Ayrton Senna jó szokásához híven elhódította a pole-t a Belga Nagydíjra, csapattársa, Gerhard Berger előtt. A harmadik hely a ferraris Alain Prosté lett a rajtrácson, a Magyar Nagydíjon aratott győzelmétől felfrissült Thierry Boutsen előtt. A brazil pilóta simán kilőtt a rajt után, megőrizve a vezetést, hátrébb azonban már nem volt ilyen sima az indulás.
Aguri Suzuki Lola Larousse-autójával nekicsúszott Nelson Piquet Lotusának, az egykor szebb napokat is látott brazil pedig Nigel Mansellt találta el. A brit oroszlán még az egyes kanyar előtt keresztbefordult a pályán, orral a bokszfal felé, de nem ez volt az egyetlen incidens a startot követően.
A két Lotus-pilóta, Martin Donnelly és Derek Warwick is összekoccant, a kör későbbi részében pedig Satoru Nakajima tette ki a pályáról Stefano Modenát. Mivel a bokszból induló Emanuelle Pirro, valamint Nicola Larini autója is meghalt néhány méter után, a szanaszét heverő gépek összegyűjtésének idejére a versenybíróság piros zászlóval szakította félbe a versenyt.
A mezőny nagyjából fél óra elteltével vághatott neki a második rajtnak, de ezúttal sem ment minden simán: Senna ezúttal is elsőként fordult el a La Source-ban, a második helyen azonban már a helyi hős, Thierry Boutsen haladt, amikor a második körben Paolo Barilla törte rommá Minardiját az Eau Rouge-ban. Az olasz szerencsére saját lábán szállt ki a fekete-fehér-sárga roncsból, de a törmelékek miatt ismét új rajtot kellett elrendelni.
Ez az indulás már tiszta volt: Senna megőrizte a vezetést, és eltűnt a semmiben, Berger, Prost, Boutsen és Patrese előtt. Pozíciócserére a 14. körben került sor, amikor Prost átlépte az osztrák Ferrariját. Noha a két Benetton Nanninivel és Piquet-vel a végén okozott némi bonyodalmat, a sorrend nem változott a pilóták között: Senna nyert Prost és Berger előtt, hét pontosra nyújtva előnyét a tabellán.