Steward
Héjas Szilárd
DIGITÁLIS MAGAZIN Pontállások Versenynaptárak JOHNNYBET
2022. november 26. szombat
Retro

Nyolc F1-es bajnok szuperlicensz nélkül

Ha visszatekintünk a Formula-1 történelmébe, akkor a mostani szuperlicenszszabályok szerint meglepődve tapasztalnánk, hogy nyolc F1-es világbajnok igazából nem is lehetett volna a sportág részese.

Az elmúlt hetekben a száguldó cirkusz világa az átigazolási szezon és Colton Herta ügye miatt másról sem szólt, mint az FIA által kiadott szuperlicenszpontok rendszeréről. Magát a pontrendszert a kialakult helyzet miatt többen is kritizálták, mivel sokan úgy gondolják, a tehetség többet ér, mint a tapasztalat.

Jelenleg összesen 40 egysége kell,  hogy legyen annak a versenyzőnek, aki a F1-ben szeretne kikötni. Ezeket a pontokat kisebb kategóriájú bajnokságokból lehet gyűjteni a teljesítményt figyelembe véve. Minden klasszist külön pontrendszer alapján osztályoznak.

Ha ezeket a skálákat vesszük alapul, akkor nemcsak a jelenlegi regnáló világbajnok, Max Verstappen nem lehetne a mezőny tagja, de még Niki Lauda sem tehette volna be a lábát az autósportok királykategóriájába. Rajtuk kívül még hat bajnokkal lenne szegényebb a F1-es társadalom.

Fernando Alonso

A spanyol 2001-ben úgy jelent meg a Minardi pilótájaként a száguldó cirkuszban, hogy két formulaautózásban eltöltött éve – egy szezon a Formula Nissan Openben (a későbbi World Series by Renault), melyet megnyert, egy szezon Formula-3000-es bajnokságban (ami megegyezik a mai F2-vel) – az akkor 19 éves pilótának csak 30 pontot jelentett volna.



Damon Hill

Az egykori F1-es versenyző és világbajnok 1993-ban mutatkozott be a Formula-1-ben, a Brabham oldalán, ám a mai pontrendszert nézve a kelleténél 12 ponttal kevesebbel érkezne. A brit F3-as tapasztalatát alapul véve, az ott eltöltött három szezonja alatt nagyjából 20 egységet szerezhetett volna sikereivel. Ha ehhez még hozzáadjuk a Formula-3000-ben elért eredményeit, amiért körülbelül nyolc pontot kapott volna, összesen nagyjából 28 egysége lenne, ami szintén nem elég a F1-hez.

Alan Jones

1980 F1-es világbajnoka valószínűleg soha nem közelítette volna meg a Formula-1-et a mostani rendszer szerint. Habár autóversenyzői pályafutását különösebb sikerek nélkül kezdte Angliában, 1973-ban mégis sikerült második helyen végeznie a több brit bajnokság egyikében, majd a következő évben a Formula Atlanticban szintén másodiként zárta az 1974-es évet. De ezekkel az eredményekkel sem kapott volna jóváhagyást.

Jenson Button

1999-ben a brit F3-ban versenyzett, ahol két futamot megnyert és összesítésben harmadik lett, így 20 pontot kapott volna. 12 egység még járhatna neki az 1998-as brit Formula Ford világbajnokságban (mai F4) elért győzelméért, de ezen kívül Button hiába szerepelt még más kategóriájú autósportversenyeken is, azokat jelenleg nem lehet figyelembe venni. 2009 világbajnoka ezért a 32 szuperlicenszpontjával szintén elhasalt volna.

Nigel Mansell

A Williams 1992-es bajnoka nagyjából 17 pontot tudott volna csak összeszedni, ami nagyon messze áll az engedélyhez szükséges 40-től. 1977-ben, második brit Formula Ford-os szezonjában megnyerte a bajnokságot, utána a F3-ban már csak nyolcadik lett. Mansell ennek ellenére 1980-ban a Lotus versenyzőjeként megjelent a F1-ben, ahol öt éven át vezetett, mielőtt bajnokcsapatához szerződött volna.

Kimi Raikkönen

A finn szintén meg sem közelítette volna a száguldó cirkusz küszöbét a jelenlegi szabályokat alkalmazva, hiszen a 2000-ben elért brit Formula Renault-os sikerén kívül maximum még Formula Ford Európa-kupában teljesített szezonját lehetne figyelembe venni. Ez a két kategória csak 18 pontot jelentene neki.

Niki Lauda

A legenda 1972-es F1-es debütálása előtt, 1970-ben az F3-ban szerepelt, azonban nem igazán futott teljes szezont. Lauda korai autósportos karrierjét folyamatos anyagi gondok hátráltatták, így eleve azért, hogy feljebb jusson az F2-be, hitelt kellett felvennie, hogy bevásárolja magát a March csapatához. Tapasztalat hiányában ezért sehol nem lenne az engedélyt nézve, még akkor sem, ha 1972-ben felváltva versenyzett csapatával az F1-ben és az F2-ben. 

Max Verstappen

A holland 17 évesen érkezett meg 2015-ben a Formula-1-be, és igazából ez reformálta át a szuperlicensz-engedély kiadását. A jelenlegi regnáló világbajnoknak ugyanis egy éves tapasztalata volt csak az együléses formautók terén, méghozzá a 2014-es Formula-3-as világbajnokságban, ahol egyhuzamban hat versenyt is megnyert, összetettben pedig harmadik lett úgy, hogy előtte csak gokartban versenyzett. Tehetségét látva a Red Bull még az év augusztusában felvette őt saját juniorprogramjába, majd nem sokkal később be is jelentették F1-es szerződését, a Toro Rosso pilótájaként. Verstappennek így „tapasztalat hiányában” csak 20 pontja lett volna.

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal: