Elképzelhető, hogy egységesebb versenyidőt igyekeznek meghatározni az egyes Formula-1-es nagydíjaknak 2026-tól kezdődően, de apró módosítás az időmérőket és a sprinthétvégék egyetlen szabadedzését is érintheti – számolt be róla a The Race szaklap.

A portál úgy tudja, a jelentős – az erőforrást, a karosszériát és az aerodinamikát egyaránt érintő – műszaki szabálymódosítások mellé több kisebb változtatási javaslat is felmerült a versenyhétvégék lebonyolítását illetően a Sporttanácsadói Bizottság legutóbbi ülésén.

Ezek a javaslatok akár az F1 Bizottság elé kerülhetnek, s ha a csapatokból, az FIA-ból és a FOM-ból álló gyűlés támogatja ezeket, akár már jövőre be is építhetik a szabályokba – igaz, az idézett szaklap szerint nem tudni, hogy az egyes elképzelések mekkora támogatással bírnak, s akár a szavazási fázisba eljuthatnak-e.

Egységes(ebb) versenyidő

Mindenesetre a The Race által említett három javaslat közül kétségkívül a legjelentősebb az, amely az F1-es nagydíjak távját érintené.

A jelenlegi szabály kimondja, hogy Monacót leszámítva minden futam esetén a táv „a legkevesebb körnek felel meg, amellyel átlépik a 305 kilométert”. Azaz a hercegség versenyének kivételével nagyjából egységes a nagydíjak távja – csakhogy ez a pályák karakterisztikájából adódóan jelentős különbségeket eredményez időben.

A leggyorsabbnak számító monzai futam idén például 1 óra 13 percig tartott a győztes Max Verstappen számára, míg pár héttel később Szingapúrban 1 óra 40 percnél is hosszabb idő alatt nyert George Russell – ráadásul épp ezen a helyszínen a biztonsági autós fázisok révén sokszor a kétórás limitidőt is meg szokta közelíteni a mezőny.

Az elképzelés szerint megpróbálnának nagyjából egy standard versenyidőt meghatározni a futamoknak, így viszont a kilométerben mért táv térhetne el. A cél az lenne, hogy a közvetítési jogokat birtokló tévétársaságok könnyebben tervezhessenek a programmal.

Magyarán: például az Olasz Nagydíj körszámát növelhetik, Szingapúrét pedig csökkentetik – más kérdés, hogy nyilván egy SC-fázis így is boríthatná a terveket. Ez az ötlet azonban nem egyenlő azzal, hogy egy az egyben kurtítanák a futamokat, amely elképzelést Stefano Domenicali F1-vezér dobta be egy interjúban, de komoly ellenérzéseket váltott ki a főszereplőkben.

Változó időmérős etapok, nyújtott sprintszabadedzés

A másik két változtatási elképzelés korántsem ekkora horderejű. Az egyik az időmérőket érinti, amelyek eleve változáson mennek majd keresztül a tizenegyedik csapat, azaz a Cadillac érkezésével, hiszen a jelenlegi öt helyett immár hat-hat pilóta fog kiesni a Q1-ben és a Q2-ben – ahogy az korábban a 22 fős mezőnyök esetén is történt.

A szóban forgó javaslat az első két szakasz időtartamát érintik. Felmerült ugyanis, hogy – főleg annak fényében, hogy idén elharapódzott az istállók részéről a bokszutcai taktikázás – mivel nőne az esélye annak, hogy valakinek nem maradna ideje az etap végén gyorskört futni, megnyújthatják valamelyest az első két felvonás időtartamát.

Jelenleg 18 percig tart a Q1, 15 percig a Q2, ezen növelhetnek kicsit (a 12 perces Q3 időtartamának módosításáról nincs szó), mindez azonban állítólag nem eredményezné az időmérő összidejének növekedését, mivel a plusz perceket a szakaszok közötti jelenlegi hét-, illetve nyolcperces szünetekből vennék el.

A harmadik elképzelés pedig csak a sprinthétvégékre vonatkozva, egész konkrétan az azokon rendezendő egyetlen szabadedzésre. Mivel a sprintlebonyolítás esetén a csapatoknak egyetlen 60 perces tréning áll a rendelkezésükre a beállítások próbálgatására, az esetleges piros zászlós megszakítások komoly érvágást jelentenek számukra (hiszen a jelenlegi szabályok értelmében nem áll meg az óra ilyen esetben a tét nélküli gyakorlásokon).

Emiatt az az ötlet, hogy ilyen esetekben maximum 15 perccel meghosszabbíthatják a szabadedzés időtartamát. Ennek komoly akadálya nincs is, csupán azt kell garantálni a sportszabályzat szövegezésében, hogy meglegyen a sprintidőmérőig jelenleg előírt legalább két és fél órás szünet.