Ráadásul mindig a sértettnek kellett bizonyítania az egészségromlás mértékét, ennek arányában kapott ugyanis kártérítést. Egy baleset következtében jól számszerűsíthető a járművekben, személyes tárgyakban keletkezett kár. Az emberi életminőségen esett csorba azonban nehezebben számszerűsíthető.
Az említett nem vagyoni kártérítés eleve csak hónapokkal, évekkel a baleset után került a sértetthez, addig pedig ennek hiányában kellett állnia a kezelések számláit. Pont abban az időszakban maradt bevétel nélkül a sértett, amikor a legtöbb pénzt kell költenie rehabilitációra. A sérelemdíj 2014-es bevezetése ezt az állapotot rendezte. Ez a fogalom akkor kerül elő, ha valakit jó hírnevében, vagy éppen az egészségében megsértettek, hiszen a jó hírnévhez és az egészséges élethez való jog mindenkit megillet.
A sérelemdíj érvényesítése és mértéke
Hogy mennyi a sérelemdíj összege, több dologból tevődik össze. Erre remek példát szolgáltat a Kárrendezés nevű weboldal. Itt érthetően, példákon keresztül mutatják be, hogyan zajlik a folyamat. Ami fontos, hogy sérelemdíj esetén nem számít, hogy mekkora sérelem érte például egy baleset alanyát. Pusztán azt kell bizonyítani, hogy érte-e bármiféle sérelem. Olyan esetben ez elég egyértelmű, amikor a vétlen félről van szó… Hogy mégis mi lesz az eredmény, nagyban függ attól, kit hívunk segítségül a kárrendezés során.
A sérülés nemcsak fizikai, azaz személyi sérülés és autó kárrendezés lehet. Nyilván ezt lehet a legegyszerűbben bizonyítani. Az életminőség romlása sem feltétlenül csak a testi tünetekben nyilvánul meg, hanem jelentős lehet a pszichés károsodás is. Legyen szó kialakuló pánikbetegségről, szorongásról vagy a testi sérülést követő depresszióról. Ezek bizonyítása, illetve bemutatása, hogy mennyiben rontják az életminőséget és az életesélyeket - a sértett feladata.
Mennyi az annyi?
A sérelemdíj összegének meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy mekkora anyagi kiesést okoz az adott állapot. Egy aktív korban lévő ember esetében a kieső bevételek milliós tételek is lehetnek. A tapasztalat szerint a biztosítók vonakodnak kifizetni a sérelemdíjat, így szinte minden esetben a bíróságon kötnek ki a felek. Vagy a bíróság által megítélt összeggel, vagy megegyezéssel érnek véget az ilyen történetek. Ugyancsak bírósági döntés a kifizetés módja. Az egyösszegű kifizetés mellett életjáradék is szóba jöhet.
A sértettek szempontjából fontos, hogy vegyék kezükbe a sorsukat. A biztosító nem fog ajánlatot tenni erre a kártérítésre, sőt, igyekszik nem felhívni rá a figyelmet. Egy ilyen összetett feladat, mint a sérelemdíj megállapítása, szakértőt igényel.