 2014 és 2017 között alkalmazott TC1-es géposztály? A kérdésre maga a WTCC eddigi promótere, Francois Ribeiro válaszolt, aki szerint alapvetően ez egy jó szabályrendszer lett volna, ha... „Úgy gondolom, a szabályzatot tekintve részben nem mentünk elég messzire, részben pedig túl messzire mentünk” – nyilatkozta a francia. „A Chevrolet Cruze, a Citröen C-Elysée, a Honda Civic, vagy a Volvo S60 típusokkal mennyi eltérő forma volt jelen, időmérőkön mégis mind fél másodpercen belül végeztek. Így nézve az FIA szerintem nagyszerű munkát végzett a szabályokkal.”
„Mikor azt mondom, túl messzire mentünk, azt a privát csapatokra értem. Egy versenyképes TC1-es privát autó éves költségei 1,25 millió eurót kóstáltak, ami azt hiszem már a Formula-2 szintje. Ez egy privát csapatnak nagyon drága, így támogatást kellett nyújtanunk nekik. Amiben pedig nem mentünk elég messzire, az a technikai oldal. Egy TC1-es autó nem volt elég vonzó, nem szolgált elég nagy ’hűha’ faktorral az autógyártók felé. A Citröen, a Honda, a Volvo és a Lada ez iránt is érdeklődött, de a többség szemében sem teljesítményben, sem technológiában nem számított eléggé izgalmasnak” – vallotta be a géposztály hibáit.
A TC1-es szabályrendszer tehát az egyszerűbb, privátoknak szánt túraautók és a jóval drágább, gyorsabb és sokak számára szexibb sziluett/GT-autók között járt félúton, ami a kisebb csapatoknak már túl drága volt, az autógyártóknak meg egyszerűen unalmas. Az új szabályokkal viszont visszatérhet az élet a sorozatba – már most is körülbelül hatszáz, WTCR-ben is használható autót készítettek el a különböző autógyártók, így a huszonhat fős nevezői limitet vélhetően probléma nélkül el fogják érni a szervezők.
A versenynaptárról egyelőre semmi konkrétum, ám Ribeiro szavai alapján többnyire le fogja követni az eddigi WTCC-s útvonalat, így optimistán várhatjuk, hogy a kezdetektől fogva népszerű hungaroringi megálló is részese lesz a 2018-as évnek.
