A Mercedes helye az esősorrendben nem változott a bahreini teszt alapján – a háromnapos felkészülés eseményeinek értékelése alapján a csapat továbbra is a harmadik erő a Red Bull és a Ferrari mögött. Tesztjük nem volt problémamentes, az egyik fő gondot a hátsó tapadás jelentette, amely elsősorban a forró nappali körülmények között eredményezett instabil egyensúlyt a W14-en.
„Az autó egyensúlya ezen a reggelen nem volt rendben, láthattuk, hogy fekete csíkokat húzott a kigyorsításokon” – jellemezte a problémát a második tesztnapon Toto Wolff. „Meleg van és egyszerűen nem találtuk meg a megfelelő beállítást ezekre a körülményekre. Nem azért történik, mert a pilóta túlerőlteti a gumikat vagy az autót, egyszerűen az autó nem ad elég tapadást hátul.”
Lewis Hamilton is úgy fogalmazott, hogy bár a fő tavalyi probléma, a pattogás szinte teljesen eltűnt, más, mélyebb gondok még maradtak az előző évről. Az ilyen nyilatkozatok alapján a Mercedes helyzete nem rózsás – de egy szakértői álláspont szerint valójában jobban állnak annál, mint Bahrein mutatta.
A hátsó tapadás gyengesége Bahreinben jön ki leginkább
Az autók karakterisztikáit különbözőképpen domborítják ki az eltérő vonalvezetésű pályák, márpedig a teszt Szahírban zajlott, eddig csupán abból indulhatunk ki, hogyan teljesítenek az egyes autók a bahreini nyomvonalon. Szahír pedig különleges pálya, mind a már említett nappali sivatagi forróság, mind a vonalvezetés miatt, amely éles kanyarjaival kifejezetten megdolgoztatja a hátsó tengelyt.
„Ezen a pályán a lényeg az erős hátsó tengely, rengeteg a hibalehetőség, hogy befordulásál az autó hátulja kicsússzon alólad” – magyarázta Ted Kravitz, a Sky Sports szakértője. „Ez a Mercedes valódi Achillesz-sarka jelen pillanatban: az autó hátulja nem tapad be. Ezért gondolják, hogy ha egy olyan pályára kerülnek, ahol kevésbé korlátoz a hátsó tapadás, akkor gyorsabb köridőket produkálnak. Talán Bahreinben a leginkább fontos a hátsó tapadás.”
Az álláspontja szerint Bahrein tehát vonalvezetéséből és jellegzetességeiből fakadóan éppen az pálya, amely leginkább kidomborítja a Mercedes W14 fő gyengeségét: más helyszíneken kevésbé lesz feltűnő a hátsó tapadás hiányossága, így jobban vezethető Mercedes várható Dzsiddában, Melbourne-ben és a többi helyszínen.
Rosszul taktikázott a Mercedes a motorfejlesztéssel?
Ugyancsak a csillagosok kapcsán látott napvilágot egy másik teória, ezúttal az erőforrás frontján. Mint ismert, a 2026-ig érvényes motorbefagyasztás értelmében a teljesítmény nem növelhető, de egyéb módosítások a megbízhatóság érdekében végrehajthatók.
Szintén Ted Kravitz mutatott rá, hogy a Mercedes már 2022-ben megbízható motorral rendelkezett, az Aston Martin és a Williams egyetlen rajtbüntetést sem kapott a megengedetten felüli komponensért. A három másik gyártó, a Ferrari, a Honda/RBPT és a Renault esetében viszont hullottak a büntetések. Az Alpine-nál beszéltek a legnyíltabban arról, hogy a 2022-es szezonra készülve a megbízhatóság szándékosan másodlagos volt, a teljesítményre összpontosítanak – hiszen a megbízhatóság kijavítható a következő években is, a lóerők fokozására azonban ekkor már nincs lehetőség.
A kérdés, hogy nem döntött-e a Mercedes rosszul, mikor nem azt az utat követte, mint a másik három gyártó. Megbízható motorral rendelkeztek 2022-ben, de talán inkább be kellett volna vállalni az első évben néhány rajtbüntetést, cserébe egy nagyobb teljesítményű motorért, amelyet aztán a folytatásban lehet a megbízhatóság szempontjából finomítani (és, mint a hírekből látszik, ilyen címszó alatt innen-onnan szerezni még pár plusz lóerőt is)? Az idei és a következő szezonokból kiderül, rossz taktikát választott-e a Mercedes a motorfejlesztéssel.
