Imádod a MotoGP-t, nem szeretnél lemaradni egyetlen motoros hírünkről és extra információinkról sem? Akkor csatlakozz a Formula MotoGP csoportunkhoz IDE KATTINTVA!
Az Aragóniai Nagydíjon zsinórban és idén is már a nyolcadik különböző győztest ünnepelhettük Alex Rins személyében. A királykategória történetében mindössze kétszer fordult elő ilyen szintű változatosság egy idényen belül: 2000-ben és 2016-ban – utóbbi évben végül összesen kilenc különböző motoros állhatott fel a pódium legfelső fokára. Fontos különbség azonban, hogy most 2020-at írunk, a koronavírus-járvány miatt pedig jóval rövidebb a szezon a MotoGP-ben is, ezért talán még az említett két évadnál is őrültebbnek és fordulatosabbnak nevezhetjük a mostani kiírást.
Visszatérve Rinsre: ez volt karrierje harmadik sikere a legnagyobbak között a 2019-es Amerikai és Brit Nagydíjak után. Előbbi esetben a hajrában nyomta le Valentino Rossit, míg Silverstone-ban konkrétan a befutónál előzte meg Marc Marquezt. Bár két korszakos zseni ellen kellett tehát küzdenie, mégis a mostani győzelmét nevezte meg a legnehezebbnek, mivel most az élről kontrollálva kellett beérnie.
„Ez volt az első győzelmem, amikor vezettem a versenyt” – idézi a Suzuki versenyzőjét a Motorsport.com. „A korábbi kettő során Valentinóval, illetve Marckal harcoltam. De szerintem ez volt az eddigi legnehezebb, mivel könnyű hibázni, amikor az élen haladsz. Igyekeztem megőrizni a nyugalmamat, és elég jól motoroztam. Nehéz volt, mert láttam a bokszutcai táblán, hogy Alex és Joan elég gyorsan közeledik, de próbáltam higgadt maradni és megóvni a gumit a verseny végére, mivel a lágy abroncsot használtam, amivel nem egyszerű konstansan menni. De sikerült. Ez az első hely is mutatja, hogy jól dolgozunk a Suzukinál, rengeteg dobogós helyezést szerzünk.”
Rinsnek eddig igen gyengén alakult az idénye: rögtön a szezon elején megsérült, majd pedig hiába volt harcban többször is az első helyért, rendre elesett, miközben csapattársa, Joan Mir konstansan hozta a dobogós vagy dobogó közeli eredményekért, amelynek köszönhetően az ifjabb spanyol már vezeti is a világbajnokságot. Amikor arról kérdezték Rinst, hogy az aragóniai sikerével cáfolatot tudott mutatni a kétkedőknek, így felelt a motoros:
„Igen, egyértelműen. Nagyon küszködtünk idén azzal, hogy ebbe a helyzetbe kerüljünk. Úgy érzem, több versenyen is bennem volt a potenciál, de az első helyezés nem jött össze hibák és bukások miatt. De végre összejött. Nagyon örülök, mivel nem volt egyszerű. Nyilván sokan mondták, hogy próbáljak meg lenyugodni, hiszen kétszer is úgy buktam, hogy Ausztriában Andreát próbáltam előzni, Le Mans-ban pedig az esőben estem el. De tudtam, hogy bennem és a motorban is megvan ehhez a potenciál.”
Miközben a Suzuki kettős győzelme meghiúsult vasárnap, az Alexek viszont 1-2-ben értek be, hiszen Alex Marquez lett a második, aki annak idején egyébként Rins kollégája is volt a Moto3-ban. A repsolos a Francia GP-n elért esős pódiuma után Aragóniában egész hétvégén erősen motorozott, s a pályafutása legjobbjának számító 11. rajthelyről kapaszkodott előre a második helyig. Amikor az újabb dobogó jelentőségéről faggatták, az ifjabbik Marquez így válaszolt:
„Ez már csak bónusz volt. Viccet félretéve: tény, hogy nem két száraz pályás dobogóról van szó. Le Mans-ban esőben értünk el, amire senki sem számított, hiszen a 18. helyről indultunk. De ez egy száraz pódium, amit nem azért szereztünk, mert sokan elestek. Mi voltunk a második leggyorsabbak a pályán, rengeteg pozíciót javítottunk. Ez azt jelenti, hogy a lehető legjobban végezzük a munkánkat. Napról napra fejlődünk, és nem adjuk fel, a szezon végéig igyekszünk tovább javulni. Most 110 százalékig a következő hétvégére koncentrálok, mert szerintem jó esélyünk van még tovább fejlődni, de érdekes lesz látni, hogy meg tudjuk-e ezt ismételni Valenciában és Portimaóban is. Jó teszt lesz ez számunkra a jövő év előtt, amikor jól is szeretnénk kezdeni. De nem az a célom, hogy minden hétvégén dobogóra álljak, mivel nem ez az igazi potenciálunk. Újoncként sokkal inkább az, hogy rendszeresen az első nyolc között végezzek, és még több önbizalmat szerezzek.”
Marquez egyébként még akár suzukis druszáját is elkaphatta volna a legvégén, ám kétszer is megingott alatta a Repsol Honda: „Tudtam a futam előtt, hogy az utolsó körökre jobban tudom menedzselni a hátsó gumit. Ezért okos próbáltam lenni és várni a végéig, addig pedig simán motorozni. Aztán két körrel a vége előtt kétszer is hibáztam, így pedig nem tudtam harcba szállni a győzelemért Rinsszel, mert veszítettem néhány tizedet. Az utolsó körben aztán újra próbálkoztam, hátha hibázik Rins, de ő is nagyon gyors volt. De így is nagyon boldog vagyok, rendkívül fontos ez a dobogó.”
