Ha imádod a MotoGP-t és nem szeretnél semmiről lemaradni, akkor csatlakozz a Formula MotoGP Facebook-csoportunkhoz, ahol még több hírről és információról számolunk be a MotoGP és egyéb motoros bajnokságok kapcsán!

Kedden véget értek a találgatások, a legutóbbi pletykák már igaznak bizonyultak: Toprak Razgatlioglu 2026-ban elhagyja a Superbike-világbajnokság mezőnyét, és immár a MotoGP-ben fog szerepelni a Pramac Yamahával.

Ezzel tényleg hosszú évek után történik meg ez a lépés, hiszen időről időre felmerült a török kapcsán, hogy átigazolna a MotoGP-be. Nem meglepő ez persze, 2021-ben épp a Yamahával törte meg Jonathan Rea hat éven át tartó uralmát a Kawasakival a WSBK-ban, míg tavaly egy váratlan márkaváltás után egyből csúcsra vezette a BMW-t.

Ennek ellenére vannak érdekes aspektusai Razgatlioglu lépésének – többek között annak időzítése, de akár a választott márka és a csapat révén is.

Miért éppen most?

Razgatlioglu már 28 éves, így az kijelenthető, hogy sokkal tovább már nem húzhatta a dolgot, ha nyélbe akarta ütni a kategóriaváltást. Alighanem ennek tudható be, hogy engedtek abból a feltételből, amelyet persze elsődlegesen nem ő, hanem menedzsere, az ötszörös Supersport-világbajnok Kenan Sofuoglu sulykolt éveken át, miszerint csakis gyári csapat gyári motorjára lenne hajlandó felülni a török.

Húzzuk alá azért gyorsan, hogy a gyári technika a Pramac Racingnél is adott lesz, hiszen azonos motort kap majd a Yamahától, mint a gyári versenyzők, ráadásul a szerződése is a hangvillásokkal köttetett – de akkor is egy szatellit istállóról van szó.

A múltban a WSBK több sztárja vagy akár világbajnoka is megégette magát a MotoGP-ben vagy csak mérsékelt eredményeket ért el, ezért sem kapkodnak rendszerint annyira a királykategória alakulatai a szériamotoros bajnokság legjobbjaiért. Viszont van egy tényező, ami miatt Razgatlioglu hosszabb távon sikeresebb lehet elődjeinél.

Ez pedig az, hogy 2027-ben minden megváltozik a MotoGP-ben: jönnek a 850 köbcentis motorok, visszanyesik az előző években elburjánzott aerodinamikát, valamint betiltják a magasságállító eszközöket. Mindez azt jelenti, hogy mindenki tiszta lappal indul.

Ám talán ennél is fontosabb változás Razgatlioglu szempontjából, hogy a Pirelli váltja a Michelint a MotoGP hivatalos gumibeszállítójaként, és bár nyilván másfajta abroncsokra lesz szükség a királykategóriában, mégis fontos lehet, hogy a török komoly tapasztalattal bír az olasz cég termékeiről a Superbike-ból.

Emiatt némileg talán meglepő, hogy már 2026-ban érkezik a MotoGP-be a versenyző, hiszen így „fölöslegesen” szokja meg egyetlen szezonra a jelenlegi motorokat és abroncsokat – igaz, legalább a közeget, a csapatot, a formátumot meg minden ilyesmit kiismerheti megfelelően a nagy esélyt jelentő 2027-es évadot megelőzően.

Opció lehetett volna persze az, amire talán Nicolo Bulegával játszik a nagy rivális Ducati: a bolognaiak szintén a minap hosszabbítottak szerződést a Superbike-világbajnoki éllovasukkal, aki emellett MotoGP-s tesztmotoros is lesz náluk jövőre, kiemelten a Pirelli-gumikra és a 2027-es gép fejlesztésére fókuszálva – ez is egy módja lehet annak, hogy felkészítsék egy esetleges két év múlva történő váltásra.

Miért éppen a Yamaha?

Az időzítés mellett a másik érdekes aspektusa a történetnek, hogy éppen a Yamahával valósul meg a kategóriaváltás – méghozzá azért, mert amikor néhány éve még őket erősítette a Superbike-vb-n és ugyancsak szóba került az átigazolás, akkor egy GP-tesztet is szervezett a márka Razgatlioglunak, amely a hírek és az események tanúsága szerint nem sikerült elég jól és meggyőzően.

Razgatlioglut pár héttel a bejelentés előtt még egy másik gyártóval, nevezetesen a Yamahához hasonlóan idén nagyot javuló Hondával hozták szóba jól értesült sajtóforrások. Könnyen elképzelhető, hogy elsődlegesen a HRC lett volna a fő opció a török és tábora számára, csakhogy azóta képbe kerülhetett Jorge Martin, aki távozni akar az Apriliától és akinek szintén a Honda jelentheti a kívánt célállomását.

Előfordulhat, hogy így kerülhetett képbe Razgatlioglunál a Yamaha és a Pramac, de vajon miért döntött most másképp a hangvillás márka, mint néhány éve? A The Race információi szerint ebben szerepe lehet annak, hogy immár nem Lin Jarvis, hanem Paolo Pavesio az első ember a Yamahánál, aki remek viszonyt ápolt a motorossal még a WSBK-s éveikből: az ő személye lehetett a kulcsa a megállapodás létrejöttének mindkét fél részéről.

A váltás nyertesei és vesztesei

Nem kérdés, hogy a bejelentés legnagyobb nyertese maga a MotoGP. Hiába Rea rekordjai, kétségkívül Razgatlioglu az elmúlt évek legnagyobb sztárja a Superbike-világbajnokságon, és nem is csak az eredményei és a teljesítménye miatt, hanem azért is, mert elképesztően látványos az, amit a pályán művel – elég csak a féktávjaira gondolni –, és pláne az, amit azon kívül.

Ha van bárki a motorversenyzői palettán, aki legközelebb tudott kerülni Valentino Rossihoz abban, hogy hogyan kell jó pilótaként még kiváló showmannek is lenni, az egyértelműen Razgatlioglu: a Doktor legendás ünnepléseihez hasonló performanszai, amelyek olykor provokatívak is, legalább olyan emlékezetesek, mint az azt megelőző győzelmei.

A MotoGP nemcsak egy kiváló motorost, hanem egy nagyon jól felépíthető és eladható sztárt is nyer a török váltásával – és akármennyire is nem tetszik ez feltétlenül sokaknak, de ez is roppant fontos szempont.

Ezzel párhuzamosan persze hatalmasat veszít az egyébként szintén a Dorna által promotált Superbike-világbajnokság: bár a közösségi oldalaik ott is próbálják szenzációként és örömteli fejleményként eladni a váltást, valójában a legnagyobb alakját veszíti el a széria a fő konkurens bajnoksággal szemben.

Nagyot bukhat ezzel a BMW is, hiszen Razgatlioglu volt igazából az egyetlen versenyző, aki teljesítményével egyből az élvonalba repítette a bajor márkát a WSBK-ban. Beszédes adat, hogy míg a címvédő jelenleg második a vb-összetettben, a második legjobb BMW-s a 14. helyen áll – pedig Michael van der Mark sem tartozik a kutyaütők közé.

Azt még egyelőre nem tudni, hogy a Pramac jelenlegi párosából ki veszíti el az ülését Razgatlioglu érkezése miatt. Szerződése Jack Millernek nincs 2026-ra, a The Race információi szerint mégis a kétéves kontraktussal rendelkező Miguel Oliveira ülése lehet veszélyben, a portugállal kötött megállapodásban ugyanis lehet egy záradék, amely alapján felbontható a szerződés, ha a szezon közben ő áll leghátrébb a yamahás versenyzők közül – márpedig a sérülésekkel is sújtott versenyző abszolút ebben a helyzetben van.

Sikeres lehet-e Razgatlioglu a MotoGP-ben?

De vajon Razgatlioglu nyertese vagy vesztese lesz ennek a lépésnek? Ez az, amit képtelenség egyelőre megjósolni, csak találgatni lehet. Ami tény, hogy a török az elmúlt évek (egyik) legnagyobb tehetsége a Superbike-vb-n, ám az is tény, hogy aligha véletlen, hogy pár éve a Yamaha nem szavazott neki bizalmat a MotoGP-s teszt után, ahogy az is tény, hogy elvétve értek el igazán komoly sikereket a WSBK-ból érkezők.

Viszont ez ma már egy másik MotoGP, ahol nem kell gyári Hondán vagy Yamahán ülnöd ahhoz, hogy érdemi eredményeket érhess el (sőt…), és mint azt fentebb írtuk, amúgy is komoly átalakuláson fog átesni két év múlva a kategória. És van valaki, aki megtörheti a WSBK-sztárok korábbi gyengébb eredménysorát, az egyértelműen Razgatlioglu.

A nagy átigazolásról még annak hivatalossá válása előtt a Formula Motocast aragóniai kibeszélő adásában is szót ejtettünk: