A Szalay Balázs, Bunkoczi László kettősnek is több kalandja volt, mint egy szimpla versenyen egy hét alatt, de az Opel Dakar Team párosa még így is, a rengeteg elvesztegetett idő ellenére is a 42. helyen zárta a szakaszt, az összetettben pedig a 41. helyről várja a folytatást.
Ha őszinte akar lenni, a dűnék között, amikor már fél órája vesztegelt ott kötéllel a kezében, várva, hogy valaki meghúzza az autóját, Szalay Balázs nem számított ilyen eredményre.
De menjünk sorban!
A rendezők azt ígérték, a vasárnapi szakasz 90 százaléka úttalan utakon zajlik majd, szűz dűnék között, ráadásul nehezítő körülményként ezúttal az autósok rajtoltak elsőként, vagyis nem voltak előttük a motorosok nyomai, amelyek segítik a tájékozódást.
Szalayéknak mégsem a navigációval akadt gondjuk, bár volt olyan GPS-pont, aminek háromszor kellett nekifutni, hogy végül elérjék.
„Igazi dakaros szakasz volt ez, olyan, amelyen annak idején Afrikában is elvérzett a mezőny fele, igaz, azok a pályák hosszabbak voltak – mondta Szalay, majd hozzátette, ezúttal is rengeteg autót láttak összetörve maguk előtt, mellett, mögött. – A pálya nehézségét jelzi, hogy az első száz kilométert öt óra alatt tettük meg, pedig a legnagyobb dûnét simán vettük, megelőztünk vagy tíz-tizenöt autót, utána azonban elszúrtam egy simának tűnő átkelést. Elakadt előttünk az egyik orvosi autó, s mutatták ugyan, hogy merre kerüljünk, de rosszul, úgyhogy huszonöt perc ásás lett a következménye. Utána elment a töltés, az egyik kábel lejött a generátorról, és amikor visszatettük, akkor sem töltődött az akkumulátor, úgyhogy amikor a defektcsere után lefulladtunk egy dűnén, soha többet nem indult be a kocsi. Több mint fél órát vártunk, amíg valaki arra jött és segíteni is hajlandó volt, meghúzott minket és így tudtuk folytatni az utunkat a cél felé. Pontosabban volt még egy rövid ásásunk, de akkor én már ki sem szálltam, nehogy megint ott ragadjunk – Laci egyedül lapátolt. Rengeteg időt veszítettünk, csodálkozom, hogy ennek ellenére a 41. helyen állunk az összetettben, de úgy látszik, az riválisoknak is sok gondja volt.”
Szalay a sok esemény közepette el is felejtette említeni, hogy egyszer azért kellett megállniuk, mert úgy érezték, valami ég az autóban, úgyhogy az Opel Dakar Team szervizcsapata ezúttal sem unatkozik majd, mire kideríti, mi is a gond.
Ami a navigációt illeti, az mindenki szerint sokkal nehezebb lett azóta, hogy a GPS nem mutatja legalább az irányt, amerre haladni kell.
„Úgy kell érinteni a pontokat, hogy nem látod, hol vannak, ami egyáltalán nem könnyű. Ma is előfordult, hogy csak száztíz méterre voltunk tőle, de mivel kilencvennél villan fel a teljesítést mutató jel, többször is vissza kellett fordulnunk ugyanoda – mondta Bunkoczi. – Ennek ellenére nem hagytunk ki egyet sem, bár volt, amelyiket húsz percig kerestük. Balázs elfelejtette mondani, hogy a nagy sietségben ugrottunk három akkorát, hogy az autó orrán a kamera a földet érte. Az őrangyalaink nem unatkoztak ma sem.”
