Max Verstappen az egyik megdönthetetlennek hitt rekordot adta át a múltnak a bő egy héttel ezelőtti Formula-1-es Olasz Nagydíjon azzal, hogy zsinórban tíz futamgyőzelmet aratott, ami korábban soha senkinek nem sikerült a száguldó cirkusz hét évtizedes történetében. Azon túl, hogy a sorozata még nem szakadt még, azaz tovább emelheti a csúcsot, még van néhány jelentős rekord, amely a neve mellé kerülhet a szezon hátralévő részében.

Már most is Verstappen nevéhez fűződik az egy idényen belüli győzelmek száma: tavaly 15 versenyt nyert meg, ezzel Michael Schumacher és Sebastian Vettel 13-as etalonját hagyta maga mögött. Tekintve, hogy még nyolc forduló van hátra és már most 12 diadalnál jár a holland, kisebb csoda kellene ahhoz, hogy ne döntse meg a saját rekordját a Red Bull-os.

Az már egy fokkal érdekesebb, hogy meglesz-e az évadon belüli győzelmi arány rekordja is. Jelenleg Verstappen 85,71 százalékos mutatóval rendelkezik (14 futamból nyerte azt a 12-t), amivel toronymagasan lehagyná Alberto Ascari 75 százalékos teljesítményét 1952-ből (amit persze torzít az Indy 500, amelyen sem ő sem, sem az F1-es mezőny jelentős része nem indult el a kor trendjének megfelelően, mégis beleszámolták az eredményét a világbajnokság értékelésébe).

Ahhoz, hogy év végéig is így maradjon ez, Verstappennek 17 győzelemig kell eljutnia, azaz a hátralévő nyolc állomásból ötször kell még nyernie – egyáltalán nem tűnik lehetetlennek, hogy megdőljön ez a 71 éves csúcs. Ascari mögött egyébként Schumacher a második (72 százalék 2004-ben), Jim Clark pedig a harmadik (70 százalék 1963-ban) pillanatnyilag.

Az egy szezonon belüli dobogós helyezések tekintetében is már Verstappen a csúcstartó a 2022-es teljesítményével, amikor 18 alkalommal állhatott fel a pódiumra. Ennek megdöntéséhez további öt top 3-as helyezésre lenne szüksége: mivel eddig vagy nyert, vagy második lett vasárnaponként, ez is eléggé valószínűnek tűnik.

Ahogy bizony arra is van esély, hogy beállítsa Schumacher 2002-es csúcsát: a Ferrari német pilótája abban a szezonban az összes futamon dobogóra állt, azaz százszázalékos a mérlege – ezt csak ő mondhatja el magáról az F1 történetében. Mellé zárkózhat fel Verstappen, ha egyetlen nagydíjon sem végez a harmadik helynél hátrébb, ráadásul a 22 forduló miatt „erősebb” lenne az ő hibátlan mérlege.

Az egy éven belüli pontok számának rekordja is veszélyben: Verstappen tavaly 454-gyel állított fel új csúcsot, ám mivel már most 364-nél jár, gyakorlatilag borítékolható, hogy az 500-as határt is át fogja lépni. Persze fontos megjegyezni, hogy ezt az örökranglistát torzítják a pontrendszer változásai az F1 hét évtizede során.

Ahol viszont korántsem biztos a rekorddöntés, az az egy szezonban szerzett pole-pozíciók száma. Ott Vettelé a csúcs, aki 2011-ben 15 rajtelsőséget könyvelhetett el, Verstappen pedig még „csak” nyolcnál jár idén, azaz a hátralévő nyolc versenyből hétszer is győznie kellene az időmérőn, ahol azért sebezhetőbbnek tűnik a harmadik vb-címe felé robogó pilóta (és a Red Bull). Az idényen belüli pole-arány pedig már biztosan nem lesz meg, hiszen Nigel Mansell 1992-ben 87,5 százalékos mutatót produkált, amitől nagyon messze van a holland.

Amit a Red Bull megdönthet még idén az F1-ben

Ami a csapatot illeti, a Red Bull már szintén a leghosszabb győzelmi szériát produkálja a tavalyi évadzáró Abu Dhabi Nagydíjtól kezdődően: 15 győzelemnél járnak, amellyel már az Indy 500-anomáliától „megtisztított” 1952/1953-as 14-es ferraris sorozatot is maguk mögött tudhatják.

Viszont immár kimondva is ott lebeg az energiaitalosok szeme előtt az elképzelhetetlennek hitt tett: a tökéletes szezon, azaz az összes verseny megnyerése az adott évadban. Ez még soha senkinek nem sikerült a Formula-1-ben – pontosabban ha az Indy 500-akat nem számolnánk, akkor az Alfa Romeónak 1950-ben és a Ferrarinak 1952-ben igen, de mivel hivatalosan az 500 mérföldes is a világbajnokság része volt, így a két olasz konstruktőr nem mondhatja ezt el magáról. Hivatalosan ehhez a legközelebb a McLaren járt 1988-ban, akik a 16 futamból csak egyszer, Monzában engedték ki a győzelmet a kezükből.

Ha csak az egy éven belül szerzett győzelmek számát nézzük, ott a Mercedes a csúcstartó 2016-ból, amikor 19-szer diadalmaskodott Lewis Hamilton vagy Nico Rosberg, ennek megdöntéséhez két versenyt „el is engedhetnének” a bikák.

Ha sikerülne a hibátlan idény a Red Bullnak, abban az esetben egy másik komoly mérföldkövet is megugranák: a győzelmi örökranglistán éppen utolérnék a 114 diadalt számláló Williamst és feljönnének az osztott negyedik helyre a Ferrari (242), a McLaren (183) és a Mercedes (125) mögé.

Ami a dobogós helyezéseket illeti: a Mercedes vezet a már említett 2016-os szezonban elért 33-mal (ahogy egyébként a második, harmadik és negyedik helyen is ez a csapat áll). Verstappen és Sergio Perez eddig 22-szer pezsgőzhetett 2023-ban, van még összesen 16 lehetőségük, szóval az eddig látottak alapján leginkább a mexikói produkcióján múlik, lesz-e csúcsdöntés.

Az idényen belüli pontok számát tekintve is a 2016-os évad és a Mercedes a rekorder 765 világbajnoki egységgel (tavaly csak hattal maradt el ettől a Red Bull), de mivel már most 583-at számlál a címvédő alakulat és még 397 szerezhető, garantálható az új csúcs.

Ahol viszont semmiképp sem lesz rekorddöntés, az ezúttal is a pole-ok száma, hiszen a Mercedes csak egyszer nem nyert időmérőt 2016-ban, azaz 20 rajtelsőséget zsebelt be, a Red Bull pedig most 10-nél jár, azaz legfeljebb 18-ig juthat el – és így értelemszerűen az arányt érintő csúcs is megdönthetetlen.